Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári időszakban különösen figyeljünk a melanómára

Érdekességek2025. augusztus 05.

Rákos megbetegedést előzhetünk meg vele

Fotó: freepikMár javában tart a nyár, és a gyakori, erős UV-sugárzás miatt bizony veszélynek vagyunk kitéve, könnyen rákos megbetegedés alakulhat ki szervezetünkben. A statisztikák szerint pedig sajnos egyre több melanómás beteg van világszerte, így hazánkban is. Ezért is indokolt annak mélyebb kutatása, új terápiás kezelések kifejlesztése. A szegedi HCEMM-ben pedig új korszak kezdődött a melanóma kutatás területén, a tudósok ugyanis bioinformatikai eszközök felhasználásával forradalmasíthatják a melanóma diagnosztizálását és kezelését.

„A melanómás betegek száma növekszik, ez pedig indokolttá teszi annak mélyebb kutatását, új terápiás kezelések kifejlesztését. Fontos tudni azonban, hogy a betegség időben való diagnosztizálása esetén a páciensnek jók az esélyei a teljes felgyógyulásra. A melanóma ugyanis attól válik rendkívül veszélyessé, ha van ideje más szervekben áttéteket képezni, ami így rendkívül agresszívvá válik, ilyenkor a környező szövetek képesek átprogramozni a melanómát. Halál esetén az elsődleges ok így nem maga a melanóma betegség szokott lenni, hanem az általa keletkeztetett daganatos szervi áttétek.” – mondta Dr. habil Pankotai Tibor, a HCEMM Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport vezetője.

Az alapos vizsgálatok tehát rendkívül fontosak, mert azok során rengeteg információt lehet kinyerni a kialakult betegségről. Ez lehet egy anyajegyről készített fényképsorozat, és annak mesterséges intelligencia alapú elemzése, vagy épp egy vérvételből származó cirkuláló tumoros DNS adat. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a páciens egészségügyi állapotáról, a kialakult kóroki állapotról. Ha pedig sok adat áll rendelkezésre, akkor gyorsabban és ami fontosabb, pontosabban állítható fel a diagnózis. Viszont a rengeteg adat feldolgozása nagy erőforrást igényel. Itt jön képbe a bioinformatika, ami képes a levett mintákat tűpontosan kielemezni, analizálni, amiből már a kezelőorvosok nagyobb hatékonysággal tudják felállítani a diagnózist.

A kutatócsoport vezetője úgy látja, hogy van egy tudatos társadalmi réteg, amely folyamatosan odafigyel magára, rendszeresen jár szűrésekre, a nyári időszakban használ fényvédő krémeket, illetve, ha bármi elváltozást lát a bőrén, azonnal orvoshoz, illetve szakemberhez fordul. Az ő esetükben a melanóma aránylag gyorsan és nagy hatékonysággal kezelhető. Ám a lakosság nagyobb része kevésbé veszi komolyan a bőrét érő elváltozásokat, és arról sincs tudomásuk, hogy a bőrön látható jelek milyen fontos üzeneteket hordoznak. Így nagyobb eséllyel alakulnak ki azok a súlyos áttétek, amelyek akár halállal is végződhetnek.


Az eddigi kutatási eredmények

„Azt találtuk, hogy ha egy páciens különböző áttéteiből mintákat veszünk, és ezeken teljes fehérjevizsgálatot végzünk, habár a minták DNS mutációs profiljai nagyon hasonlóak, a fehérje mintázatra hatással van az adott szövet, ahol az áttét található. Vagyis az áttétet tartalmazó szövet teljesen átprogramozza az adott daganatot, ami azt jelenti, hogy az eredeti melanómához hasonló genetikai mintázatot mutat, mégis teljesen máshogy fog reagálni a kezelésre. Eredményeink alapján kimutatható az is, hogy melyik az az áttét, amely leghamarabb vezethet a páciens halálához, így az arra fókuszált terápia növeli a beteg túlélését. Ez alapján az onkológus meg tudja határozni, hogy személyre és áttétre szabottan melyik kezelési forma lehet a leghatásosabb, majd azok közül melyik érhető el Magyarországon. Tehát mi ahhoz tudunk információkat, adatokat szolgáltatni, hogy várhatóan melyik terápia lesz a leghatékonyabb, aminek köszönhetően a daganat „Achilles” sarkát célozva fékezhető a daganat növekedése és további terjedése.” – foglalta össze a HCEMM csoportvezetője.

A kutatók egyik célja, hogy a betegek esetében vérmintából lehessen az adott daganatot diagnosztizálni. Ehhez elsődlegesen cirkuláló tumor DNS vizsgálatokat végeznek, ugyanis a daganatsejtek sokszor szétesnek, és a kiszabaduló tumor DNS bekerül a véráramba, ami már azonosítható.

Jelen pillanatban a terápiás eljárások elsődlegesen egy morfológiai vagy genetikai vizsgálat alapján történnek. Ennek az a hátulütője, hogy két ugyanolyan morfológiát mutató daganat is tud teljesen máshogy reagálni egy adott kezelésre. Épp ezért a jövő a személyre szabott terápiáé lesz, vagyis minden egyes beteg minden egyes daganatára egyenként kell majd felállítani a legnagyobb sikerrel kecsegtető terápiát. A személyre szabott terápia fontossága a közeljövőben tehát előtérbe fog kerülni, és ehhez a precíziós diagnosztikai eljárások, mint amiket a szegedi HCEMM-nél fejlesztenek, a mindennapi rutin diagnosztikában nélkülözhetetlenek lesznek akár már a közeljövőben is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.