Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön tartja a fogadalmát? - fogyókúra és kitartás

Érdekességek2021. január 02.

2021. első perceiben hányan is fogadtuk meg pezsgővel a kezünkben, hogy megszabadulunk néhány felszaladt kilótól? Sajnos a fogadalom végrehajtása éppoly nehéz, mint amilyen nehéz volt ellenállni a karácsonyi finomságoknak.

Sokan, sokféle módszerre esküdnek: fogyasztószerekre, kemény edzésekre vagy éppen „nem evésre”. A szakemberek azonban mindig felhívják a figyelmet: csakis olyan fogyókúrába szabad belekezdeni, amely nem ártalmas egészségünkre. Néhány módszerrel ugyanis nemcsak a kilóknak, hanem egészségünknek is búcsút mondhatunk.

Aki nem iszik, nem folgy le

Az egyik alapvető tanács a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Egy egészséges felnőttnek napi 2-2,5 liter folyadékra van szüksége, amelynek nagy részét közvetlen folyadékbevitellel kell biztosítani, lehetőleg víz, ásványvíz formájában. A magas ásványi anyag tartalmú vizek több szempontból is ajánlottak fogyókúra idején: nemcsak kalóriamenetesek, de több olyan ásványi anyagot is tartalmaznak, amelyekre a szervezetnek a napi működéshez szüksége van. A megfelelő körültekintéssel megválasztott, magas ásványi anyag tartalmú vizek segítségével tehát plusz kalóriák bevitele nélkül is pótolhatjuk a szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok – például kálcium, nátrium, magnézium – egy részét.


Mozogni, mozogni, mozogni

Azoknak, akik az étrend módosítása mellett rendszeres edzésbe is kezdenek fokozottan figyelnünk kell a megfelelő mennyiségű folyadék- és ásványianyag-bevitelre. A sport önmagában jótékony hatású, nemcsak a testet mozgatja meg, de a közérzetet is javítja. A testedzés miatt fellépő intenzív folyadék- és ásványianyag-veszteség azonban próbára teszi az emberi szervezetet – különösen fogyókúra idején. Tudta például hogy a verejtékkel veszített folyadék-mennyiség nagy melegben, több órás álló-képességi sportok esetében akár 2-2,5 liter is lehet? Az izzadás következtében pedig nemcsak víz, de létfontosságú ásványi anyagok és sók – például nátrium, klór, kálium, kalcium és magnézium – is távoznak a szervezetből. Egy jól megválasztott ásványvízzel azonban nemcsak az elvesztett folyadékmennyiséget pótolhatjuk, de feltölthetjük szervezetünket a szükséges ásványi anyagokkal is.

Igyunk a fáradtságra

Ha a fogyókúra, diéta idején különösen gyengének, fáradtnak érezzük magunkat, koncentrációs képességünk csökken, gondolkozzunk el rajta, hogy biztosítottuk-e szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot. Amennyiben ezt elmulasztottuk, azonnal igyunk meg két nagy pohár kalciumban, magnéziumban, nátriumban, hidrogén-karbonátban gazdag ásványvizet. Így végül nemcsak a mérleg mutat majd kevesebbet, de fogyókúra mellett és után is jól érezhetjük magunkat a bőrünkben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.