Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyáron jobban ki vagyunk téve a nemi fertőzéseknek

Érdekességek2017. június 21.

Élete során legalább egyszer szinte mindenki elkap valamilyen szexuális úton terjedő betegséget, a nyári időszak pedig különösen kedvez a fertőzések terjedésének – mondja Dr. Tamási Béla, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján működő Országos STD Centrum klinikai orvosa.

A szakember szerint ilyenkor érezhetően többen keresik fel a nemi betegségekkel foglalkozó központokat. Fontos, hogy mielőbb orvoshoz kerüljünk, ugyanis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek között több olyan is van, amely túlnyomórészt tünetmentes, ám hosszú távon meddőséget okozhat.

A 18 és 25 év közötti korosztály a leginkább veszélyeztetett, de óvszerrel a szexuális úton terjedő fertőzések többsége kivédhető – mondja Dr. Tamási Béla kiemelve, hogy a nemi úton terjedő kórokozók nagyon érzékenyek, a külvilágban gyorsan elpusztulnak, ezért ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem lehet strandon, közös törölközőhasználattal vagy wc-n elkapni.

Nagy bajok előzhetőek meg a rendszeres szűréssel

A szakember szerint nyáron felszabadultabbak és kevésbé óvatosak az emberek, gyakoribbak az alkalmi kapcsolatok, ami érzékelhető a szexuális úton terjedő betegségekkel foglalkozó STD Centrumot felkeresők számának szezonális emelkedésében is. Dr. Tamási Béla szerint tünetek esetén, védekezés nélküli vagy rizikósnak gondolt együttlét után mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert az idejében felismert betegség hatékonyabban gyógyítható, mint a komplikációkkal járó esetek. Azt javasolja, hogy azok a szexuálisan aktív felnőttek, akik nem állandó párkapcsolatban élnek, legalább évente egyszer menjenek el szűrésre. A HIV és a szifilisz szűrése térítésmentes, a HPV és a Chlamydia vizsgálata azonban fizetős.


Tünetmentes, mégis fertőző

Azért is fontos a szűrés, mert a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzések közé tartozó Chlamydia és a gonorrhoeapéldául az esetek 50-70 százalékában tünetmentes, ám a baktériumot ilyenkor is tovább tudjuk adni – emeli ki Dr. Tamási Béla hozzátéve, hogy hosszabb távon mindkét betegség meddőséghez vezethet, hiszen hegesedéssel gyógyulnak, összenövések alakulhatnak ki. Ha mégis van tünet, akkor az a nők esetében főként a méhnyak vagy a kismedence gyulladását jelenti, a gonorrhoeánál ezen kívül az ízületek is begyulladhatnak, extrém ritkán pedig vérmérgezés is kialakulhat.

Férfiaknál a Chlamydia és a gonorrhoea is általában húgycsőgyulladást okoz, ami a húgycső váladékozásával, illetve fájdalmas vizeléssel jár, a gonorrhoea pedig váladékozást okoz. A fel nem ismert szifilisz hosszú évek alatt keringési és szívproblémákat, idegrendszeri károsodást is okozhat, korai stádiumban pedig jellegzetes bőrtünetekkel jár, így azzal nagyobb eséllyel jut orvoshoz a páciens, mint egy tünetmentes fertőzéssel – mondja Dr. Tamási Béla.

A rettegett HPV

A HPV-t, azaz a humán papilloma vírust is a leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozók között tartják számon: talpon, tenyéren közönséges szemölcsöt, nemi tájékon nemi szemölcsöt, úgynevezett kondilómát, súlyos esetben pedig akár méhnyakrákot is okozhat. Fürdőzés közben a vírus nem tud a méhnyakig feljutni, ehhez nemi aktus szükséges, és az úgynevezett magas rizikójú HPV-törzsekkel való fertőzés esetén általában hosszú évek során fejlődhet ki a méhnyakrák. Vakcinát is kifejlesztettek ellene, ami gyakorlatilag egy rák elleni védőoltásnak tekinthető – mondja Dr. Tamási Béla hangsúlyozva, hogy a rendszeres szűréssel idejében meg lehet előzni a nagyobb bajt. A szakember beszélt arról is, hogy a HPV a legújabb kutatások szerint szájüregi, illetve a végbélben kialakuló tumorok hátterében is állhat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.