Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Növényekkel az anyatejért

Érdekességek2018. január 14.

Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.

Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.

A megfelelő mennyiségű anyatej

Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.

A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.


Fokozzák, vagy nem?

Az anyatej mennyiségének a növelésére alkalmazhatók különféle masszázstechnikák, valamint szintetikus és természetes eredetű, tejelválasztást fokozó anyagok egyaránt. Ezen anyagok feltételezhetően vagy bizonyítottan elősegítik a tejelválasztás megindulását, fenntartását, illetve fokozzák az anyatej mennyiségét.

Világszerte az anyák 20-40%-a használ valamilyen növényi eredetű tejelválasztást fokozó készítményt, leggyakrabban teakeverékeket. Különböző kultúrákban más-más növényeket használnak erre a célra. A tejelválasztás fokozására ajánlott készítmények gyakran tartalmaznak fűszernövényeket, például édesköményt, fűszerköményt, fekete köményt, ánizst vagy görögszénát. Ugyanakkor más gyógynövényeknek, például a benedekfűnek, máriatövisnek, orvosi kecskerutának, fehérmályvának és a nagy csalánnak is tulajdonítanak tejelválasztást elősegítő hatást. A növények hatásosságát meglehetősen kevés jól dokumentált és megfelelően kivitelezett klinikai vizsgálat támasztja alá, felhasználásuk legtöbbször a régóta fennálló alkalmazáson alapul.

Édeskömény – Hippokratész ajánlásával

Az édeskömény népi gyógyászati felhasználása több ezer éves múltra tekint vissza. Arra az esetre, ha az anya teje elapadna, már Hippokratész is az édeskömény terméséből készült teát ajánlotta. A növény tejszaporító hatását állatkísérletes bizonyítékok támasztják alá. Az édesköményben kimutattak olyan anyagot, amely az emberi szervezetben előforduló, tejelválasztást gátló vegyülethez hasonló szerkezettel rendelkezik, de gátolja annak hatását, így tehát hozzájárul a tejelválasztás fokozásához. Ezáltal az édeskömény tejelválasztást fokozó hatása tudományosan is igazolhatóvá vált. A növény egyes kedvező hatású tartalomanyagai átjutnak az anyatejbe, így a tea fogyasztásának „mellékhatásaként” csillapítható a csecsemők görcsös hasfájása.

Fűszerek

A közönséges ánizs tartalomanyagai és hatásai is hasonlók az édesköményéhez. Az ánizsteát is biztonsággal lehet alkalmazni szoptatás idején. A tea fogyasztása nemcsak az anyatej mennyiségét fokozhatja, de a csecsemő hasfájását is enyhítheti.
A görögszéna Ázsiából származó fűszernövény, magja a curry egyik komponense, és salátákban is felhasználják. A növényt Indiában ma is gyakran alkalmazzák a tejelválasztás fokozására. Egy kisebb vizsgálat során napi 4-6 g görögszénamag fokozta az anyatej mennyiségét, mellékhatásként enyhe hasi diszkomfort érzetet és hasmenést okozott. Érdemes megjegyezni, hogy a görögszéna fogyasztása jellegzetes juharfaszirup-szerű illatot kölcsönözhet az anyatejnek, az izzadságnak és a vizeletnek.

Máriatövis és barátcserje

A máriatövis név és a növény népies neve (Boldogasszony teje) arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a levelek fehér márványozottsága és fehér tejnedve akkor keletkezett, amikor Szűz Máriának teje ráfröccsent a növényre. Valószínűleg összefügg ezzel a hiedelemmel, hogy a növényt a középkorban a tejelválasztás fokozására is alkalmazták. A növény használata a múlt század elején visszaszorult, de a XX. század közepe táján újra felfedezték, amikor a modern vizsgálatokban magyarázatot találtak a máriatövis epe- és májpanaszokat enyhítő hatására. Ugyanakkor a máriatövis tejelválasztásra gyakorolt hatását nem erősítették meg sem állat-, sem humán vizsgálatok.

A barátcserjét már a középkorban is számos a szexualitással és a nőgyógyászati panaszokkal kapcsolatos probléma esetén (tejelválasztási és menstruációs zavarok) alkalmazták. Újabb vizsgálatok alapján azonban a barátcserjét várandósság és szoptatás alatt tilos alkalmazni. A barátcserje fogyasztása a tej elapadásával járhat, bár egyes vizsgálatokban a növény alacsony mennyisége esetén éppen ellentétes, tejelválasztást fokozó hatást mutattak ki. A megfelelően kivitelezett vizsgálatok hiánya miatt barátcserje-tartalmú készítmények fogyasztása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt.

Az ezerarcú kamilla

A kamilla az egyik legelterjedtebben alkalmazott gyógynövény Európában. A tea fogyasztása terhesség és szoptatás alatt is biztonságos. A kamillát ezen időszakok alatt is elsősorban nyugtató, emésztést elősegítő hatásai miatt fogyasztják. Egy, a tavalyi év során megjelent esettanulmány alapján a kamillatea fokozhatja a tejelválasztást is. A cikk szerint a fiatal portugál anya jelentős mellfeszülést és fokozott tejelválasztást tapasztalt a tea elfogyasztása után 4-6 órával. A hatás hátterében a fokozott folyadékbevitelen túl a növény egyes tartalomanyagai is szerepet játszhattak.

Bár a tradicionálisan alkalmazott növények modern felhasználása kutatócsoportok kitartó munkájának köszönhetően sok esetben bizonyítást nyert, a tejelválasztás fokozására alkalmazott gyógynövények tényleges hatásosságának, illetve a hatás hátterében meghúzódó folyamatoknak a feltérképezése jelentős részben a jövő feladatai közé tartozik. Minden kismama figyelmét érdemes arra felhívni, hogy mielőtt bármilyen gyógynövény alkalmazásába kezd, kérje ki szakember, orvos vagy gyógyszerész véleményét.

 

Dr.Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen naptejet válasszak?

2026. augusztus 28.

Nyáron egyre többen töltik idejüket a szabadban, élvezve a napsütést és a meleg időt. Bár a napfény jótékony hatásai közismertek, fontos tisztában lenni azzal is, hogy a túlzott UV-sugárzás komoly problémákat okozhat a bőrben.

A megfelelő napozószerek használata ma már nem csupán ajánlott, hanem alapvető része a tudatos bőrápolásnak.


A modern napvédő készítmények nemcsak a leégéstől óvnak, hanem segítenek megelőzni a bőr idő előtti öregedését és a pigmentfoltok kialakulását is. Érdemes olyan termékeket választani, amelyek széles spektrumú védelmet nyújtanak, azaz az UVA- és UVB-sugarak ellen egyaránt hatékonyak. Emellett fontos a megfelelő faktorszám kiválasztása is, amelyet a bőrtípusunkhoz és a napsütés erősségéhez kell igazítani.
A könnyű, gyorsan felszívódó formulák különösen népszerűek, hiszen nem hagynak zsíros érzetet a bőrön, így a mindennapi használat is kényelmessé válik. Sok korszerű készítmény ráadásul hidratáló összetevőket is tartalmaz, így egyszerre védi és ápolja a bőrt. A vízálló változatok ideálisak strandoláshoz vagy sportoláshoz, de ezek esetében is fontos az újraalkalmazás.
A tudatos bőrápolás része az is, hogy figyelembe vesszük egyéni adottságainkat. A világosabb bőrűek és a szeplősek különösen érzékenyek a napfényre, így számukra még nagyobb jelentősége van a megfelelő védelemnek. Nekik kifejezetten ajánlottak a magas faktorszámú, gyengéd összetételű készítmények, amelyek nemcsak védenek, hanem segítenek megőrizni a bőr egyenletes tónusát is.

Hideg gyümölcsleves nyárra

2026. augusztus 28.

A nyári kánikulában nem esik jól a meleg, zsíros leves. A gyümölcslevesek azok az ételek, amiket ilyenkor szívesen fogyasztunk.

A nyári kánikulában a testünknek és a lelkünknek is egészen másfajta táplálékra van szüksége. Előtérbe kerülnek a lédús zöldségek, a hűsítő gyümölcsök és a könnyen emészthető fogások, amelyek nem nehezítenek el, mégis feltöltenek energiával. Nagy örömmel mutatom be Évát, aki közreadja a legszínesebb, legillatosabb nyári receptjeit. Megmutatja a kreatív oldalát: frissítő levesek, roppanós saláták és könnyű főételek, amelyeknek azonnal kedvet csinál egy komplett, egészséges, nyári, heti mintarend alapján. Ebben kiemelt figyelmet kap a nyári hidratáció, a megfelelő folyadékpótlás, amely a legmelegebb napokon alapvető fontosságú a szervezetünk számára. Berki Andrea - rovatvezető, endometrioziscoach

Egyszerre hűsít és frissít, valamint folyadékot pótol. A következő recept elkészítése gyerekjáték, hiszen még főzni sem kell. A banános-málnás gyümölcsleves, egy igazi nyári, hűsítő desszertleves, amelyben a banán krémessége és a málnás tej savanykás frissessége tökéletes párost alkot.

Idényjelleggel bármilyen gyümölccsel készíthetjük. Tej helyett növényi italokkal is ízletes.

A kenyér

2026. augusztus 27.

Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel. Évezredes hagyomány, vallási szimbólum és mindennapi alapélelmiszer, amelynek összetétele az egészségünk szempontjából sem közömbös. Az új kenyér ünnepe alkalmából ezt a kérdéskört járja körül a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége táplálkozástudományi szempontból.



A kenyér története többezer évre nyúlik vissza. Már 5–10 ezer évvel ezelőtt is készítettek különböző növények magjaiból kenyérszerű ételeket. Az árpa például mintegy 5000 éve Kínában és Tibetben is alapanyaga volt a kenyérnek, a búza pedig Eurázsiából indult világhódító útjára. Az első búzakenyerek körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg, a kelesztett kenyér pedig valószínűleg az ókori Egyiptomban született meg. A kenyér az emberiség történetében nemcsak az éhség csillapításának eszköze volt, hanem az élet, a közösség, a hála és a gondviselés szimbóluma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a gabona termesztése, az aratás és a kenyér elkészítése az emberi élet fennmaradásának alapvető része volt. Nem véletlen, hogy a kenyér számos vallási hagyományban különleges helyet kapott. Amikor kenyeret törünk és megosztjuk egymással, egyszerre gondolhatunk táplálékra, közösségre, hagyományra és hálára. Egyetlen egyszerű élelmiszerben így többezer év vallási és kulturális emlékezete is tovább él.

Mitől lesznek különbözőek a kenyerek?

A választ elsősorban az alapanyagok, a liszt típusa, az őrlés módja és a gyártástechnológia adja. A búza sikértartalma például lehetővé teszi, hogy a tészta rugalmas szerkezetet alakítson ki, amely megtartja az erjedés során képződő gázokat. Ettől lesz a kenyér könnyebb és levegősebb.