Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyaralás közben megnő a balesetek száma

Érdekességek2019. augusztus 17.

Vállficam, csonttörés, térd- és bokaszalag sérülés a leggyakoribb

Labdázás közben kicsavarodó térd, vízisíelés közben elszakadó vállszalagok, túrázás közben kiforduló boka – csak néhány olyan sérülés, amely a nyári, szabadtéri sportaktivitások közben gyakran előfordulnak.

Fotó: pixabay.comA traumatológus szakorvos szerint ezeket a sérüléseket és a hosszadalmas gyógyulási időszakot mind el lehetne kerülni körültekintéssel, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen edzettségi szinttel rendelkezünk a sérülés pillanatában.

A nyári vakációk idején többen sportolnak, nemcsak azért, mert akkor van idejük, hanem azért is, mert a szabadság, a jó levegő, a vízpart, a hegyek látványa, a családi programok mozgásra sarkallnak bennünket. Futunk, vízisíelünk, kerékpározunk, túrázunk, vagy csak labdázunk a vízben és akár a legváratlanabb pillanatban történhet meg a baj, kellemetlen napokat, de akár hosszú hónapokig tartó rehabilitációval járó időszakot előidézve.

Az ortopéd-traumatológus szerint kisebb a jelentősége a sérülés mértékében, vagy a rehabilitációban, hány évesek vagyunk, sokkal fontosabb a csontozat állapota és az edzettségi szint. Mindezek nemcsak a sérülés súlyosságát, hanem a gyógyulási időszak hosszúságát és nehézségét is meghatározhatják. Valaki minél edzettebb, jobb erőnlétben van, annál könnyebb és rövidebb lesz a rehabilitáció, és minél inkább mozgásszegény, edzettlen állapotban szenved sérülést, annál hosszabb és nehezebb rehabilitációra számíthat.

Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus főorvosa elmondta, a legtöbb sérülés a dinamikus, irányt változtató sportaktivitások közben történik, elsősorban térd- és bokasérüléseket okozva. Attól függően, hogy csontsérülés, vagy lágyrész, vagyis izom és szalag sérülés történt-e, ennek ismeretében döntenek a kezelési módról, illetve az azt követő rehabilitációról.


„Az orvostudomány jelen állása szerint egy csonttörés után szívesebben operáljuk meg az érintett testrészt, szemben azzal, hogy stabil helyzetben, gipsszel, vagy más ortézissel rögzítenénk, mert így hamarabb lehet mobilizálni az ízületet, amelynek egyébként is jót tesz a mozgás. Ha nincs az ízületben elmozdulás, törés, vagy a páciens nem szeretne műtétet, gipszrögzítést szoktunk alkalmazni. Ilyenkor el lehet kerülni az operációt, viszont elsorvad a sérült testrészt környező izomzat, az ízület mozgása beszűkül és hosszadalmasabb rehabilitáció során térhet vissza az izomerő. Ha egy izom sérül meg, mindez általában funkcióvesztéssel jár, ezért vissza kell állítani az eredeti állapotot. Visszaillesztjük a tapadási, vagy eredési helyre, vagy minimális mozgást engedélyezünk, amíg az izom ínas része visszagyógyul a csontra, ahonnan leszakadt. A szalagsérüléseket ritkán kell operálni, maguktól meg tudnak gyógyulni, nagyjából négy-hat hét alatt. Műtéti ellátás esetén – például a térdízület elülső keresztszalag sérülése- hosszadalmas, akár féléves rehabilitáció következhet. A boka körüli szalagokat viszont többnyire elég rögzíteni dinamikus ortézissel, amely ugyan csökkentett mozgást engedélyez, még sincs ágyhoz kötve a páciens” – fogalmazott a szakember.

Fotó: 123rf.comAkár műtik, akár nem a megsérült ízületet, vagy lágyrészt, mindenképp szükséges egy irányított gyógytorna, amelyet szakképzett gyógytornász vezet, és a sérült területre koncentrál. Ez azért fontos, mert lerövidítik a gyógyulás időszakát, hamarabb visszatérhet a páciens akár a sportaktivitáshoz, akár a mindennapi élethez a megszokott mozdulatokkal.

Vannak klasszikus sportok, amelyeket gyakrabban űzünk nyáron. A futás a legnépszerűbb, ám még a leggyakorlottabbak is ki vannak téve sérüléseknek. Izomhúzódás alakulhat ki például, ha kimarad a bemelegítés, vagy a nyújtás, súlyosabb esetben pedig csonthártyagyulladás is bekövetkezhet. Mindez nehezen gyógyul, hosszú folyamat, és amíg nem gyógyul meg, nem is szabad folytatni a sportterhelést.

Fiatalok és idősek egyaránt szeretnek kirándulni, túrázni, nordic walkingozni: többnyire a talaj egyenetlensége, amely sérülést okozhat. Könnyű megbotlani egy gyökérben, vagy elveszíteni az egyensúlyt, az esés tompítása miatt pedig gyakoriak a csuklótáji-, de akár a csípőtáji törések is.

A vízisportok, így például a vízisí és a wakeboard terén gyakoriak a vállsérülések. Sokan nem engedik el időben a drótkötelet, így a vállficam, vagy a váll körüli izmok szakadása borítékolható az ilyen esetekben. Úszás közben ritkán fordulnak elő sérülések, a strandolás azonban már több mozgásszervi problémát idézhet elő.

„A labdázás, vagy más vízijáték közben beleléphetünk olyan, előre nem látható gödörbe az iszapban, amely miatt bokasérülést szenvedhetünk, vagy amikor elfordulunk a labda irányába, a hirtelen mozgást nem tudja lekövetni a talajon maradt lábunk, ezért térdsérülést szenvedhetünk. Minden esetben javasolt azonnal orvost felkeresni, hiszen még egy egyszerű ficam is előidézhet súlyosabb problémákat!” – figyelmeztetett Dr. Gáspár Szabolcs.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!

Probiotikummal az endometriózis ellen?

2026. augusztus 08.



Az endometriózis egy gyakori betegség, amely minden tizedik, fogamzóképes korú nőt érinti. Kialakulásának magyarázata, diagnosztikájának és kezelésének stratégiája napjainkban is nagy kihívást jelent. A mikrobiom a kirakó (egyik) hiányzó eleme lehet ahhoz, hogy az endometriózist megértsük.

A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűek) genetikai állományának összességét jelenti. Az emberi mikrobiom túlnyomó része a bélrendszerben helyezkedik el, ahol kulcsszerepe van a tápanyagok felszívódásában, a fertőzésekkel szembeni védelemben és az immunrendszer megfelelő működésében. Érthető tehát, hogy az egyensúly felborulása számos negatív következménnyel járhat az egészségügyi állapotunkra nézve.

Az endometriózis egy krónikus, ösztrogénfüggő nőgyógyászati betegség, amely fájdalmas menstruációval, széklet-, vizeletürítés, valamint szexuális élet kapcsán jelentkező, krónikus, visszatérő kismedencei fájdalommal, haspuffadással, emésztési panaszokkal, fáradékonysággal, továbbá meddőséggel járhat.

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.