Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Növényekkel az anyatejért

Érdekességek2018. január 14.

Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.

Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.

A megfelelő mennyiségű anyatej

Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.

A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.


Fokozzák, vagy nem?

Az anyatej mennyiségének a növelésére alkalmazhatók különféle masszázstechnikák, valamint szintetikus és természetes eredetű, tejelválasztást fokozó anyagok egyaránt. Ezen anyagok feltételezhetően vagy bizonyítottan elősegítik a tejelválasztás megindulását, fenntartását, illetve fokozzák az anyatej mennyiségét.

Világszerte az anyák 20-40%-a használ valamilyen növényi eredetű tejelválasztást fokozó készítményt, leggyakrabban teakeverékeket. Különböző kultúrákban más-más növényeket használnak erre a célra. A tejelválasztás fokozására ajánlott készítmények gyakran tartalmaznak fűszernövényeket, például édesköményt, fűszerköményt, fekete köményt, ánizst vagy görögszénát. Ugyanakkor más gyógynövényeknek, például a benedekfűnek, máriatövisnek, orvosi kecskerutának, fehérmályvának és a nagy csalánnak is tulajdonítanak tejelválasztást elősegítő hatást. A növények hatásosságát meglehetősen kevés jól dokumentált és megfelelően kivitelezett klinikai vizsgálat támasztja alá, felhasználásuk legtöbbször a régóta fennálló alkalmazáson alapul.

Édeskömény – Hippokratész ajánlásával

Az édeskömény népi gyógyászati felhasználása több ezer éves múltra tekint vissza. Arra az esetre, ha az anya teje elapadna, már Hippokratész is az édeskömény terméséből készült teát ajánlotta. A növény tejszaporító hatását állatkísérletes bizonyítékok támasztják alá. Az édesköményben kimutattak olyan anyagot, amely az emberi szervezetben előforduló, tejelválasztást gátló vegyülethez hasonló szerkezettel rendelkezik, de gátolja annak hatását, így tehát hozzájárul a tejelválasztás fokozásához. Ezáltal az édeskömény tejelválasztást fokozó hatása tudományosan is igazolhatóvá vált. A növény egyes kedvező hatású tartalomanyagai átjutnak az anyatejbe, így a tea fogyasztásának „mellékhatásaként” csillapítható a csecsemők görcsös hasfájása.

Fűszerek

A közönséges ánizs tartalomanyagai és hatásai is hasonlók az édesköményéhez. Az ánizsteát is biztonsággal lehet alkalmazni szoptatás idején. A tea fogyasztása nemcsak az anyatej mennyiségét fokozhatja, de a csecsemő hasfájását is enyhítheti.
A görögszéna Ázsiából származó fűszernövény, magja a curry egyik komponense, és salátákban is felhasználják. A növényt Indiában ma is gyakran alkalmazzák a tejelválasztás fokozására. Egy kisebb vizsgálat során napi 4-6 g görögszénamag fokozta az anyatej mennyiségét, mellékhatásként enyhe hasi diszkomfort érzetet és hasmenést okozott. Érdemes megjegyezni, hogy a görögszéna fogyasztása jellegzetes juharfaszirup-szerű illatot kölcsönözhet az anyatejnek, az izzadságnak és a vizeletnek.

Máriatövis és barátcserje

A máriatövis név és a növény népies neve (Boldogasszony teje) arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a levelek fehér márványozottsága és fehér tejnedve akkor keletkezett, amikor Szűz Máriának teje ráfröccsent a növényre. Valószínűleg összefügg ezzel a hiedelemmel, hogy a növényt a középkorban a tejelválasztás fokozására is alkalmazták. A növény használata a múlt század elején visszaszorult, de a XX. század közepe táján újra felfedezték, amikor a modern vizsgálatokban magyarázatot találtak a máriatövis epe- és májpanaszokat enyhítő hatására. Ugyanakkor a máriatövis tejelválasztásra gyakorolt hatását nem erősítették meg sem állat-, sem humán vizsgálatok.

A barátcserjét már a középkorban is számos a szexualitással és a nőgyógyászati panaszokkal kapcsolatos probléma esetén (tejelválasztási és menstruációs zavarok) alkalmazták. Újabb vizsgálatok alapján azonban a barátcserjét várandósság és szoptatás alatt tilos alkalmazni. A barátcserje fogyasztása a tej elapadásával járhat, bár egyes vizsgálatokban a növény alacsony mennyisége esetén éppen ellentétes, tejelválasztást fokozó hatást mutattak ki. A megfelelően kivitelezett vizsgálatok hiánya miatt barátcserje-tartalmú készítmények fogyasztása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt.

Az ezerarcú kamilla

A kamilla az egyik legelterjedtebben alkalmazott gyógynövény Európában. A tea fogyasztása terhesség és szoptatás alatt is biztonságos. A kamillát ezen időszakok alatt is elsősorban nyugtató, emésztést elősegítő hatásai miatt fogyasztják. Egy, a tavalyi év során megjelent esettanulmány alapján a kamillatea fokozhatja a tejelválasztást is. A cikk szerint a fiatal portugál anya jelentős mellfeszülést és fokozott tejelválasztást tapasztalt a tea elfogyasztása után 4-6 órával. A hatás hátterében a fokozott folyadékbevitelen túl a növény egyes tartalomanyagai is szerepet játszhattak.

Bár a tradicionálisan alkalmazott növények modern felhasználása kutatócsoportok kitartó munkájának köszönhetően sok esetben bizonyítást nyert, a tejelválasztás fokozására alkalmazott gyógynövények tényleges hatásosságának, illetve a hatás hátterében meghúzódó folyamatoknak a feltérképezése jelentős részben a jövő feladatai közé tartozik. Minden kismama figyelmét érdemes arra felhívni, hogy mielőtt bármilyen gyógynövény alkalmazásába kezd, kérje ki szakember, orvos vagy gyógyszerész véleményét.

 

Dr.Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.