Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyelési nehézség? Torokfájás? Akár mandulakő is okozhatja!

Érdekességek2025. november 04.

A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.

Fotó: cookie_studio | freepikMi okozhat torokfájást, nyelési nehézséget, gombócérzést?

Egyszerű vírusfertőzés

A torokfájás igen gyakori tünet, főként az őszi-téli időszakban, és döntő részben az aktuális vírusok okozzák azt. Éppen ezért nem is érdemes antibiotikummal próbálkozni ellene, hiszen a vírusok ellen nem hat, kifejezetten a baktériumokat célozza. (Kis részben természetesen előfordulhat bakteriális felülfertőződés is, de ezt csak fül-orr-gégész tudja diagnosztizálni és a gyógyszerfelírás is orvosi feladat.)

Tüszős mandulagyulladás

A torokfájás lehet a tüszős mandulagyulladás tünete is, amely mindig bakteriális eredetű. Ám ennek az ismert betegségnek a képét néhány vírus fertőzés okozta megbetegedés is utánozhatja. Sokszor már a tünetek is utalhatnak a betegség eredetére, ugyanis a vírusfertőzés általában fáradékonysággal, hőemelkedéssel vagy nem túl magas lázzal járó, néhány napig tartó állapot, míg a bakteriális eredetű megbetegedés esetén több napig is tarthat a magas láz, levertséggel, étvágytalansággal. Az erős torokfájás a fülbe is kisugározhat és nyelési nehézséget okozhat, amely nemcsak az étkezést, de súlyos esetekben a folyadékfogyasztást is megnehezíti. A tüszős mandulagyulladás legjellemzőbb tünete mindezeken túl a mandulák jelentős duzzanata és a rajtuk látható lerakódások. Ezek lehetnek fehéres, sárgás pontok, de akár nagyobb foltok is, akár az egész mandulát befedheti a fehéres lepedék. A vírus fertőzés esetén ez a lepedék inkább piszkos szürke színű.

További betegségek, állapotok

Ha a vezető tünet a gombócérzés, annak már komplexebb lehet a kivizsgálása, ugyanis ilyen panasz mögött állhat allergia miatti hátsó garatfali csorgás, amelyet allergológusnak kell vizsgálni, kezelni. Okozhat ilyen panaszt a reflux, amelyet gasztroenterológussal karöltve  kezelhet a fül-orr-gégész. Emellett a gombócérzés akár pajzsmirigy- vagy szívbetegségre is utalhat, vagyis más szakorvosi vizsgálatokra is szükség lehet, és a fizikai ok kizárása után szükség lehet pszichológusra is, az esetlegesen kezeletlen stressz feldolgozásához.


Mandulakő

A mandulák felülete egyenetlen, mélyedésekkel tagolt. Ezekben a mélyedésekben könnyen megtelepednek a kórokozók, az elhalt sejtek, a nyák és egyéb anyagok, amelyek apró fehér, látható foltokat hoznak létre a mandulákon. Ha pedig az összegyűlt anyag összeáll és elmeszesedik, úgynevezett mandulakövek jönnek létre. Ez rendszerint akkor következik be, ha a páciensnél a mandulák krónikus gyulladása alakult ki, bár a mandulakövek nem jelentenek minden esetben krónikusan gyulladt, azaz gócos mandulákat. A kialakulásban szerepe lehet a nem megfelelő szájhigiénének, de ez sem minden esetben érhető tetten.

Mindenképpen érdemes utánajárni, nem mandulakő okozza-e a tüneteket, ha az alábbiakat tapasztaljuk:
– kellemetlen lehelet, rossz szájíz,
– idegentest vagy gombócérzés a torokban.

Hogyan lehet eltávolítani a mandulakövet?

Ha pedig a mandulakövek gyakran kiújulnak, komolyabb panaszokat okoznak, esetleg a mandulagyulladás évente legalább hatszor visszatér, vagyis már gócot jelent a szervezetben, mandulaműtétre is szükség lehet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.