Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön hogyan jutalmaz? – Legyen bőkezű és spontán

Érdekességek2020. február 20.

A jutalom, a jutalmazás hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása komoly zavart tud okozni a gyermek személyiségfejlődésében.

Fotó: gettyimages.comSzakmai értelemben egy kívánatos viselkedés megszilárdulása tanulás (kondicionálás) útján jön létre. A büntetés és jutalmazás ebben az értelemben egy nevelésben alkalmazott módszer, ami szabályozza az ember működését. Mindez az operáns kondicionálás témakörébe tartozik, ezen elv magyarázza akár azt a jelenséget is, hogy mikor és hogyan tanulja meg a gyerek, mit szabad vagy mit tilos tenni. Ha egy kisgyermek a konnektorban nyúlkál, az egyértelműen tilos.

A kérdés persze az, hogy a gyermek intellektuálisan tudja-e, hogy mivel járhat ez a tevékenység. A szülő feladata tehát a tanítás, hiszen fel kell ismerni azt, hogy a gyermek számára maga a konnektor egy játék, amiben nem lát veszélyt. Gondoljunk bele, hogy egy gyermek, aki elkezd kúszni, mászni vagyis felfedezni a világot, annak minden új és ismeretlen.

A szülő egyik eszköze lehet a büntetés és a jutalmazás, ami által elhatárolódnak a kívánt és a kevésbé kívánt viselkedésmódok. Így a gyerek kiválogatja a véletlenszerű viselkedései közül azokat, amelyek számára pozitív következménnyel járnak. 

A jutalmazás eszköztára

A jutalmazási formáknak három nagy csoportját különböztethetjük meg: nagyon fontos, hogy mind a verbális, mind pedig a külső jutalmazás együtt járjon a nonverbális jutalmazási formával. A nonverbális jutalmazás önmagában is igen kedvező hatást tud gyakorolni a gyermek motivációjára. Azonban ügyelni kell arra, hogy hiteles legyen a verbális és a jutalmazás különböző formája, különben a gyermeket könnyen összezavarjuk.

Leegyszerűsítve a jutalmazás nem más, mint pozitív megerősítés. Szakmai egyetértés van abban, hogy közvetlenül a kívánatos, megerősítendő viselkedés után kell jutalmazni. Egy kisgyermek nem tud még úgy késleltetni, mint egy felnőtt, tehát minél hosszabb idő telik el a viselkedés és a megerősítés között, annál inkább kerül veszélybe a tanulás mechanizmusa.


Nonverbális jutalmazás

A mosoly, gesztus, figyelem, tekintet. Gyakran a szülő ezeket nem tartja olyan értékesnek, mint a verbális vagy külső jutalmazást. Hibásan!

Verbális jutalom 

Lényege, hogy szóban erősítünk meg valakit. Kutatások bizonyítják, hogy a gyerek nagyon fogékony a szülő szavaira, ám ezzel a felelősség is nagyobb a szülőn. 

Külső jutalom

Nagy vitát szokott kavarni annak a kérdésnek az eldöntése, hogy kell-e, jó-e, ha külső jutalommal erősítjük a gyereket. A válaszunk, hogy igen, kell, sőt elengedhetetlen. 

Az osztályzatok, azaz a jegyek, piros pont, csillag, játék, édesség stb. Ott vannak a gyermek életében már az iskolában is, és ezzel együtt otthon a szülő által is megjelennek a külső jutalmak: játék, édesség stb. A baj akkor kezdődik, ha a szülő tehetetlennek éli meg magát és csak ezt az eszközt preferálja, vagyis „megveszi” gyermekét, hogy elérje nála a kívánatos magatartásformát. Az optimum a cél, valamint az, hogy valaki ne a jutalomért tanuljon: cél a belső motiváció, valamint az, hogy a teljesítmény legyen az öröm és ne az érte kapott pénz, ajándék. 

Amikor jutalmazásról beszélünk, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy mindez azért is kell, mert a gyerek énképét, vagyis önértékelését képes növelni, továbbá a minőségi teljesítményt egyaránt. 

Az ajándék nem egyenlő a tárgyi jutalommal

Ajándék az, amit a gyerek kap születésnapra, karácsonyra, névnapra stb. Tárgyi jutalom az, amit kap egy olyan viselkedés, magatartásmód után, amit meg szeretnénk szilárdítani. Ebből az következik, hogy soha ne fosszák meg a gyereket az ajándék örömétől. Nincs olyan, hogy rossz gyerek és tilos a gyereket zsarolni azzal, hogy nem kap ajándékot, ha rosszul viselkedik. E két fogalom tehát különbözik és az ajándéktól való megfosztás nem tartozik a nevelési mód eszköztárába.

További információ: www.makaigabor.hu, makaipszichologus@gmail.com

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.