Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Növényekkel az anyatejért

Érdekességek2018. január 14.

Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.

Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.

A megfelelő mennyiségű anyatej

Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.

A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.


Fokozzák, vagy nem?

Az anyatej mennyiségének a növelésére alkalmazhatók különféle masszázstechnikák, valamint szintetikus és természetes eredetű, tejelválasztást fokozó anyagok egyaránt. Ezen anyagok feltételezhetően vagy bizonyítottan elősegítik a tejelválasztás megindulását, fenntartását, illetve fokozzák az anyatej mennyiségét.

Világszerte az anyák 20-40%-a használ valamilyen növényi eredetű tejelválasztást fokozó készítményt, leggyakrabban teakeverékeket. Különböző kultúrákban más-más növényeket használnak erre a célra. A tejelválasztás fokozására ajánlott készítmények gyakran tartalmaznak fűszernövényeket, például édesköményt, fűszerköményt, fekete köményt, ánizst vagy görögszénát. Ugyanakkor más gyógynövényeknek, például a benedekfűnek, máriatövisnek, orvosi kecskerutának, fehérmályvának és a nagy csalánnak is tulajdonítanak tejelválasztást elősegítő hatást. A növények hatásosságát meglehetősen kevés jól dokumentált és megfelelően kivitelezett klinikai vizsgálat támasztja alá, felhasználásuk legtöbbször a régóta fennálló alkalmazáson alapul.

Édeskömény – Hippokratész ajánlásával

Az édeskömény népi gyógyászati felhasználása több ezer éves múltra tekint vissza. Arra az esetre, ha az anya teje elapadna, már Hippokratész is az édeskömény terméséből készült teát ajánlotta. A növény tejszaporító hatását állatkísérletes bizonyítékok támasztják alá. Az édesköményben kimutattak olyan anyagot, amely az emberi szervezetben előforduló, tejelválasztást gátló vegyülethez hasonló szerkezettel rendelkezik, de gátolja annak hatását, így tehát hozzájárul a tejelválasztás fokozásához. Ezáltal az édeskömény tejelválasztást fokozó hatása tudományosan is igazolhatóvá vált. A növény egyes kedvező hatású tartalomanyagai átjutnak az anyatejbe, így a tea fogyasztásának „mellékhatásaként” csillapítható a csecsemők görcsös hasfájása.

Fűszerek

A közönséges ánizs tartalomanyagai és hatásai is hasonlók az édesköményéhez. Az ánizsteát is biztonsággal lehet alkalmazni szoptatás idején. A tea fogyasztása nemcsak az anyatej mennyiségét fokozhatja, de a csecsemő hasfájását is enyhítheti.
A görögszéna Ázsiából származó fűszernövény, magja a curry egyik komponense, és salátákban is felhasználják. A növényt Indiában ma is gyakran alkalmazzák a tejelválasztás fokozására. Egy kisebb vizsgálat során napi 4-6 g görögszénamag fokozta az anyatej mennyiségét, mellékhatásként enyhe hasi diszkomfort érzetet és hasmenést okozott. Érdemes megjegyezni, hogy a görögszéna fogyasztása jellegzetes juharfaszirup-szerű illatot kölcsönözhet az anyatejnek, az izzadságnak és a vizeletnek.

Máriatövis és barátcserje

A máriatövis név és a növény népies neve (Boldogasszony teje) arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a levelek fehér márványozottsága és fehér tejnedve akkor keletkezett, amikor Szűz Máriának teje ráfröccsent a növényre. Valószínűleg összefügg ezzel a hiedelemmel, hogy a növényt a középkorban a tejelválasztás fokozására is alkalmazták. A növény használata a múlt század elején visszaszorult, de a XX. század közepe táján újra felfedezték, amikor a modern vizsgálatokban magyarázatot találtak a máriatövis epe- és májpanaszokat enyhítő hatására. Ugyanakkor a máriatövis tejelválasztásra gyakorolt hatását nem erősítették meg sem állat-, sem humán vizsgálatok.

A barátcserjét már a középkorban is számos a szexualitással és a nőgyógyászati panaszokkal kapcsolatos probléma esetén (tejelválasztási és menstruációs zavarok) alkalmazták. Újabb vizsgálatok alapján azonban a barátcserjét várandósság és szoptatás alatt tilos alkalmazni. A barátcserje fogyasztása a tej elapadásával járhat, bár egyes vizsgálatokban a növény alacsony mennyisége esetén éppen ellentétes, tejelválasztást fokozó hatást mutattak ki. A megfelelően kivitelezett vizsgálatok hiánya miatt barátcserje-tartalmú készítmények fogyasztása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt.

Az ezerarcú kamilla

A kamilla az egyik legelterjedtebben alkalmazott gyógynövény Európában. A tea fogyasztása terhesség és szoptatás alatt is biztonságos. A kamillát ezen időszakok alatt is elsősorban nyugtató, emésztést elősegítő hatásai miatt fogyasztják. Egy, a tavalyi év során megjelent esettanulmány alapján a kamillatea fokozhatja a tejelválasztást is. A cikk szerint a fiatal portugál anya jelentős mellfeszülést és fokozott tejelválasztást tapasztalt a tea elfogyasztása után 4-6 órával. A hatás hátterében a fokozott folyadékbevitelen túl a növény egyes tartalomanyagai is szerepet játszhattak.

Bár a tradicionálisan alkalmazott növények modern felhasználása kutatócsoportok kitartó munkájának köszönhetően sok esetben bizonyítást nyert, a tejelválasztás fokozására alkalmazott gyógynövények tényleges hatásosságának, illetve a hatás hátterében meghúzódó folyamatoknak a feltérképezése jelentős részben a jövő feladatai közé tartozik. Minden kismama figyelmét érdemes arra felhívni, hogy mielőtt bármilyen gyógynövény alkalmazásába kezd, kérje ki szakember, orvos vagy gyógyszerész véleményét.

 

Dr.Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.


Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.


A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.