Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyaralás közben megnő a balesetek száma

Érdekességek2019. augusztus 17.

Vállficam, csonttörés, térd- és bokaszalag sérülés a leggyakoribb

Labdázás közben kicsavarodó térd, vízisíelés közben elszakadó vállszalagok, túrázás közben kiforduló boka – csak néhány olyan sérülés, amely a nyári, szabadtéri sportaktivitások közben gyakran előfordulnak.

Fotó: pixabay.comA traumatológus szakorvos szerint ezeket a sérüléseket és a hosszadalmas gyógyulási időszakot mind el lehetne kerülni körültekintéssel, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen edzettségi szinttel rendelkezünk a sérülés pillanatában.

A nyári vakációk idején többen sportolnak, nemcsak azért, mert akkor van idejük, hanem azért is, mert a szabadság, a jó levegő, a vízpart, a hegyek látványa, a családi programok mozgásra sarkallnak bennünket. Futunk, vízisíelünk, kerékpározunk, túrázunk, vagy csak labdázunk a vízben és akár a legváratlanabb pillanatban történhet meg a baj, kellemetlen napokat, de akár hosszú hónapokig tartó rehabilitációval járó időszakot előidézve.

Az ortopéd-traumatológus szerint kisebb a jelentősége a sérülés mértékében, vagy a rehabilitációban, hány évesek vagyunk, sokkal fontosabb a csontozat állapota és az edzettségi szint. Mindezek nemcsak a sérülés súlyosságát, hanem a gyógyulási időszak hosszúságát és nehézségét is meghatározhatják. Valaki minél edzettebb, jobb erőnlétben van, annál könnyebb és rövidebb lesz a rehabilitáció, és minél inkább mozgásszegény, edzettlen állapotban szenved sérülést, annál hosszabb és nehezebb rehabilitációra számíthat.

Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus főorvosa elmondta, a legtöbb sérülés a dinamikus, irányt változtató sportaktivitások közben történik, elsősorban térd- és bokasérüléseket okozva. Attól függően, hogy csontsérülés, vagy lágyrész, vagyis izom és szalag sérülés történt-e, ennek ismeretében döntenek a kezelési módról, illetve az azt követő rehabilitációról.


„Az orvostudomány jelen állása szerint egy csonttörés után szívesebben operáljuk meg az érintett testrészt, szemben azzal, hogy stabil helyzetben, gipsszel, vagy más ortézissel rögzítenénk, mert így hamarabb lehet mobilizálni az ízületet, amelynek egyébként is jót tesz a mozgás. Ha nincs az ízületben elmozdulás, törés, vagy a páciens nem szeretne műtétet, gipszrögzítést szoktunk alkalmazni. Ilyenkor el lehet kerülni az operációt, viszont elsorvad a sérült testrészt környező izomzat, az ízület mozgása beszűkül és hosszadalmasabb rehabilitáció során térhet vissza az izomerő. Ha egy izom sérül meg, mindez általában funkcióvesztéssel jár, ezért vissza kell állítani az eredeti állapotot. Visszaillesztjük a tapadási, vagy eredési helyre, vagy minimális mozgást engedélyezünk, amíg az izom ínas része visszagyógyul a csontra, ahonnan leszakadt. A szalagsérüléseket ritkán kell operálni, maguktól meg tudnak gyógyulni, nagyjából négy-hat hét alatt. Műtéti ellátás esetén – például a térdízület elülső keresztszalag sérülése- hosszadalmas, akár féléves rehabilitáció következhet. A boka körüli szalagokat viszont többnyire elég rögzíteni dinamikus ortézissel, amely ugyan csökkentett mozgást engedélyez, még sincs ágyhoz kötve a páciens” – fogalmazott a szakember.

Fotó: 123rf.comAkár műtik, akár nem a megsérült ízületet, vagy lágyrészt, mindenképp szükséges egy irányított gyógytorna, amelyet szakképzett gyógytornász vezet, és a sérült területre koncentrál. Ez azért fontos, mert lerövidítik a gyógyulás időszakát, hamarabb visszatérhet a páciens akár a sportaktivitáshoz, akár a mindennapi élethez a megszokott mozdulatokkal.

Vannak klasszikus sportok, amelyeket gyakrabban űzünk nyáron. A futás a legnépszerűbb, ám még a leggyakorlottabbak is ki vannak téve sérüléseknek. Izomhúzódás alakulhat ki például, ha kimarad a bemelegítés, vagy a nyújtás, súlyosabb esetben pedig csonthártyagyulladás is bekövetkezhet. Mindez nehezen gyógyul, hosszú folyamat, és amíg nem gyógyul meg, nem is szabad folytatni a sportterhelést.

Fiatalok és idősek egyaránt szeretnek kirándulni, túrázni, nordic walkingozni: többnyire a talaj egyenetlensége, amely sérülést okozhat. Könnyű megbotlani egy gyökérben, vagy elveszíteni az egyensúlyt, az esés tompítása miatt pedig gyakoriak a csuklótáji-, de akár a csípőtáji törések is.

A vízisportok, így például a vízisí és a wakeboard terén gyakoriak a vállsérülések. Sokan nem engedik el időben a drótkötelet, így a vállficam, vagy a váll körüli izmok szakadása borítékolható az ilyen esetekben. Úszás közben ritkán fordulnak elő sérülések, a strandolás azonban már több mozgásszervi problémát idézhet elő.

„A labdázás, vagy más vízijáték közben beleléphetünk olyan, előre nem látható gödörbe az iszapban, amely miatt bokasérülést szenvedhetünk, vagy amikor elfordulunk a labda irányába, a hirtelen mozgást nem tudja lekövetni a talajon maradt lábunk, ezért térdsérülést szenvedhetünk. Minden esetben javasolt azonnal orvost felkeresni, hiszen még egy egyszerű ficam is előidézhet súlyosabb problémákat!” – figyelmeztetett Dr. Gáspár Szabolcs.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.

Mozgás nélkül nem megy

2026. február 24.

Sajnos be kell látni, hogy mozgás nélkül (sport, séta, otthoni torna) tartós és hatékony fogyókúra nem fog sikerülni.

Ha hirtelen elhatározásból egyik napról a másikra kevesebbet eszik valaki, vagy csak tudatosan megválogatja az élelmiszereket, néhány kg-ot így is viszonylag gyorsan le tud adni.

A szervezet élettani funkciói viszont egy nagyon érzékenyen beállított „vegykonyha”. Minden külső hatásra azonnal reagál – hidegre, melegre – de ha kevesebbet iszik valaki, akkor is nagyon hamar hozzászokik, és már nem is kívánja úgy a folyadékot.

A kevesebb táplálékhoz is hozzászokik a szervezet, annak minden részét sokkal alaposabban feldolgozza, hasznosítja, s egyszer csak beáll az egyensúly.

Ön azt veszi észre, hogy kevesebbet eszik, mégsem fogy már tovább. Hát ezért. Ekkor már csak a fokozott mozgás segíthet! Ugyanolyan kevés étkezéssel, több mozgással további kilók „pattannak le”.

Év eleji fogadalmak

2026. február 23.

Év eleje általában a fogadkozások, a rendrakás ideje. Rendet rakni a környezetünkben – fontos lenne például átnézni a gyógyszereket, a házi patikát, a lejárt tablettákat visszavinni a patikába, mert ez a szabályos selejtezési mód – és rendet rakni „a fejünkben” is, a gondolatainkban. Ez utóbbi nem egyszerű, mert hajlamosak vagyunk a régi, berögződött, már rutinná vált mechanizmusainkat követni, mert így kényelmes. És így nemigen ér meglepetés, mert semmi újat nem viszünk az életünkbe, és úgy gondoljuk, hogy ez a biztos.

Nem szeretjük a változásokat. Ezek az év eleji fogadkozások is sokszor ezért fulladnak meg. Egyrészt változtatnunk kell valamin, az életvitelünkön, a gondolkodásunkon, a hozzáállásunkon, néha nem is kicsit, másrészt olykor a környezetünk sem igen támogató, esetleg még visszahúzó ereje is lehet. Arthur Schopenhauer (1788–1860) német filozófus fogalmazta ezt meg kiválóan, hogy ha nehéz helyzeteken akarjuk magunkat átrágni, milyen külső reflexiókra kell számítanunk. De ha kitartóak és elszántak vagyunk, akkor miénk a győzelem. Szerinte minden nehéz kérdés megoldása három lépcsőn megy keresztül. Az elsőn nevetségesnek tartják az ötletet, a másodikban küzdenek ellene, a harmadikban magától értetődőnek tartják. Tehát fogjunk csak bele az észszerű változtatásokba, az újévi fogadalmakba, a szükséges fogyókúrába, a rendszeres mozgásba, az egészséges életvitelbe.