Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyár és terhességi cukorbetegség – ezekre ügyeljen!

Érdekességek2023. június 30.

A nyári kánikula mindenkit megvisel, hát még a kismamákat és a krónikus betegséggel élőket! Nem csoda, hogy a nagy meleg a terhességi cukorbetegséggel küzdőkre extra terhet ró, hiszen mind a diabetes, mind a várandósság miatt az illető kevésbé tűrheti jól a magas hőmérsékletet. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa hasznos tanácsokat adott arról, hogy vajon mi mindenre érdemes figyelniük ilyenkor a kismamáknak.

A fotó illusztráció: pixabay.comNyár és hipoglikémia

A nyári nagy melegben a legnagyobb veszélyt a hipoglikémia jelenti, vagyis az az állapot, amikor a vércukor szintje a normál mennyiség alá csökken (<3,8 mmol/l). Ez a nyári hónapokban gyakrabban fordulhat elő, hiszen a fokozottabban működő anyagcsere, a magas hőmérséklet, a leégés, több testmozgás, kevesebb szénhidrát, dehidratáció és a magas páratartalom miatt könnyebben leeshet a glükóz szintje.

Hipoglikémia tünetei:

∙       Szédülés/ájulás

∙       Hányinger/hányás

∙       Izzadás

∙       Remegés

∙       Beszéd-és látászavar

∙       Fejfájás

Igyon, igyon, igyon

Nyáron mindenkinek jobban kell ügyelni a megfelelő hidratálásra, és ez a terhességi diabetes-szel küzdőkre fokozottan igaz! A cukorbetegeknél már egy kezdődő dehidratált állapot is befolyásolja a vércukor szintjét, hiszen ilyenkor a vér térfogata csökken, ráadásul ekkor a szervezet vazopresszin nevű hormont termel, melynek hatására a vesék visszatartják a vizet, valamint a vércukor mennyiségét megemeli. Fontos, hogy lehetőleg vizet fogyasszon, ne pedig kávét vagy hideg teát, hiszen ezek vízhajtó hatással bírnak. Alkohollal se csillapítsa a szomját, hiszen ezek egyrészt sok cukrot tartalmazhatnak, másrészt a vércukorszint ingadozását is okozhatják (egyesek megemelik, másik csökkentik a glükóz mennyiségét).

Egyen többször keveset

A cukorbetegeknek igen szigorú diétát kell követniük. Nem csak túl nagy mennyiségű szénhidrátot, de túl keveset sem szabad enni, hiszen akkor könnyen leeshet a vércukra! Az sem mindegy, hogy milyen időpontban étkezünk és lassan vagy gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztunk A kánikulában sokan kevésbé éheznek meg, ám ha cukorbeteg (főleg, ha babát vár és inzulinos is), akkor fontos ügyelnie arra, hogy megfelelő mennyiséget vigyen be -tanácsolja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.


Vigyázzon a hőkimerüléssel

A hőkimerülés az az állapot, ami a szervezet kóros válasza a hőségre. Ilyenkor a só-vagy a vízháztartás szenved zavart. Tünetei közt izzadás, sápadtság, erős szívverés, hányinger és zavartság léphet fel, és nagy veszélye, hogy könnyen csaphat át akár életveszélyes hőgutába. A cukorbetegek sajnos hajlamosabbak erre az állapotra, így a legmelegebb órákban tartózkodjon árnyékos, hűvösebb helyen, sokat igyon, viseljen kalapot és használjon magas faktorszámú naptejet!

Fotó: 123rf.com

Tárolja megfelelően inzulinját

Az inzulin igen hőérzékeny, sem a túl meleg, sem a túl hideg nem tesz jót neki. Éppen ezért sose érje közvetlen napfény, és vigyázzon hűtésénél arra, hogy ne érjen hozzá jéghez, jégakkuhoz!

Ezek az inzulin károsodásának jelei

∙       Az inzulin „szemcsésnek” tűnik, az üveg oldalához ragadhat

∙       Zavarossá válik

∙       Az erős napfénynek kitett inzulin színe barnássá válik

Amennyiben ezeket tapasztalja, ne használja fel a készítményt!

Személyre szabott terápia

Nagyon fontos, hogy a terhességi cukorbetegek megfelelő terápiában részesüljenek. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódterápia (diéta, mozgás), ám ha kell, akkor inzulin kezelés indokolt. Mivel nyáron magasabb a “hipózás” esélye, ezért fontos, hogy a kismamák gyakrabban mérjenek vércukorszintet, és ha biztosabbnak érzik, úgy telediabetológiával szorosabb kapcsolatban maradhatnak 2 konzultáció között kezelőorvosukkal.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.