Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Nyelvünk is érzékel szagokat

Érdekességek2019. július 02.

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.

Fotó: 123rf.comA nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által.

A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 

Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze. “Nem azt mondom, hogy ha kinyitod a szádat, szagot érzékelsz” – idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.

Ozdener szerint felfedezésük megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy felhasználjuk a szagokat arra, hogy egészségesebb táplálkozásra vegyenek rá minket. Például nagyon kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. “Ez egy páratlan lehetőség” – véli a kutató.

Ozdener és munkatársai a tanulmányban leírják, hogyan használtak genetikailag módosított egereket az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben.


Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek mind illat- és ízérzeklő receptorok, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal.

Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül a szájban – magyarázta Ozdener.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Korszerű idegsebészeti hibridműtőt alakítanak ki

2019. július 07.

Érkatéteres és nyitott idegsebészeti beavatkozások elvégzésére egyaránt alkalmas hibridműtőt alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – jelentette be Rovó László rektor.

Az orvosprofesszor a több mint kétmilliárd forintos beruházást bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a tervek szerint az őszre elkészülő új műtő olyan világszínvonalú ellátást biztosít a régióban élők számára, amely Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban elérhető.

Az új műtő alkalmas lesz arra, hogy a dél-alföldi régióban élő 2-2,5 millió ember agyi érelzáródás esetén hat órán belül olyan ellátást kapjon, amely életmentő, illetve jelentősen javítja a páciensek későbbi életminőségét – mondta Barzó Pál, az SZTE idegsebészeti klinikájának vezetője.

Az új műtőben bonyolult, többlépcsős vagy más módszerekkel igen nagy kockázatúnak minősülő beavatkozások is elvégezhetők. Lehetőség nyílik arra, hogy egy nyitott idegsebészeti műtét során jelentkező komplikáció esetén érkatéteres eljárással helyreállítsák az agyi véráramlást. De ugyanígy a katéteres eljárás során jelentkező vérzés ellátása is megkezdhető helyben negyedórán belül egy nyitott műtét során – tudatta a professzor.

Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a világon mintegy 1200 hibrid műtő működik, ezek többségében azonban szív-érrendszeri beavatkozásokat végeznek.

Európában ötnél kevesebb olyan intézmény van, ahol a területen piacvezető cég robotkarral működő képalkotó berendezését idegsebészeti műtétekhez használják.

Így számolj le a nemszeretem dolgokkal

2019. július 07.

Túl sokan próbálnak magukra erőltetni olyan dolgokat, amiket nem szeretnek. Pedig úgy tűnik, egy dolog igazán fontos a szokásaink terén: hogy élvezzük őket!  

Talán nem meglepő, hogy milyen sokan próbálnak magukra erőltetni olyan dolgokat, amiket nem élveznek. Sajnos  eléggé általános az, hogy az emberek nem szeretik azt a munkát, amit végeznek. A megélhetés kedvéért mégis csinálják. De ha már nem váltunk és nem keresünk egy másik állást, legalább keressük és találjuk meg, hogy a jelenlegi munkánkban mi az a dolog, amit kedvelni tudunk. Még ha icipici dologról is van szó. Minden érmének két oldala van, sosem csak rossz, vagy csak jó valami. Így egész biztosak lehetünk abban, hogy egy kötelező munkában is találhatunk örömet. Ha mást nem, akkor azt, hogy egyszer végzünk és hazaindulhatunk és ki tudjuk fizetni általa a számláinkat.

Érdekes módon ez az erőltetettség a magánéleti szegmensben is sokszor előfordul, nemcsak a munkavégzések kapcsán. Az emberek társaságban isznak, pedig valójában nem akarnak, megnéznek egy filmet, amire nem is kíváncsiak, szórakozni mennek, pedig inkább otthon töltenék az estét. Ki éli ezt az életet? Miért próbálunk annyira megfelelni a környezetünknek? Hiszen a környezetünk is egyedi emberekből áll, saját félelmekkel, vágyakkal.

Az emberek megpróbálnak mások lenni, mint amik. Igyekeznek fegyelmezni magukat, mert azt hiszik, hogy ettől jobb emberré válnak. Azonban hogyan tudnál jobb ember lenni ha olyan dolgok közepette éled az életed, amiket nem szeretsz?
És a további hátulütő: ha mindennek tetejébe szokást, rendszert próbálsz csinálni abból, amit eleve sem szeretsz csinálni. Ebben az esetben biztosítva van a sikertelenség és/vagy az örömtelenség.

Van-e különbség a derékfájás és a lumbágó közt?

2019. július 06.

A felnőttek négyötöde találkozott már a derékfájdalommal, amelyet sokan lumbágóként azonosítanak. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a derékfájás lehetséges okaira és a kezelés széleskörű lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Túlterheljük a gerincet

A gyakori derékfájdalom hátterében többek közt olyan tényezők állnak, mint a kényszertartások, a nem megfelelő munkahelyi körülmények és a késői kezelés. A működésbeli elváltozások (például amikor az izomerő kiegyensúlyozatlansága miatt nem tudjuk teljesen kihúzni magunkat), a kényszertartások előbb-utóbb túlterhelik a gerincet. Ha ez évekig fennáll, nagy valószínűséggel kialakulnak krónikus kopások, porckorong károsodások és más, tartós problémák. Vagyis mindenképpen orvoshoz kellene fordulnia annak, aki nem sérülésből eredő fájdalmat, mozgásbeszűkülést tapasztal. (Természetesen ez esetben is érdemes segítséget kérni, de a sérülés nyilván más jellegű kezelést igényel.) Csak szakszerű segítséggel védhetők ki a tartós elváltozások!

A derékfájás maga a lumbágó?

A leggyakrabban jelentkező problémát, vagyis a derékfájást magát valóban szokás lumbágónak is nevezni. Ez az a fajta fájdalom, amely hevességével hívja fel magára a figyelmet, és amelynek kapcsán szinte minden mozdulatnál belenyilall a deréktájba a gyötrő érzés. A lumbágó okai a gerincet mozgató és összetartó izomzat, kötő- és támasztószövetek mikrosérülései, amelynek következtében steril gyulladás alakul ki. Pontosabb okát az esetek háromnegyed részében nem sikerül kideríteni, de az bizonyos, hogy nincsenek olyan idegrendszeri tünetei, mint például a porckorongsérvnek. Kezelésének célja a fájdalom, az izomfeszülés oldása és a gyulladás csökkentése. A különböző borogatások mellett szteroid injekció és nem szteroid gyulladásgátlók is beválhatnak.