Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Nyugi! – 5 játékos, nyugtató légzőgyakorlat a kicsiknek

Érdekességek2017. március 26.

A relaxálás épp olyan fontos a gyerekek, mint a felnőttek számára. Különösen, ha gyerekünk gyakran nyugtalan, szorongó vagy túlságosan mozgékony, izgága…
Tanítsuk meg a feszültség oldásának néhány egyszerű módjára játékos légzőgyakorlatok útján. Így segítsük kibontakozni az élet különböző helyzeteiben: ha figyel a légzésére, elmúlhat a szorongása, dühe, nőhet a koncentrálóképessége, önbizalma, könnyebben megnyugszik vagy alszik el esténként.

1. Relaxáló légzés „szívószálon át”

Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy a gyermek szórakoztató módon figyeljen a légzésére. Írjuk le neki részletesen a légzőgyakorlat lépéseit! Belégzés: mélyen, „felfújva” a hasat, majd kilégzés: ellazítva az állat, vállat, hasat. Eközben képzelje el, hogy egy szívószálon keresztül lélegzik. Minél hosszabban tart a kilégzés, annál jobban sikerül a relaxálás. Végezze el a gyakorlatot legalább ötször.

2. Koncentrálás elősegítése a szabadban

Kiválóan javíthatja ez a játékos gyakorlat az izgága, szétszórt vagy hiperaktív gyerek koncentráló- és feszültségoldó képességét. Kiránduláskor a szabadban, vagy ha kertes házban, park közelében lakunk, a zöldben javasoljuk a gyereknek, hogy tegyen úgy, mint a fák. Játssza el, hogy lábával „gyökeret ver” a talajban, mint a fák, és lengesse a karját, mint ahogyan a fák ágai hajladoznak a szélben… Lágyan ringatózzon, a széljárás ritmusára koncentrálva, mélyeket lélegezve. Egy idő múlva e mozgás hatására az izgatott vagy dekoncentrált gyerek megnyugszik.


3. Elalvás előtt játsszunk „kavicsosat”!

A gyakorlat nehezen elalvó gyerekeknek ajánlott. Az ágyán fekve csemeténk – csukott szemmel – lélegezzen jó mélyeket, és lassan fújja ki a levegőt. Ezt ismételve „szuggeráljuk” neki, hogy lassanként elnehezülve érzi magát, mint egy nagy kavics, amellyel játszani szokott, és jobban belesüpped az ágyába… Így apránként elnehezülnek a szempillái is, könnyebben jön majd a szemére az álom, bármilyen nyugtalan volt is előtte.

4. Düh levezetése „céltáblán”

Észrevesszük, hogy a gyereket bosszantja valami, dühbe gurult, bosszúság érte… Ennek feloldására íme egy hasznos gyakorlat, mellyel levezetheti a mérgét. Ehhez álló helyzetben csukja be a szemét, és képzeljen maga elé egy céltáblát, melyre kivetíti minden dühét, mindazt, ami bántja. Majd emelje fel a jobb karját, aztán teljes erőből „dobja rá” erre az elképzelt céltáblára minden bosszúságát, miközben mély belégzést végez. Kezdje újra a bal karjával, és ismételje többször a gyakorlatot – elűzi a benne forrongó dühöt, és megnyugszik.

5. Békajáték hasi légzéshez

Gyakorlat az ellazuláshoz: Breki béka mondja, hogyan lélegezzünk! Kérjük meg a gyereket, hogy utánozzon minket, miközben játsszuk el a kedves Brekit, aki így beszél: „Végezz belégzést az orrodon át úgy, hogy felfújod a hasadat, mint egy ballont. Azután szájon át lélegezz ki, behúzva a hasadat, nagyon finoman, lassan kiengedve a levegőt. Utánozz engem!” Szívesebben végzi a gyerek velünk együtt ezt lazító légzőgyakorlatot, ha kedvenc békáját imitáljuk…


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.