Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyaralás közben megnő a balesetek száma

Érdekességek2019. augusztus 17.

Vállficam, csonttörés, térd- és bokaszalag sérülés a leggyakoribb

Labdázás közben kicsavarodó térd, vízisíelés közben elszakadó vállszalagok, túrázás közben kiforduló boka – csak néhány olyan sérülés, amely a nyári, szabadtéri sportaktivitások közben gyakran előfordulnak.

Fotó: pixabay.comA traumatológus szakorvos szerint ezeket a sérüléseket és a hosszadalmas gyógyulási időszakot mind el lehetne kerülni körültekintéssel, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen edzettségi szinttel rendelkezünk a sérülés pillanatában.

A nyári vakációk idején többen sportolnak, nemcsak azért, mert akkor van idejük, hanem azért is, mert a szabadság, a jó levegő, a vízpart, a hegyek látványa, a családi programok mozgásra sarkallnak bennünket. Futunk, vízisíelünk, kerékpározunk, túrázunk, vagy csak labdázunk a vízben és akár a legváratlanabb pillanatban történhet meg a baj, kellemetlen napokat, de akár hosszú hónapokig tartó rehabilitációval járó időszakot előidézve.

Az ortopéd-traumatológus szerint kisebb a jelentősége a sérülés mértékében, vagy a rehabilitációban, hány évesek vagyunk, sokkal fontosabb a csontozat állapota és az edzettségi szint. Mindezek nemcsak a sérülés súlyosságát, hanem a gyógyulási időszak hosszúságát és nehézségét is meghatározhatják. Valaki minél edzettebb, jobb erőnlétben van, annál könnyebb és rövidebb lesz a rehabilitáció, és minél inkább mozgásszegény, edzettlen állapotban szenved sérülést, annál hosszabb és nehezebb rehabilitációra számíthat.

Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus főorvosa elmondta, a legtöbb sérülés a dinamikus, irányt változtató sportaktivitások közben történik, elsősorban térd- és bokasérüléseket okozva. Attól függően, hogy csontsérülés, vagy lágyrész, vagyis izom és szalag sérülés történt-e, ennek ismeretében döntenek a kezelési módról, illetve az azt követő rehabilitációról.


„Az orvostudomány jelen állása szerint egy csonttörés után szívesebben operáljuk meg az érintett testrészt, szemben azzal, hogy stabil helyzetben, gipsszel, vagy más ortézissel rögzítenénk, mert így hamarabb lehet mobilizálni az ízületet, amelynek egyébként is jót tesz a mozgás. Ha nincs az ízületben elmozdulás, törés, vagy a páciens nem szeretne műtétet, gipszrögzítést szoktunk alkalmazni. Ilyenkor el lehet kerülni az operációt, viszont elsorvad a sérült testrészt környező izomzat, az ízület mozgása beszűkül és hosszadalmasabb rehabilitáció során térhet vissza az izomerő. Ha egy izom sérül meg, mindez általában funkcióvesztéssel jár, ezért vissza kell állítani az eredeti állapotot. Visszaillesztjük a tapadási, vagy eredési helyre, vagy minimális mozgást engedélyezünk, amíg az izom ínas része visszagyógyul a csontra, ahonnan leszakadt. A szalagsérüléseket ritkán kell operálni, maguktól meg tudnak gyógyulni, nagyjából négy-hat hét alatt. Műtéti ellátás esetén – például a térdízület elülső keresztszalag sérülése- hosszadalmas, akár féléves rehabilitáció következhet. A boka körüli szalagokat viszont többnyire elég rögzíteni dinamikus ortézissel, amely ugyan csökkentett mozgást engedélyez, még sincs ágyhoz kötve a páciens” – fogalmazott a szakember.

Fotó: 123rf.comAkár műtik, akár nem a megsérült ízületet, vagy lágyrészt, mindenképp szükséges egy irányított gyógytorna, amelyet szakképzett gyógytornász vezet, és a sérült területre koncentrál. Ez azért fontos, mert lerövidítik a gyógyulás időszakát, hamarabb visszatérhet a páciens akár a sportaktivitáshoz, akár a mindennapi élethez a megszokott mozdulatokkal.

Vannak klasszikus sportok, amelyeket gyakrabban űzünk nyáron. A futás a legnépszerűbb, ám még a leggyakorlottabbak is ki vannak téve sérüléseknek. Izomhúzódás alakulhat ki például, ha kimarad a bemelegítés, vagy a nyújtás, súlyosabb esetben pedig csonthártyagyulladás is bekövetkezhet. Mindez nehezen gyógyul, hosszú folyamat, és amíg nem gyógyul meg, nem is szabad folytatni a sportterhelést.

Fiatalok és idősek egyaránt szeretnek kirándulni, túrázni, nordic walkingozni: többnyire a talaj egyenetlensége, amely sérülést okozhat. Könnyű megbotlani egy gyökérben, vagy elveszíteni az egyensúlyt, az esés tompítása miatt pedig gyakoriak a csuklótáji-, de akár a csípőtáji törések is.

A vízisportok, így például a vízisí és a wakeboard terén gyakoriak a vállsérülések. Sokan nem engedik el időben a drótkötelet, így a vállficam, vagy a váll körüli izmok szakadása borítékolható az ilyen esetekben. Úszás közben ritkán fordulnak elő sérülések, a strandolás azonban már több mozgásszervi problémát idézhet elő.

„A labdázás, vagy más vízijáték közben beleléphetünk olyan, előre nem látható gödörbe az iszapban, amely miatt bokasérülést szenvedhetünk, vagy amikor elfordulunk a labda irányába, a hirtelen mozgást nem tudja lekövetni a talajon maradt lábunk, ezért térdsérülést szenvedhetünk. Minden esetben javasolt azonnal orvost felkeresni, hiszen még egy egyszerű ficam is előidézhet súlyosabb problémákat!” – figyelmeztetett Dr. Gáspár Szabolcs.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A tej

2025. május 03.



III. rész: Tévhitek a tejről


Pasztőrözés során elvesznek a tejből a fontos tápanyagok. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az ásványianyag-tartalom az UHT hőkezelés során gyakorlatilag változatlan marad, s átlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom vész el. Mindemellett a tejet nem C-vitamin-, hanem fehérje-, ásványianyag-, kalcium– és D-vitamin-tartalma miatt kell fogyasztani.
A boltban kapható tejet vízzel hígítják. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy a tejet nem hígítják vízzel. Az Európai Tanács 2007-es rendelete szerint „a »tej« szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül”. Ezzel összefüggésben a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre lehet ráírni, hogy „tej”, ami kizárólag tejet tartalmaz és semmi mást.
Az UHT tejben több az E betűvel jelzett, nem természetes anyag. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej nem tartalmaz adalékanyagot. A tej az UHT (Ultra High Temperature Treated) hőkezelésének és a speciális csomagolásnak köszönheti a tartósságát. Ez az eljárás minden baktériumot kiölt a tejből, a 6 rétegű csomagolás pedig megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen, ezért nincs szükség tartósítószerre.
Az UHT tej tejpor és víz keveréke. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej kizárólag friss tejből készül. Ez csak UHT hőkezelésen megy keresztül, és aszeptikus (csíramentes) körülmények között aszeptikus csomagolóanyagba kerül, mely hosszú ideig (3–6 hónapig) megőrzi a tej minőségét.

A lapocka fájdalom komplex kezelése: Több mint egy masszírozásra váró izomcsomó

2025. május 02.



A lapocka környéki fájdalom gyakori panasz, amely sokak életminőségét befolyásolja jelentősen. Míg az érintettek többsége azonnali megoldásként egy gyors masszázsban keresi az enyhülést, a szakemberek szerint a probléma gyakran összetettebb, és tartós eredményt csak a fájdalom valódi okainak feltárásával érhetünk el.

A tünetek mögött meghúzódó komplex okok

A lapocka körüli fájdalom diagnosztizálása és kezelése különösen kihívást jelenthet, mivel a fájdalom forrása gyakran nem ott van, ahol a tüneteket érezzük. Ráadásul számos különböző ok állhat a háttérben, amelyek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek.

A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek:


A Cloward-zónák: A kutatások szerint a gerincoszlop nyaki szakaszánál kilépő idegek elágazási pontjainál található területek, ahová a fájdalom kisugározhat. Ez magyarázza, miért érezhetünk fájdalmat a lapockánknál, amikor valójában a probléma forrása a nyaki gerinc környékén keresendő.

A tej

2025. május 02.



II. rész: A tej hőkezelési eljárásai

Mit jelent a pasztörizálás?

A pasztörizálás a kórokozó csírákat hőhatással elpusztító hőkezelési módszer. Nevét a francia vegyész-bakteriológusról, Louis Pasteurről kapta. A tejüzemek jelenleg rövid idejű pasztörizálást alkalmaznak magas hőfokon (15 másodperc 75 °C-on), vagy hosszabb idejű kezelést, viszonylag alacsony hőmérsékleten (nagyjából fél óra 60-62 °Con). Ezzel a módszerrel a baktériumok 99,5%-a elpusztul. Bizonyos élelmiszereket, például a tejet is csak korlátozott ideig, 3–5 napig lehet eltartani, 6 °C-nál nem melegebb hőmérsékleten. A pasztörizálás során a tejnek az emberi táplálkozás szempontjából fontos összetevői és tulajdonságai nem károsodnak és nem semmisülnek meg.

Mi az UHT technológia?

Ultra High Temperature Treated, vagyis ultramagas hőfokon történő hőkezelési módszer, amit ultrapasztőrözésnek is neveznek. A tejet nagyon rövid időre (2–3 másodpercre) felhevítik nagyjából 135-137 °C-ra. Ezután gyorsan lehűtik és aszeptikus környezetben aszeptikus csomagolásba töltik. Így az összes mikroorganizmus elpusztul, és a tej szobahőmérsékleten akár 3–6 hónapig is eltartható. Más, aszeptikus módszerrel kezelt élelmiszerek akár 24 hónapig is eltarthatók.

Mi a homogenizálás?

A homogenizálás folyamata során a tejet nagy nyomással átpréselik egy kis résen. Így a tejzsír kis elemekre törik össze, emulgeált állapotban marad meg a tejben és nem jön fel a felszínre. A tej homogenizálásának célja, hogy azt azok is könnyebben megemészthessék, akik bél- és emésztőrendszeri problémákkal küzdenek.

Mi az aszeptikus technológia?

Az aszeptikus technológia a XX. század forradalmi találmánya. Ezért a találmányért kapta meg a Tetra Pak 1989-ben az élelmiszeripari technológia területén az utóbbi ötven év legjelentősebb tudományos felfedezésének járó díjat. 1996-ban az amerikai elnökhelyettes, Al Gore a Tetra Brik Aseptic csomagolásának – amely a világ legelterjedtebb kartoncsomagolása – az Aszeptikus Csomagolás Folyamatos Fejlődéséért díjat adományozta. Az aszeptikus csomagolásba töltött élelmiszereket szobahőmérsékleten lehet tárolni (feleslegessé válik a szállítás, a rakodás és a raktározás során a költséges hűtés), ráadásul sokkal tovább eltarthatók, mint a pasztőrözött termékek. Az élelmiszereket – az UHT-kezelést követően – légmentesen zárt, aszeptikus gyártósorokon töltik a steril dobozokba! Ez az eljárás megbízhatóan elpusztítja a kórokozó baktériumokat és azok csíráit, de az élelmiszer tápértéke, minősége és íze megmarad.