Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyelvünk is érzékel szagokat

Érdekességek2019. július 02.

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.

Fotó: 123rf.comA nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által.

A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 

Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze. “Nem azt mondom, hogy ha kinyitod a szádat, szagot érzékelsz” – idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.

Ozdener szerint felfedezésük megnyitja a lehetőséget az előtt, hogy felhasználjuk a szagokat arra, hogy egészségesebb táplálkozásra vegyenek rá minket. Például nagyon kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. “Ez egy páratlan lehetőség” – véli a kutató.

Ozdener és munkatársai a tanulmányban leírják, hogyan használtak genetikailag módosított egereket az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben.


Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek mind illat- és ízérzeklő receptorok, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal.

Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül a szájban – magyarázta Ozdener.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az extrém hideg miatt fokozott készültséget kért az NNGYK

2026. január 09.

A rendkívüli téli időjárás fokozott egészségügyi kockázatot jelent, elsősorban a veszélyeztetett csoportok számára. A biztonságos és zavartalan betegellátás fenntartása érdekében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) időben megtette a szükséges intézkedéseket, és felkérte az egészségügyi ellátórendszer szereplőit az extrém hideg időjárásra való felkészülésre. Egyúttal kéri a lakosságot, hogy a rendkívüli hideg idején fokozottan figyeljen önmagára és környezetére.

A folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében az NNGYK arra kérte a fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy az extrém hideg időjárásra tekintettel tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ennek keretében kérte, hogy mérlegeljék a dializált, valamint kúraszerű ellátásban részesülő betegek ideiglenes fekvőbeteg-ellátását. A patikákat arra kérték, hogy ellenőrizzék és töltsék fel készleteiket. Különösen figyeljenek a sürgősségi gyógyszerekre, a krónikus betegek orvosságaira, valamint az ügyeleti időszakban várható igényekre, hogy elkerüljék az időjárás okozta esetleges ellátási akadozást.

Az extrém hideg időjárás különösen veszélyes az idősekre, a csecsemőkre és kisgyermekekre, a krónikus betegségben szenvedőkre, a mozgásukban vagy mentálisan korlátozott személyekre, a szociálisan hátrányos helyzetűekre, valamint a hajléktalan emberekre. Az idősek szervezete a hidegre fokozottan reagál: az alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszer terhelését, emelheti a vérnyomást, szívritmuszavart idézhet elő, valamint súlyosbíthatja a légúti és anyagcsere-betegségeket. A krónikus betegek számára ezért különösen fontos, hogy extrém hidegben lehetőség szerint ne tartózkodjanak huzamosabb ideig a szabadban.

Vírusos szemölcs gyerekeknél

2026. január 08.

A gyerekeknél előforduló szemölcsök szinte minden szülőt megijesztenek, különösen, ha először találkoznak velük. A szemölcsök valójában a bőr felszínén kialakuló jóindulatú kinövések, amelyeket leggyakrabban a humán papillomavírus (HPV – a bőrt és nyálkahártyát támadó vírusok csoportja) okoz. Bár a szemölcsök önmagukban nem kifejezetten veszélyesek, kellemetlenek, fájdalmasak lehetnek, és gyorsan terjedhetnek, ezért fontos, hogy komolyan vegyük a jelenlétüket, és időben szakemberhez forduljunk.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosra van a segítségünkre

Nem minden szemölcs egyforma

A szemölcsöknek több típusa létezik. A leggyakoribb a vulgáris szemölcs, amely a kézen, ujjakon vagy térden alakul ki, általában apró, kemény, szemcsés felszínű csomócskaként.

A lábujjakon vagy talpon megjelenő plantáris szemölcs sokszor fájdalmas, mert a járás során nyomásnak van kitéve, és a bőr belülről nyomódik a szövetbe. Léteznek még a lapos szemölcsök, amelyek inkább a kéz- és arcbőrön fordulnak elő, simább felszínűek és kisebbek, de számos apró kinövés formájában is terjedhetnek. Bármelyik típusról is legyen szó, a gyerekek számára a legzavaróbb gyakran az esztétikai tényező, a viszketés vagy a fájdalom, de az iskolai közösségben való megjelenés miatt szociális feszültséget is okozhat.

A vírusos szemölcs kellemetlensége nemcsak a kinövés formájában jelentkezik, hanem azért is, mert nagyon könnyen átadható. A HPV közvetlen bőrkontaktussal, de akár nedves felületeken keresztül is fertőzhet, uszodákban, közös törölközőn, zuhanyzókon vagy játékokon. Gyerekeknél ezért gyakran látjuk, hogy a szemölcs gyorsan terjed a kézen vagy lábon, sőt, a családtagok között is megjelenhet.

Hipertónia, a „néma gyilkos”

2026. január 08.

A magas vérnyomás (hipertónia) hazánk egyik leggyakoribb krónikus betegsége: a felnőtt lakosság csaknem fele érintett, és sokan nem is tudnak róla, mert a betegség gyakran hosszú ideig tünetmentes. Világszinten évente mintegy 10,8 millió haláleset köthető a magas vérnyomáshoz, így a korai felismerés és az életmódbeli beavatkozás kiemelten fontos (1, 2).

A jó hír, hogy a vérnyomás csökkentése sok esetben már életmódbeli változtatásokkal is elérhető: a sóbevitel mérséklése, a káliumban gazdag étrend, a testsúlykontroll, a fizikai aktivitás és a mértékletes alkoholfogyasztás önmagukban is mérhető vérnyomáscsökkenést hozhatnak, és fokozzák a gyógyszeres terápia hatékonyságát is (3, 4).

Mi a hipertónia?

A vérnyomás azt mutatja, hogy a keringő vér mekkora nyomást fejt ki az érfalakra. Két értéket különböztetünk meg:


szisztolés (felső): amikor a szív összehúzódik,
diasztolés (alsó): amikor a szív elernyedt állapotban van.


Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás több különböző alkalommal tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Az alábbi táblázat összefoglalja a felnőttek vérnyomásértékeinek osztályozását az Európai és Magyar Hypertonia Társaság ajánlása alapján (5, 6):