Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Növényekkel az anyatejért

Érdekességek2018. január 14.

Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.

Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.

A megfelelő mennyiségű anyatej

Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.

A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.


Fokozzák, vagy nem?

Az anyatej mennyiségének a növelésére alkalmazhatók különféle masszázstechnikák, valamint szintetikus és természetes eredetű, tejelválasztást fokozó anyagok egyaránt. Ezen anyagok feltételezhetően vagy bizonyítottan elősegítik a tejelválasztás megindulását, fenntartását, illetve fokozzák az anyatej mennyiségét.

Világszerte az anyák 20-40%-a használ valamilyen növényi eredetű tejelválasztást fokozó készítményt, leggyakrabban teakeverékeket. Különböző kultúrákban más-más növényeket használnak erre a célra. A tejelválasztás fokozására ajánlott készítmények gyakran tartalmaznak fűszernövényeket, például édesköményt, fűszerköményt, fekete köményt, ánizst vagy görögszénát. Ugyanakkor más gyógynövényeknek, például a benedekfűnek, máriatövisnek, orvosi kecskerutának, fehérmályvának és a nagy csalánnak is tulajdonítanak tejelválasztást elősegítő hatást. A növények hatásosságát meglehetősen kevés jól dokumentált és megfelelően kivitelezett klinikai vizsgálat támasztja alá, felhasználásuk legtöbbször a régóta fennálló alkalmazáson alapul.

Édeskömény – Hippokratész ajánlásával

Az édeskömény népi gyógyászati felhasználása több ezer éves múltra tekint vissza. Arra az esetre, ha az anya teje elapadna, már Hippokratész is az édeskömény terméséből készült teát ajánlotta. A növény tejszaporító hatását állatkísérletes bizonyítékok támasztják alá. Az édesköményben kimutattak olyan anyagot, amely az emberi szervezetben előforduló, tejelválasztást gátló vegyülethez hasonló szerkezettel rendelkezik, de gátolja annak hatását, így tehát hozzájárul a tejelválasztás fokozásához. Ezáltal az édeskömény tejelválasztást fokozó hatása tudományosan is igazolhatóvá vált. A növény egyes kedvező hatású tartalomanyagai átjutnak az anyatejbe, így a tea fogyasztásának „mellékhatásaként” csillapítható a csecsemők görcsös hasfájása.

Fűszerek

A közönséges ánizs tartalomanyagai és hatásai is hasonlók az édesköményéhez. Az ánizsteát is biztonsággal lehet alkalmazni szoptatás idején. A tea fogyasztása nemcsak az anyatej mennyiségét fokozhatja, de a csecsemő hasfájását is enyhítheti.
A görögszéna Ázsiából származó fűszernövény, magja a curry egyik komponense, és salátákban is felhasználják. A növényt Indiában ma is gyakran alkalmazzák a tejelválasztás fokozására. Egy kisebb vizsgálat során napi 4-6 g görögszénamag fokozta az anyatej mennyiségét, mellékhatásként enyhe hasi diszkomfort érzetet és hasmenést okozott. Érdemes megjegyezni, hogy a görögszéna fogyasztása jellegzetes juharfaszirup-szerű illatot kölcsönözhet az anyatejnek, az izzadságnak és a vizeletnek.

Máriatövis és barátcserje

A máriatövis név és a növény népies neve (Boldogasszony teje) arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a levelek fehér márványozottsága és fehér tejnedve akkor keletkezett, amikor Szűz Máriának teje ráfröccsent a növényre. Valószínűleg összefügg ezzel a hiedelemmel, hogy a növényt a középkorban a tejelválasztás fokozására is alkalmazták. A növény használata a múlt század elején visszaszorult, de a XX. század közepe táján újra felfedezték, amikor a modern vizsgálatokban magyarázatot találtak a máriatövis epe- és májpanaszokat enyhítő hatására. Ugyanakkor a máriatövis tejelválasztásra gyakorolt hatását nem erősítették meg sem állat-, sem humán vizsgálatok.

A barátcserjét már a középkorban is számos a szexualitással és a nőgyógyászati panaszokkal kapcsolatos probléma esetén (tejelválasztási és menstruációs zavarok) alkalmazták. Újabb vizsgálatok alapján azonban a barátcserjét várandósság és szoptatás alatt tilos alkalmazni. A barátcserje fogyasztása a tej elapadásával járhat, bár egyes vizsgálatokban a növény alacsony mennyisége esetén éppen ellentétes, tejelválasztást fokozó hatást mutattak ki. A megfelelően kivitelezett vizsgálatok hiánya miatt barátcserje-tartalmú készítmények fogyasztása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt.

Az ezerarcú kamilla

A kamilla az egyik legelterjedtebben alkalmazott gyógynövény Európában. A tea fogyasztása terhesség és szoptatás alatt is biztonságos. A kamillát ezen időszakok alatt is elsősorban nyugtató, emésztést elősegítő hatásai miatt fogyasztják. Egy, a tavalyi év során megjelent esettanulmány alapján a kamillatea fokozhatja a tejelválasztást is. A cikk szerint a fiatal portugál anya jelentős mellfeszülést és fokozott tejelválasztást tapasztalt a tea elfogyasztása után 4-6 órával. A hatás hátterében a fokozott folyadékbevitelen túl a növény egyes tartalomanyagai is szerepet játszhattak.

Bár a tradicionálisan alkalmazott növények modern felhasználása kutatócsoportok kitartó munkájának köszönhetően sok esetben bizonyítást nyert, a tejelválasztás fokozására alkalmazott gyógynövények tényleges hatásosságának, illetve a hatás hátterében meghúzódó folyamatoknak a feltérképezése jelentős részben a jövő feladatai közé tartozik. Minden kismama figyelmét érdemes arra felhívni, hogy mielőtt bármilyen gyógynövény alkalmazásába kezd, kérje ki szakember, orvos vagy gyógyszerész véleményét.

 

Dr.Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hallójárat tisztításáról

2026. szeptember 25.

A fül tisztítása olyan, mint a futball: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, de csak kevesen vannak, akik valóban jól csinálják. Mindenekelõtt tisztázni kell, hogy egészséges fülben összegyûlõ fülzsírról vagy beteg fülrõl van-e szó? Ennek eldöntése szakorvost igényelhet.

Ezután – ha egészséges fül tisztításáról beszélünk –, figyelembe kell venni, hogy zsíros-e vagy száraz-e a bõr: a szárazbõrûeknek a hallójáratával egy életen át nem kell foglalkozni, mert a képzõdõ kevés, száraz, inkább levált hámpikkelyecskének tûnõ fülzsír a hallójáratból a rágómozgások kapcsán spontán kiürül. Ilyen esetben a fül tisztogatása a legkülönbözõbb, egyébként éppen erre a célra forgalmazott fültisztító pálcikákkal (nem szólva a hajcsatról, gyufapálcikáról és társairól) teljesen felesleges.

A másik véglet az olyan erõsen zsíros bõrû ember, akinek annyi fülzsír képzõdik a fülében, hogy kéthavonta vagy még sûrûbben jelentkezik fülmosásra a fülészeten. Ilyenkor a fültisztító eszköz nemcsak felesleges, de kifejezetten káros. Ezekkel a pálcikákkal ugyanis a hallójáratban képzõdött fülzsírt kemény, akár babnyinál is nagyobb „dugóvá” sikerül összepréselni, és ez már pusztán nyomásával fülfájást okoz, különösen, ha mosdáskor vagy uszodában egy kis víz kerül a hallójáratba, amitõl a fülzsírdugó megduzzad. Amíg a dugó mellett egy parányi kis rés is van, addig jó a hallás, de mihelyt ez a kis átjáró, például a fent említett módon elzáródik, azonnal romlik a hallás. Ilyenkor szokták mondani, hogy „víz ment a fülbe”.

Az egészséges vese

2026. szeptember 25.

Nagytekintélyû tudósok állítják, hogy a szakmai publikációk nehézségi fokát meghaladó feladat egy fontos témáról tudományos hitelességgel, s egyben mindenki számára közérthetõen értekezni. Ezért szerkesztõségünk nagy örömmel fogadta a most közölt írást, amelyet olvasóink nevében megköszönünk a szerzõnek.

Az elsõ élõlények a tengervízben fejlõdtek. Azóta az evolúció hosszú utat járt be, testnedveink összetétele azonban mind a mai napig az õstengerek iontartalmát tükrözi. A magasabb rendû szervezetek az édesvízi, majd a szárazföldi körülmények között csak úgy alakulhattak ki és maradhattak fenn, hogy sejtjeik belsõ környezetének állandóságát, az úgynevezett homeosztázist fenntartották. Ennek biztosítása a vesék feladata, ezért a vese életfontosságú szerv.

Galénosz már i.e. 200 körül felismerte, hogy a vizeletet a vese képezi. A vesebetegségekkel foglalkozó tudomány (nefrológia) azóta óriási fejlõdésen ment keresztül, és az utóbbi évtizedekben a vesemûködés gépi helyettesítésére is lehetõség nyílt. „Tökéletes” mûvesekészülék azonban máig sem áll rendelkezésünkre. Hogy miért nem, arra talán választ ad a vesék felépítésének és mûködésének rövid ismertetése.

Pneumococcus-fertõzés gyermekeknél

2026. szeptember 24.

A pneumococcus-baktérium különösen az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknek okozhat súlyos, életveszélyes betegséget, amely védõoltással megelõzhetõ. 

A pneumococcus évente több mint 700 ezer öt év alatti gyermek halálát okozza a világban, Magyarországon pedig évente több ezer gyermeket betegít meg, akik közül ötvenen súlyos, életveszélyes pneumococcus-fertõzést kapnak.
Az egészséges emberek orrüregében és garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikroorganizmus. Különösen a 2 évesnél fiatalabb csecsemõk hordozzák nagy arányban az orrgaratukban a pneumococcus kórokozót.

Agresszív kórokozó

A hordozó állapot könnyen veszélyessé válhat a kisgyermekek számára, ugyanis e "békés kórokozó" elõre nem látható külsõ vagy belsõ hatásra agresszívvá válhat. Az orr- és garatüreg nyálkahártyáját áttörve bejuthat a véráramba, ahol nagyon súlyos, akár életveszélyes betegségeket okozhat: agyhártyagyulladást, vérmérgezést
és súlyos tüdõgyulladást. Csaknem minden negyedik kisgyermek, aki megkapta a pneumococcus okozta agyhártyagyulladást, belehal a fertõzésbe. Akik pedig túlélik a betegséget, azok gyakran maradandó károsodást szenvednek, és életük végéig együtt kell élniük például a süketséggel, a mozgászavarral. Az esetek másik részében a baktérium ugyan nem töri át a nyálkahártyát, de az orr- és garatüregbõl a közelben lévõ szervekhez is eljuthat. Ekkor bejut a középfülbe és az orr melléküregeibe, ahol középfülgyulladást és arcüreggyulladást okoz. A betegség kialakulását minden esetben a baktérium megjelenése elõzi meg az orr-garat üregben. A pneumococcus-baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével jut át. A tünetmentes
hordozó gyerekek továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat társaiknak, akiknél aztán megbetegedést okozhat.