Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Növényekkel az anyatejért

Érdekességek2018. január 14.

Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.

Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.

A megfelelő mennyiségű anyatej

Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.

A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.


Fokozzák, vagy nem?

Az anyatej mennyiségének a növelésére alkalmazhatók különféle masszázstechnikák, valamint szintetikus és természetes eredetű, tejelválasztást fokozó anyagok egyaránt. Ezen anyagok feltételezhetően vagy bizonyítottan elősegítik a tejelválasztás megindulását, fenntartását, illetve fokozzák az anyatej mennyiségét.

Világszerte az anyák 20-40%-a használ valamilyen növényi eredetű tejelválasztást fokozó készítményt, leggyakrabban teakeverékeket. Különböző kultúrákban más-más növényeket használnak erre a célra. A tejelválasztás fokozására ajánlott készítmények gyakran tartalmaznak fűszernövényeket, például édesköményt, fűszerköményt, fekete köményt, ánizst vagy görögszénát. Ugyanakkor más gyógynövényeknek, például a benedekfűnek, máriatövisnek, orvosi kecskerutának, fehérmályvának és a nagy csalánnak is tulajdonítanak tejelválasztást elősegítő hatást. A növények hatásosságát meglehetősen kevés jól dokumentált és megfelelően kivitelezett klinikai vizsgálat támasztja alá, felhasználásuk legtöbbször a régóta fennálló alkalmazáson alapul.

Édeskömény – Hippokratész ajánlásával

Az édeskömény népi gyógyászati felhasználása több ezer éves múltra tekint vissza. Arra az esetre, ha az anya teje elapadna, már Hippokratész is az édeskömény terméséből készült teát ajánlotta. A növény tejszaporító hatását állatkísérletes bizonyítékok támasztják alá. Az édesköményben kimutattak olyan anyagot, amely az emberi szervezetben előforduló, tejelválasztást gátló vegyülethez hasonló szerkezettel rendelkezik, de gátolja annak hatását, így tehát hozzájárul a tejelválasztás fokozásához. Ezáltal az édeskömény tejelválasztást fokozó hatása tudományosan is igazolhatóvá vált. A növény egyes kedvező hatású tartalomanyagai átjutnak az anyatejbe, így a tea fogyasztásának „mellékhatásaként” csillapítható a csecsemők görcsös hasfájása.

Fűszerek

A közönséges ánizs tartalomanyagai és hatásai is hasonlók az édesköményéhez. Az ánizsteát is biztonsággal lehet alkalmazni szoptatás idején. A tea fogyasztása nemcsak az anyatej mennyiségét fokozhatja, de a csecsemő hasfájását is enyhítheti.
A görögszéna Ázsiából származó fűszernövény, magja a curry egyik komponense, és salátákban is felhasználják. A növényt Indiában ma is gyakran alkalmazzák a tejelválasztás fokozására. Egy kisebb vizsgálat során napi 4-6 g görögszénamag fokozta az anyatej mennyiségét, mellékhatásként enyhe hasi diszkomfort érzetet és hasmenést okozott. Érdemes megjegyezni, hogy a görögszéna fogyasztása jellegzetes juharfaszirup-szerű illatot kölcsönözhet az anyatejnek, az izzadságnak és a vizeletnek.

Máriatövis és barátcserje

A máriatövis név és a növény népies neve (Boldogasszony teje) arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a levelek fehér márványozottsága és fehér tejnedve akkor keletkezett, amikor Szűz Máriának teje ráfröccsent a növényre. Valószínűleg összefügg ezzel a hiedelemmel, hogy a növényt a középkorban a tejelválasztás fokozására is alkalmazták. A növény használata a múlt század elején visszaszorult, de a XX. század közepe táján újra felfedezték, amikor a modern vizsgálatokban magyarázatot találtak a máriatövis epe- és májpanaszokat enyhítő hatására. Ugyanakkor a máriatövis tejelválasztásra gyakorolt hatását nem erősítették meg sem állat-, sem humán vizsgálatok.

A barátcserjét már a középkorban is számos a szexualitással és a nőgyógyászati panaszokkal kapcsolatos probléma esetén (tejelválasztási és menstruációs zavarok) alkalmazták. Újabb vizsgálatok alapján azonban a barátcserjét várandósság és szoptatás alatt tilos alkalmazni. A barátcserje fogyasztása a tej elapadásával járhat, bár egyes vizsgálatokban a növény alacsony mennyisége esetén éppen ellentétes, tejelválasztást fokozó hatást mutattak ki. A megfelelően kivitelezett vizsgálatok hiánya miatt barátcserje-tartalmú készítmények fogyasztása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt.

Az ezerarcú kamilla

A kamilla az egyik legelterjedtebben alkalmazott gyógynövény Európában. A tea fogyasztása terhesség és szoptatás alatt is biztonságos. A kamillát ezen időszakok alatt is elsősorban nyugtató, emésztést elősegítő hatásai miatt fogyasztják. Egy, a tavalyi év során megjelent esettanulmány alapján a kamillatea fokozhatja a tejelválasztást is. A cikk szerint a fiatal portugál anya jelentős mellfeszülést és fokozott tejelválasztást tapasztalt a tea elfogyasztása után 4-6 órával. A hatás hátterében a fokozott folyadékbevitelen túl a növény egyes tartalomanyagai is szerepet játszhattak.

Bár a tradicionálisan alkalmazott növények modern felhasználása kutatócsoportok kitartó munkájának köszönhetően sok esetben bizonyítást nyert, a tejelválasztás fokozására alkalmazott gyógynövények tényleges hatásosságának, illetve a hatás hátterében meghúzódó folyamatoknak a feltérképezése jelentős részben a jövő feladatai közé tartozik. Minden kismama figyelmét érdemes arra felhívni, hogy mielőtt bármilyen gyógynövény alkalmazásába kezd, kérje ki szakember, orvos vagy gyógyszerész véleményét.

 

Dr.Tóth Barbara
gyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.