Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári allergiák

Érdekességek2025. augusztus 18.

Fotó: jbuinac © 123RF.comAz elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás esetek száma, becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg.

Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél.

Nyári allergének

A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára.

Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.

Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, ill. el is fertőződhet, de nem vált ki súlyosabb tüneteket.

Tünetek

Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orrgégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására.

Kezelés, megelőzés

Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám pl. napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban célszerű szellőztetni.


Keresztallergiák

A pollenekkel keresztreagáló élelmiszerek fogyasztását – parlagfű esetén pl. a dinnyeféléket, cukkinit, uborkát, banánt, kivit – is célszerű kerülni, mivel allergiás reakció esetén ezek az arc, ajak, száj, nyelv duzzanatával, viszketéssel, esetleg hólyagok megjelenésével járnak.

A nap és a rovarok

Nyáron az UV-sugárzás káros hatásai mellett a napallergiás tünetek előfordulása miatt is fontos óvni bőrünket a napfénytől. Megfelelő óvintézkedésekkel – szellős, egész testet takaró ruházattal és napszemüveg viselésével, napfény kerülésével, szoláriumhasználat mellőzésével – enyhe esetben nem jelentkeznek tünetek, a már meglévők pedig 2-3 nap után megszűnnek. A rovarcsípéseknek csak kis része jár allergiás reakcióval – mikor a csípéstől távol is csalánkiütés, duzzanat keletkezik –, ami akár életveszélyes állapotig fokozódhat. Ha tudjuk, hogy allergiások vagyunk a rovarcsípésre, tudassuk ezt környezetünkkel, és mindig hordjuk magunknál az önbeadásra alkalmas injekciót!

Amikor az étel a bűnös

Magyarországon a tej, a tojás, a szója, az olajos magvak, a búzaliszt a leggyakoribb okozó. Az ételekre adott allergiás válasz nem mindig jelent elsődleges betegséget, gyakran ugyanis nyáron a keresztallergia okozza a panaszokat. Ez azt jelenti, hogy pl. egy kialakult pollenallergiában a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásakor enyhe allergiás tünetek – elsősorban szájnyálkahártya-viszketés – jelentkezhetnek.

A légúti allergének olyan reakciókat okozhatnak, mint az orr folyás-dugulás, tüsszögés, könnyezés, orr-, szem-, szájpadlás-, fülviszketés, kipirulás, légszomj, köhögés és a mellkasi feszülés.

Táplálékallergia esetén gyakori tünet a csalánkiütés, ill. a szövetek duzzanata, melyek jellemzően az étel elfogyasztása után rövid időn belül (percek alatt) jelentkeznek. Súlyos esetben akár anafilaxiás sokk is felléphet, ami kezelés nélkül halálos lehet. Ennek jelei az eszméletvesztés, nehézlégzés, fulladás, gyors, gyenge pulzus, erős hasfájás, hányás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.

A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai

2025. augusztus 23.

Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?


Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a) A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b) Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Koszorúér-betegség, szívinfarktus

2025. augusztus 22.

Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.

Kockázati tényezők

Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:


Dohányzás
Magas vérnyomás
Túlsúly
Hiperlipidémia
2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok



A szívinfarktus figyelmeztető jelei

• Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat
• Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem
• A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri
• Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés
• Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező

Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!