Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Óda a semmittevéshez, avagy a passzív pihenés jelentősége

Érdekességek2023. augusztus 26.

Gondolkodjon el azon, hogy ön milyen szinonimákat ismer arra a szóra, hogy „pihenés”! Talán „semmittevés”? Esetleg „lustálkodás”? Pszichológusként gyakran ezeket hallom a kliensektől, amikor arról beszélnének, hogy legszívesebben hogyan töltenék a hétvégéjüket: kanapén bekuckózva, olvasva, filmet nézve. Ezek fontos feltöltő tevékenységek, amiket én inkább szeretek „passzív pihenésnek” nevezni. Ezek azok a tevékenységek, melyek során nem aktívan kapcsolódunk ki, pl. sétálással, sportolással, múzeumlátogatással stb., hanem amikor terv nélkül, „csak úgy” beszélgetünk a párunkkal a fotelben elheverve, vagy csak úgy „nézünk ki a fejünkből”, zenét hallgatva, amikor „elmélázunk” az erkélyen ülve.

Ez sokak számára elképzelhetetlen – hiszen mindig lehetne feladatot találni a ház körül, a gyerekekkel, az unokákkal stb.

Sokak a pihenést elvesztegetett időnek találják, hiszen arra gondolnak, hogy sok hasznosabb dolgot el lehetett volna végezni ez idő alatt.

Valóban: kedvenc szappanoperánk egy epizódja alatt pont el lehetett volna mosogatni, olvasás helyett akár a számlákat is be lehetett volna fizetni, és csevegés helyett akár a vacsorát is meg lehetett volna főzni. Ez a mentalitás megakadályozza a teljes körű feltöltődést, energiánk megfelelő menedzselését.

A társadalom is az utóbbi hozzáállást támogatja. Már maga a tény, hogy a szókincsünkben sincsenek megfelelő kifejezések a passzív pihenésre, árulkodó. Sőt, gyakran a tevékenység hiányával írjuk le a pihenést, hogy olyankor „semmit sem teszünk”. Pedig a pihenésnek a passzív formája (is) egy fontos és hasznos tevékenység az emberek életében, mert ilyenkor hatékonyan teszünk a feltöltődésünkért, lelki egyensúlyunkért.


A passzív pihenés egy befektetés

Amikor megengedjük magunknak az „ejtőzést”, a „hesszelést”, akkor aktívan teszünk azért, hogy ezáltal nyugodtabb szülők, nagyszülők, szomszédok, alkalmazottak legyünk. Minden egyes csendes pillanat, az a tíz perc, amíg lehunyt szemmel hallgatjuk a környezet zajait, hozzájárul ahhoz, hogy később lelkesebben, feltöltötten lássuk el a nap, a hét feladatait.

Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak tudjunk lenni a magánéletünk, de akár a munka vagy a ház körüli teendők területén, fontos, hogy meg tudjuk magunknak engedni a pihenést. Néha ez aktív pihenést jelent, pl. kertészkedést. Ezt talán könnyebb megengednie magának sokaknak, mert ilyenkor is tudjuk magunkat hasznosnak érezni. Néha viszont érezzük, arra vágyunk, hogy csak pihentessük a szemünket vagy valami szórakoztató műsort nézzünk. Merjünk passzívan pihenni!

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pályázat a legaktívabb nyugdíjas önkéntesek részére

2026. január 22.

A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy a mozgalmas, örömteli és közösségben megélt időskor nem kivétel, hanem követendő példa. Az aktív időskor nem feltétlenül a fizikai teljesítményről szól, sokkal inkább a nyitottságról, a tudatosságról és a kapcsolódásról.

A K&H örök aktív pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a hosszan tartó, aktív élet értékére. Az időskor is lehet élményekben gazdag, tevékeny életszakasz, amelyet mindenki a saját módján élhet meg. Legyen szó rendszeres mozgásról, alkotásról, tanulásról, közösségépítésről vagy önkéntes szerepvállalásról. A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy nemcsak maguk élnek mozgalmas, örömteli és közösségben megélt napokat, hanem önként szerveznek más időskorúak számára is hasonló céllal tevékenységeket.  

Fogtisztítás, hogyan?

2026. január 22.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad.

A helyes szájhigiénia fenntartása és a fogak épségének megőrzése érdekében fogorvoshoz ne csak akkor menjünk, amikor panaszunk van, hanem legalább évente, a kor előrehaladtával pedig félévente. A szakember az ellenőrzés során felismeri a szájhigiéniával kapcsolatos problémákat, elvégzi a megfelelő kezelést, és tanácsokat ad a további károsodások megelőzése érdekében.

A szomorú tények

Nagyon sokszor találkozik a fogorvos vagy szájhigiénikus olyan pácienssel, aki elmondása szerint naponta négyszer-ötször mos fogat, de a szájhigiéniája mégis rossz, tele van fogkővel és az ínye is gyulladt.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon az emberek jelentős része nincs tisztában a fogmosás szerepével és helyes technikájával sem. Nincs tudatában annak, hogy a legnehezebben megközelíthető fogközöket és az ínyszél környékét is alaposan meg kell tisztítani. Ezért fontos feladatunknak tartom, hogy mindenkit megtanítsunk a helyes fogmosás gyakorlatára és a fogköztisztító eszközök használatára (fogselyem, fogköztisztító kefe) is.

Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás 2026

2026. január 21.

Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig

A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét

Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.

Több nézőpont, egy közös szakmai keret

A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.