Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyugtatók, amelyektől „függővé” lehet válni

Érdekességek2019. március 08.

Golgotavirág (Fotó: pixabay.com)Ideges nyugtalanság, szorongás és az ezzel összefüggő alvászavarok esetén sok beteg benzodiazepinekhez nyúl(na), nem számolva azzal, hogy ezeknek a gyógyszereknek a szedésekor – a drogokhoz hasonlóan – testi és lelki függőség alakulhat ki.

Magánéleti, munkahelyi, anyagi vagy egyéb válsághelyzetekben az emberek jelentős része „szintetikus szerekbe menekül”. Nyugtató, szorongásoldó gyógyszert íratnak fel az orvossal, olyat, amilyet korábban valamelyik családtagjuk, szomszédjuk szedett, és ami olyan erősen hatott, hogy a problémák ellenére is lehetővé tette az el- és átalvást.

Az általában alkalmazott, úgynevezett benzodiazepinekkel (pl. alprazolám, diazepám, klórdiazepoxid hatóanyagok) szemben az egyik legfőbb probléma a mellékhatásuk. Szedésük másnapra átnyúló kábultságot okoz, és az ember úgy ébred, mintha másnapos lenne, ami kihat a koncentrációs képességére, így a munkavégzésére és az autóvezetői, gépkezelői képességeire is. A benzodiazepinek szedése alatt megnő az elesések és a különféle balesetek, csonttörések gyakorisága – különösen időskorban. Emellett a szellemi leépülés gyorsulásával is összefüggésbe hozták a tartós szedésüket.

A benzodiazepin típusú nyugtatók, szorongásoldók maximum 4 hetes alkalmazásra szánt gyógyszerek. Ennek ellenére Európa-szerte milliók szedik hosszú távon ezeket a vényköteles patikaszereket, egyfajta függőséget kialakítva velük szemben. Amilyen könnyű rászokni a benzodiazepinekre, olyan nehéz leszokni róluk!


A szedésük hirtelen abbahagyása megvonásos tüneteket (pl. idegesség, verejtékezés, remegés, álmatlanság) produkál. A leszokás orvosi, gyógyszerészi segítséget tesz szükségessé, és csak több lépcsőben, fokozatos dóziscsökkentéssel valósítható meg eredményesen. Számos nemzetközi vizsgálat bizonyítja azonban, hogy bár leszokni nem könnyű, minden esetben megéri!

Az „erős” nyugtatókat célszerű tehát a szakorvosilag indokolt esetekre tartogatni, és az enyhe szorongás, a mindennapi életvitel okozta stressz mérséklésére gyógynövényalapú szorongásoldókat alkalmazni. A levendulás, macskagyökeres, citromfüves, golgotavirágos vagy komlós készítmények előnye, hogy azok szedése nem alakít ki függőséget, és szedésükkor nem jellemző a másnapra átnyúló tompultságérzés sem.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.