Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyaralás közben megnő a balesetek száma

Érdekességek2019. augusztus 17.

Vállficam, csonttörés, térd- és bokaszalag sérülés a leggyakoribb

Labdázás közben kicsavarodó térd, vízisíelés közben elszakadó vállszalagok, túrázás közben kiforduló boka – csak néhány olyan sérülés, amely a nyári, szabadtéri sportaktivitások közben gyakran előfordulnak.

Fotó: pixabay.comA traumatológus szakorvos szerint ezeket a sérüléseket és a hosszadalmas gyógyulási időszakot mind el lehetne kerülni körültekintéssel, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen edzettségi szinttel rendelkezünk a sérülés pillanatában.

A nyári vakációk idején többen sportolnak, nemcsak azért, mert akkor van idejük, hanem azért is, mert a szabadság, a jó levegő, a vízpart, a hegyek látványa, a családi programok mozgásra sarkallnak bennünket. Futunk, vízisíelünk, kerékpározunk, túrázunk, vagy csak labdázunk a vízben és akár a legváratlanabb pillanatban történhet meg a baj, kellemetlen napokat, de akár hosszú hónapokig tartó rehabilitációval járó időszakot előidézve.

Az ortopéd-traumatológus szerint kisebb a jelentősége a sérülés mértékében, vagy a rehabilitációban, hány évesek vagyunk, sokkal fontosabb a csontozat állapota és az edzettségi szint. Mindezek nemcsak a sérülés súlyosságát, hanem a gyógyulási időszak hosszúságát és nehézségét is meghatározhatják. Valaki minél edzettebb, jobb erőnlétben van, annál könnyebb és rövidebb lesz a rehabilitáció, és minél inkább mozgásszegény, edzettlen állapotban szenved sérülést, annál hosszabb és nehezebb rehabilitációra számíthat.

Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus főorvosa elmondta, a legtöbb sérülés a dinamikus, irányt változtató sportaktivitások közben történik, elsősorban térd- és bokasérüléseket okozva. Attól függően, hogy csontsérülés, vagy lágyrész, vagyis izom és szalag sérülés történt-e, ennek ismeretében döntenek a kezelési módról, illetve az azt követő rehabilitációról.


„Az orvostudomány jelen állása szerint egy csonttörés után szívesebben operáljuk meg az érintett testrészt, szemben azzal, hogy stabil helyzetben, gipsszel, vagy más ortézissel rögzítenénk, mert így hamarabb lehet mobilizálni az ízületet, amelynek egyébként is jót tesz a mozgás. Ha nincs az ízületben elmozdulás, törés, vagy a páciens nem szeretne műtétet, gipszrögzítést szoktunk alkalmazni. Ilyenkor el lehet kerülni az operációt, viszont elsorvad a sérült testrészt környező izomzat, az ízület mozgása beszűkül és hosszadalmasabb rehabilitáció során térhet vissza az izomerő. Ha egy izom sérül meg, mindez általában funkcióvesztéssel jár, ezért vissza kell állítani az eredeti állapotot. Visszaillesztjük a tapadási, vagy eredési helyre, vagy minimális mozgást engedélyezünk, amíg az izom ínas része visszagyógyul a csontra, ahonnan leszakadt. A szalagsérüléseket ritkán kell operálni, maguktól meg tudnak gyógyulni, nagyjából négy-hat hét alatt. Műtéti ellátás esetén – például a térdízület elülső keresztszalag sérülése- hosszadalmas, akár féléves rehabilitáció következhet. A boka körüli szalagokat viszont többnyire elég rögzíteni dinamikus ortézissel, amely ugyan csökkentett mozgást engedélyez, még sincs ágyhoz kötve a páciens” – fogalmazott a szakember.

Fotó: 123rf.comAkár műtik, akár nem a megsérült ízületet, vagy lágyrészt, mindenképp szükséges egy irányított gyógytorna, amelyet szakképzett gyógytornász vezet, és a sérült területre koncentrál. Ez azért fontos, mert lerövidítik a gyógyulás időszakát, hamarabb visszatérhet a páciens akár a sportaktivitáshoz, akár a mindennapi élethez a megszokott mozdulatokkal.

Vannak klasszikus sportok, amelyeket gyakrabban űzünk nyáron. A futás a legnépszerűbb, ám még a leggyakorlottabbak is ki vannak téve sérüléseknek. Izomhúzódás alakulhat ki például, ha kimarad a bemelegítés, vagy a nyújtás, súlyosabb esetben pedig csonthártyagyulladás is bekövetkezhet. Mindez nehezen gyógyul, hosszú folyamat, és amíg nem gyógyul meg, nem is szabad folytatni a sportterhelést.

Fiatalok és idősek egyaránt szeretnek kirándulni, túrázni, nordic walkingozni: többnyire a talaj egyenetlensége, amely sérülést okozhat. Könnyű megbotlani egy gyökérben, vagy elveszíteni az egyensúlyt, az esés tompítása miatt pedig gyakoriak a csuklótáji-, de akár a csípőtáji törések is.

A vízisportok, így például a vízisí és a wakeboard terén gyakoriak a vállsérülések. Sokan nem engedik el időben a drótkötelet, így a vállficam, vagy a váll körüli izmok szakadása borítékolható az ilyen esetekben. Úszás közben ritkán fordulnak elő sérülések, a strandolás azonban már több mozgásszervi problémát idézhet elő.

„A labdázás, vagy más vízijáték közben beleléphetünk olyan, előre nem látható gödörbe az iszapban, amely miatt bokasérülést szenvedhetünk, vagy amikor elfordulunk a labda irányába, a hirtelen mozgást nem tudja lekövetni a talajon maradt lábunk, ezért térdsérülést szenvedhetünk. Minden esetben javasolt azonnal orvost felkeresni, hiszen még egy egyszerű ficam is előidézhet súlyosabb problémákat!” – figyelmeztetett Dr. Gáspár Szabolcs.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Diabétesz – Mire figyeljünk munkavállalóként és munkáltatóként?

2025. december 20.

Gyakorlati tanácsok diabéteszes munkavállalóknak:


A munkaidő tervezésénél helyezd előtérbe a rendszeres étkezést: legyen nálad előre bekészített, kiegyensúlyozott tízórai/ebéd, és jelezd időben a vezetődnek, mikor van szükséged rövid szünetre.
Ha inzulint adsz, gondoskodj eszközeid (vércukormérő, inzulin, tűk) diszkrét, mégis könnyen elérhető tárolásáról, és jelezd, hogy szükséged van egy kulturált, szeparált helyiségre a beadáshoz.
CGM-eszköz (folyamatos szöveti glükózmonitorozás) vagy vércukormérő használatakor állítsd be az észszerű riasztási szinteket, és ha jelzés érkezik, szakítsd meg a tevékenységet: az egészséged elsőbbséget élvez.
Kommunikálj nyíltan: mondd el röviden közvetlen kollégáidnak, hogyan segíthetnek hipoglikémia esetén (pl. cukor, gyümölcslé adása), és tarts a közeledben gyors segítséget.
Vegyél részt az üzemorvosi vizsgálatokon, és egyeztess a feladataidról, ha balesetveszélyes munkát végzel vagy vezetési kötelezettséged van.
Figyelj a mentális jóllétedre: a betegség menedzselése körülményes, ezért sokszor nagy terhet jelenthet. Kérj pszichológusi támogatást, ha kimerültnek érzed magad.
Használd ki a béren kívüli juttatásokat (egészségpénztár, magánegészségügyi ellátás, SZÉP-kártya, sportolási támogatás), és kérdezz rá a vállalati mozgás- vagy életmódprogramokra.
Ne szégyelld a diabéteszt! — ez kezelhető állapot; a tudatos önmenedzsment és a nyílt, asszertív kommunikáció megkönnyíti a mindennapokat.

Gluténmentes vendéglátás

2025. december 20.

A biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás érdekében a Magyar Coeliakia Egyesület elindítja hazánkban is a „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás Projekt”-et. A cél a kevesebb, de mindenképpen ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőségek biztosítása.

Már hazánkban is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegségnek ma egyetlen hatékony terápiája ismert – az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés kockázatos esemény, például egy pizzériában, ahol rendszerint „vegyes” a kínálat, azaz búzalisztes – és gluténmentes pizzát egyaránt készítenek és felszolgálnak. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő.

Mindemelett a vendéglátóhely nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny (a coeliakia NEM allergia, hanem egész életre szóló autoimmun betegség), az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolhatja, nem csupán a szociális kapcsolataiban, hanem akár a munkájában is.

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.