Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyaralás közben megnő a balesetek száma

Érdekességek2019. augusztus 17.

Vállficam, csonttörés, térd- és bokaszalag sérülés a leggyakoribb

Labdázás közben kicsavarodó térd, vízisíelés közben elszakadó vállszalagok, túrázás közben kiforduló boka – csak néhány olyan sérülés, amely a nyári, szabadtéri sportaktivitások közben gyakran előfordulnak.

Fotó: pixabay.comA traumatológus szakorvos szerint ezeket a sérüléseket és a hosszadalmas gyógyulási időszakot mind el lehetne kerülni körültekintéssel, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen edzettségi szinttel rendelkezünk a sérülés pillanatában.

A nyári vakációk idején többen sportolnak, nemcsak azért, mert akkor van idejük, hanem azért is, mert a szabadság, a jó levegő, a vízpart, a hegyek látványa, a családi programok mozgásra sarkallnak bennünket. Futunk, vízisíelünk, kerékpározunk, túrázunk, vagy csak labdázunk a vízben és akár a legváratlanabb pillanatban történhet meg a baj, kellemetlen napokat, de akár hosszú hónapokig tartó rehabilitációval járó időszakot előidézve.

Az ortopéd-traumatológus szerint kisebb a jelentősége a sérülés mértékében, vagy a rehabilitációban, hány évesek vagyunk, sokkal fontosabb a csontozat állapota és az edzettségi szint. Mindezek nemcsak a sérülés súlyosságát, hanem a gyógyulási időszak hosszúságát és nehézségét is meghatározhatják. Valaki minél edzettebb, jobb erőnlétben van, annál könnyebb és rövidebb lesz a rehabilitáció, és minél inkább mozgásszegény, edzettlen állapotban szenved sérülést, annál hosszabb és nehezebb rehabilitációra számíthat.

Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus főorvosa elmondta, a legtöbb sérülés a dinamikus, irányt változtató sportaktivitások közben történik, elsősorban térd- és bokasérüléseket okozva. Attól függően, hogy csontsérülés, vagy lágyrész, vagyis izom és szalag sérülés történt-e, ennek ismeretében döntenek a kezelési módról, illetve az azt követő rehabilitációról.


„Az orvostudomány jelen állása szerint egy csonttörés után szívesebben operáljuk meg az érintett testrészt, szemben azzal, hogy stabil helyzetben, gipsszel, vagy más ortézissel rögzítenénk, mert így hamarabb lehet mobilizálni az ízületet, amelynek egyébként is jót tesz a mozgás. Ha nincs az ízületben elmozdulás, törés, vagy a páciens nem szeretne műtétet, gipszrögzítést szoktunk alkalmazni. Ilyenkor el lehet kerülni az operációt, viszont elsorvad a sérült testrészt környező izomzat, az ízület mozgása beszűkül és hosszadalmasabb rehabilitáció során térhet vissza az izomerő. Ha egy izom sérül meg, mindez általában funkcióvesztéssel jár, ezért vissza kell állítani az eredeti állapotot. Visszaillesztjük a tapadási, vagy eredési helyre, vagy minimális mozgást engedélyezünk, amíg az izom ínas része visszagyógyul a csontra, ahonnan leszakadt. A szalagsérüléseket ritkán kell operálni, maguktól meg tudnak gyógyulni, nagyjából négy-hat hét alatt. Műtéti ellátás esetén – például a térdízület elülső keresztszalag sérülése- hosszadalmas, akár féléves rehabilitáció következhet. A boka körüli szalagokat viszont többnyire elég rögzíteni dinamikus ortézissel, amely ugyan csökkentett mozgást engedélyez, még sincs ágyhoz kötve a páciens” – fogalmazott a szakember.

Fotó: 123rf.comAkár műtik, akár nem a megsérült ízületet, vagy lágyrészt, mindenképp szükséges egy irányított gyógytorna, amelyet szakképzett gyógytornász vezet, és a sérült területre koncentrál. Ez azért fontos, mert lerövidítik a gyógyulás időszakát, hamarabb visszatérhet a páciens akár a sportaktivitáshoz, akár a mindennapi élethez a megszokott mozdulatokkal.

Vannak klasszikus sportok, amelyeket gyakrabban űzünk nyáron. A futás a legnépszerűbb, ám még a leggyakorlottabbak is ki vannak téve sérüléseknek. Izomhúzódás alakulhat ki például, ha kimarad a bemelegítés, vagy a nyújtás, súlyosabb esetben pedig csonthártyagyulladás is bekövetkezhet. Mindez nehezen gyógyul, hosszú folyamat, és amíg nem gyógyul meg, nem is szabad folytatni a sportterhelést.

Fiatalok és idősek egyaránt szeretnek kirándulni, túrázni, nordic walkingozni: többnyire a talaj egyenetlensége, amely sérülést okozhat. Könnyű megbotlani egy gyökérben, vagy elveszíteni az egyensúlyt, az esés tompítása miatt pedig gyakoriak a csuklótáji-, de akár a csípőtáji törések is.

A vízisportok, így például a vízisí és a wakeboard terén gyakoriak a vállsérülések. Sokan nem engedik el időben a drótkötelet, így a vállficam, vagy a váll körüli izmok szakadása borítékolható az ilyen esetekben. Úszás közben ritkán fordulnak elő sérülések, a strandolás azonban már több mozgásszervi problémát idézhet elő.

„A labdázás, vagy más vízijáték közben beleléphetünk olyan, előre nem látható gödörbe az iszapban, amely miatt bokasérülést szenvedhetünk, vagy amikor elfordulunk a labda irányába, a hirtelen mozgást nem tudja lekövetni a talajon maradt lábunk, ezért térdsérülést szenvedhetünk. Minden esetben javasolt azonnal orvost felkeresni, hiszen még egy egyszerű ficam is előidézhet súlyosabb problémákat!” – figyelmeztetett Dr. Gáspár Szabolcs.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Ilyen okai lehetnek a féloldali fejfájásnak

2025. június 28.

A féloldali fejfájás ugyanolyan kínzó lehet, mint amikor a fej más részein jelentkezik a fájdalom, ám az okok közt elsődleges és úgynevezett másodlagos fejfájást is diagnosztizálhatnak. Ezt pedig azért nagyon fontos tudni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa szerint, mert teljesen más kezelést igényelhet például a migrén, mint a gerinc probléma miatt jelentkező fejfájás.

Elsődleges fejfájások típusai

Bizonyos esetekben a fejfájás a fej egyik oldalán intenzívebben jelentkezhet, mint a másikon, de az is előfordulhat, hogy csak a fej egyik oldalán érzékelhető. Ilyen panaszt okozhat többféle elsődleges fejfájás is, mint például a migrén, a cluster fejfájás és a paroxizmális hemicrania, valamint a hemicrania continua is. Az elsődleges fejfájás (vagy primer fejfájás) önálló betegségnek tekinthető, és nincs egyetlen, minden esetben beváló gyógymódja.
Mit érdemes tudni ezekről az elsődleges fejfájástípusokról?

Migrén

Tipikusan csak az egyik oldalon, például a tarkó, halánték vagy a homlok jobb oldalán jelentkezik. Jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában. 6-9 erősségű egy tízes fájdalompontozó skálán, ami órákon, vagy akár 1-2 napon át is tarthat. Jellemzője, hogy fizikai aktivitás fokozza és társul hozzá rosszullét, hányinger, fény-túlérzékenység. Ezt a gyakran aurajelenségekkel bevezetett fejfájást nők háromszor gyakrabban tapasztalják.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás jellemzően csak az egyik szem körüli, szem mögötti rendkívül intenzív fájdalmat vált ki, többnyire időszakosan jelentkezve. Időszakosan előfordul, hogy mindennap kialakul, jellemzően 2-3 órával a lefekvés után vagy hajnali órákban erre ébred a beteg máskor akár egy évig nem jelentkezik. Rendszeresen társul hozzá könnyezés, orrfolyás vagy dugulás, lógó szemhéjak, szemvörösség, esetleg izzadás a homlokon vagy arcon, szűk pupilla. A 30-60 perces roham nagyon erőteljes, a beteg nyugtalan, járkál, dörzsöli a fejét – ellentétben a migrénnel, ahol inkább csendet és sötétséget keres

Paroxizmális hemicrania

Ez a fejfájástípus jóval ritkább, mint az többi. A cluster fejfájáshoz hasonlóan a paroxizmális hemicrania rohamok is eltartanak egy ideig. De az időszakok rövidebbek (10-30 perc) és gyakoribbak (naponta 5-15 alkalommal). A fej egyik oldalán jelentkező szúró vagy égető fájdalom mellett influenzára hasonlító tünetek – folyó orr, verejtékezés – is előfordulhat.

Hemicrania continua

Ez egy ritka, állandó egyoldali fejfájás, amely mindig ugyanazon az oldalon jelentkezik. A fájdalom folyamatosan jelen van, naponta 24 órában, de időnként felerősödhet. Jellemző tünete, hogy a fejfájás sosem vált oldalt, tartós, tompa vagy nyomó jellegű fájdalom, időnként erősebb, szúró, lüktető rohamokkal, időnként társulhat könnyezéssel, orrdugulással, szemvörösséggel az érintett oldalon.

Többféleképpen oldható a vizsgák előtti szorongás és stressz

2025. június 27.



Napi nyolc óra minőségi alvással, rendszeresen végzett testmozgással, tíz-tizenöt perces pihenőidőkkel, relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető a vizsgák előtti szorongás és stressz. A kiegyensúlyozottsághoz ilyenkor még fontosabb a tudatos felkészülés, a megfelelő időbeosztás, a napi vagy heti teendők pontos összeállítása. A hatékony stresszkezelés egyik alapja, a feszült állapot testi és lelki jeleinek felismerése, tudatosítása, melyek ezt követően a megfelelő technikákkal, stratégiákkal hatékonyan enyhíthetők – mondja Cserép Melinda, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakpszichológusa.


A stressz, így a vizsgadrukk teljesen természetes jelenség, a szervezet válasza a kihívást jelentő helyzetekre, azonban jelentősen befolyásolhatja a tanulók teljesítményét, fizikai-és pszichés jóllétét. A vizsgaidőszakban a fiatalok fokozott lelki és mentális megterhelésnek vannak kitéve, az ezekkel járó stressz, szorongásos tüneteket, alvási problémákat, étvágytalanságot vagy épp fokozott evési késztetést, ingerlékenységet, koncentrációs nehézségeket okozhat, mindezek pedig tovább nehezítik a felkészülést, ronthatják az eredményeket. „Ilyen típusú panaszokról gyakran számolnak be a hozzánk forduló serdülők felvételi- és érettségi időszakban vagy épp osztályozóvizsgák környékén – hangsúlyozza Cserép Melinda szakpszichológus.

Így lesz gondtalan a pihenés – fogászati panaszok nélkül

2025. június 27.

Szakértői tanácsok nyaralóknak a fogak egészségéért

A várva várt nyaralás hevében, a gondos csomagolás és felkészülés ellenére is becsúszhat az a baki, hogy a szájápolási eszközök otthon maradnak. Ebben az időszakban az is előfordul, hogy egyszerűen lazábban vesszük a napi rutint. Szakértő hívja fel a figyelmet arra, milyen következményekkel járhat a hanyagság, hogyan óvhatjuk meg a fogaink egészségét az utazás alatt is.

A nyári vakáció alkalmával javasolt ugyanolyan gondossággal összeállítani a szájápolási csomagot is, mint ahogy magát az utazást megszerveztük. Ma már a nagyobb gyártók kínálatában minden fontos eszköz megtalálható ahhoz, hogy a szájápolás terén se legyen szükség kompromisszumra, a nyaralás alatt sem. Kompakt hordozható eszközöket, kisebb kiszerelésű fogkrémet, szájvizet is magunkkal vihetünk, ezek repülős utaknál különösen hasznosak.

Gyors, praktikus megoldások

„Sokan tapasztalják, hogy a vakáció izgalma eltereli a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás” – fogalmaz Ferenczi Eszter dentálhigiénikus. „Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy gyakran előfordul, otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ilyenkor érkezéskor kellemetlen kihívást jelenthet egy megfelelő üzlet felkutatása, ahol nemcsak a nyelvi nehézségekkel, de az ismeretlen termékekkel és a csomagolások értelmezésével is meg kell küzdenünk” – figyelmeztet a szakértő.
Egy hosszú út során az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs lehetőség a fogmosásra.

„Ilyenkor érkezéskor gyors megoldás lehet egy mentolos rágótabletta vagy cukorka, ami átmenetileg felfrissíti a leheletet” – javasolja a Dental Rituals tulajdonosa.

Azonban nem csak a feledékenység okozhat problémát.
A legkellemetlenebb forgatókönyv, ha pont a nyaralás alatt kezd el fájni egy fog. „Helyismeret hiányában nehéz és költséges is lehet a sürgősségi beavatkozás igénybevétele, különösen akkor, ha nem beszéljük az adott ország nyelvét. Kempingezés vagy túrázás alkalmával, ahol korlátozottak a segítségkérési lehetőségek, egy intenzív fogfájás akár a tervezettnél korábban véget vethet a kalandnak” – mondta Ferenczi Eszter.