Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Olyan rendetlen ez a gyerek!

Érdekességek2022. december 11.

Fotó: 123rf.com

Mindennapos problémáink közé tartozik, hogy gyermekünket a legnagyobb nehézségek árán – vagy sokszor még úgy sem – tudjuk rendre szoktatni. Széthagyja a játékait, ruháit, egyéb holmiját, és nekünk kell utána rendet tenni. Néhány jó tanács az életkornak megfelelő, helyes módszerek alkalmazásához.

A gyereket nemcsak szoktatni, hanem motiválni, tanítani is kell ezen a téren. Amellett csak életkorának megfelelő terhet rójunk rá, és ahogy nő a csemete, magyarázatunk nyomán egyre jobban megérti majd a rendrakás szükségességét, hasznosságát. Kellő következetességgel és ráhatással, olykor apró trükkökkel eredményesebbek lehetünk.

3 éves kor körül

A rendcsinálás legyen csupán játék az egészen kicsi gyermek számára! Tanítsuk meg rá, hogy örömmel, játszás közben igyekezzék rendet tenni a holmijai között: pl. tornyozza fel képeskönyveit, rakja sorba a játékait, így rájön, hogy nem botlik meg bennük. Aztán hagyhatja ledőlni a könyveket, összekeveredni a játékokat – és amikor kedve van hozzá, kezdje újra a maga teremtette „káoszból” való kilábalást. Az esti időpont különösen alkalmas az újbóli rendcsinálásra, hiszen „aludni” küldheti ily módon az összes játékát, egyéb dolgait is a szobájában.

4-5 éves korban

Ebben az életszakaszban a kisgyermek még nagyobb buzgalommal szereti használni a játékait, mint korábban, és még kevésbé törődik azzal, hogy azután rendet tegyen köztük. Ekkor kezdhetjük arra ösztönözni, hogy egyedül, „mint a nagyok”, találja meg az állandó helyét a játékainak, és mindig oda is tegye vissza őket. Rá fog jönni, hogy ha követi tanácsunkat, legközelebb könnyebben bukkan rájuk. Rá kell vezetni arra is, hogy a jövőben ennek így kell lennie minden holmijával. Ha nehezen megy neki a rendcsinálás, megtehetjük, hogy mi a lakás egy távolabbi pontjáról, észrevétlenül felügyeljük, és ha szükséges, segítünk neki.


6 éves kor körül

Az ilyen korú gyermeknél már folyamodhatunk ahhoz a módszerhez, hogy a rendrakással összefüggő bizonyos felelősséggel ruházzuk fel. Intézzük úgy, hogy fokozatosan egyre több „megbízatása” legyen – ami motiválja. Pl. minden este „bízzuk meg” azzal, hogy keresse ki a szekrényéből azokat a ruháit, amelyeket másnap fel szeretne venni. Beszéljünk neki arról is, hogy milyen az idő, és ha nem aszerint válogat, legyünk segítségére.

Fotó: 123rf.com

Tehát kezdje felelősnek érezni magát azért, hogy reggel minden gond nélkül, időben, egyedül fel tudjon öltözni. Rá kell azután ébreszteni, hogy feladatai közé tartozik egyéb holmijának „felügyelete”, rendben tartása is – mert mi nem fogjuk megtenni helyette. Ha már iskolába jár, különös felelősséget jelentsen számára, hogy mindennap szükség szerint készítse ki, rendezze el iskolaszereit ugyanúgy, mint a ruháit, játékait.

Fotó: 123rf.com

8-9 éves kortól

Csemeténk most már abban a korban van, hogy könnyebben megérti a rendrakás fontosságát. Így érjük el, hogy tudjon beágyazni magának, már semmilyen ürüggyel ne hagyjon felfordulást a szobájában, rendszeresen vigye vissza a lakásban széthagyott holmiját, és nem utolsósorban ne hanyagolja el a rendet az iskolában sem. Hívjuk fel rá a figyelmet, hogy a rend megteremtését és megtartását tartsa természetesnek, még akkor is, ha már az iskolai, a különórákkal vagy a sportolással összefüggő kötelezettségei egyre növekednek. Az utóbbi legyen inkább motiváló tényező, mert a gyermek be fogja látni, hogy ha rend van körülötte, minden feladatát hamarabb és könnyebben tudja teljesíteni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.