Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Nyugi! – 5 játékos, nyugtató légzőgyakorlat a kicsiknek

Érdekességek2017. március 26.

A relaxálás épp olyan fontos a gyerekek, mint a felnőttek számára. Különösen, ha gyerekünk gyakran nyugtalan, szorongó vagy túlságosan mozgékony, izgága…
Tanítsuk meg a feszültség oldásának néhány egyszerű módjára játékos légzőgyakorlatok útján. Így segítsük kibontakozni az élet különböző helyzeteiben: ha figyel a légzésére, elmúlhat a szorongása, dühe, nőhet a koncentrálóképessége, önbizalma, könnyebben megnyugszik vagy alszik el esténként.

1. Relaxáló légzés „szívószálon át”

Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy a gyermek szórakoztató módon figyeljen a légzésére. Írjuk le neki részletesen a légzőgyakorlat lépéseit! Belégzés: mélyen, „felfújva” a hasat, majd kilégzés: ellazítva az állat, vállat, hasat. Eközben képzelje el, hogy egy szívószálon keresztül lélegzik. Minél hosszabban tart a kilégzés, annál jobban sikerül a relaxálás. Végezze el a gyakorlatot legalább ötször.

2. Koncentrálás elősegítése a szabadban

Kiválóan javíthatja ez a játékos gyakorlat az izgága, szétszórt vagy hiperaktív gyerek koncentráló- és feszültségoldó képességét. Kiránduláskor a szabadban, vagy ha kertes házban, park közelében lakunk, a zöldben javasoljuk a gyereknek, hogy tegyen úgy, mint a fák. Játssza el, hogy lábával „gyökeret ver” a talajban, mint a fák, és lengesse a karját, mint ahogyan a fák ágai hajladoznak a szélben… Lágyan ringatózzon, a széljárás ritmusára koncentrálva, mélyeket lélegezve. Egy idő múlva e mozgás hatására az izgatott vagy dekoncentrált gyerek megnyugszik.


3. Elalvás előtt játsszunk „kavicsosat”!

A gyakorlat nehezen elalvó gyerekeknek ajánlott. Az ágyán fekve csemeténk – csukott szemmel – lélegezzen jó mélyeket, és lassan fújja ki a levegőt. Ezt ismételve „szuggeráljuk” neki, hogy lassanként elnehezülve érzi magát, mint egy nagy kavics, amellyel játszani szokott, és jobban belesüpped az ágyába… Így apránként elnehezülnek a szempillái is, könnyebben jön majd a szemére az álom, bármilyen nyugtalan volt is előtte.

4. Düh levezetése „céltáblán”

Észrevesszük, hogy a gyereket bosszantja valami, dühbe gurult, bosszúság érte… Ennek feloldására íme egy hasznos gyakorlat, mellyel levezetheti a mérgét. Ehhez álló helyzetben csukja be a szemét, és képzeljen maga elé egy céltáblát, melyre kivetíti minden dühét, mindazt, ami bántja. Majd emelje fel a jobb karját, aztán teljes erőből „dobja rá” erre az elképzelt céltáblára minden bosszúságát, miközben mély belégzést végez. Kezdje újra a bal karjával, és ismételje többször a gyakorlatot – elűzi a benne forrongó dühöt, és megnyugszik.

5. Békajáték hasi légzéshez

Gyakorlat az ellazuláshoz: Breki béka mondja, hogyan lélegezzünk! Kérjük meg a gyereket, hogy utánozzon minket, miközben játsszuk el a kedves Brekit, aki így beszél: „Végezz belégzést az orrodon át úgy, hogy felfújod a hasadat, mint egy ballont. Azután szájon át lélegezz ki, behúzva a hasadat, nagyon finoman, lassan kiengedve a levegőt. Utánozz engem!” Szívesebben végzi a gyerek velünk együtt ezt lazító légzőgyakorlatot, ha kedvenc békáját imitáljuk…


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket

2019. szeptember 13.



Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.

Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.

Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

2019. szeptember 12.



A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.



Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.