Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön tartja a fogadalmát? - fogyókúra és kitartás

Érdekességek2021. január 02.

2021. első perceiben hányan is fogadtuk meg pezsgővel a kezünkben, hogy megszabadulunk néhány felszaladt kilótól? Sajnos a fogadalom végrehajtása éppoly nehéz, mint amilyen nehéz volt ellenállni a karácsonyi finomságoknak.

Sokan, sokféle módszerre esküdnek: fogyasztószerekre, kemény edzésekre vagy éppen „nem evésre”. A szakemberek azonban mindig felhívják a figyelmet: csakis olyan fogyókúrába szabad belekezdeni, amely nem ártalmas egészségünkre. Néhány módszerrel ugyanis nemcsak a kilóknak, hanem egészségünknek is búcsút mondhatunk.

Aki nem iszik, nem folgy le

Az egyik alapvető tanács a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Egy egészséges felnőttnek napi 2-2,5 liter folyadékra van szüksége, amelynek nagy részét közvetlen folyadékbevitellel kell biztosítani, lehetőleg víz, ásványvíz formájában. A magas ásványi anyag tartalmú vizek több szempontból is ajánlottak fogyókúra idején: nemcsak kalóriamenetesek, de több olyan ásványi anyagot is tartalmaznak, amelyekre a szervezetnek a napi működéshez szüksége van. A megfelelő körültekintéssel megválasztott, magas ásványi anyag tartalmú vizek segítségével tehát plusz kalóriák bevitele nélkül is pótolhatjuk a szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok – például kálcium, nátrium, magnézium – egy részét.


Mozogni, mozogni, mozogni

Azoknak, akik az étrend módosítása mellett rendszeres edzésbe is kezdenek fokozottan figyelnünk kell a megfelelő mennyiségű folyadék- és ásványianyag-bevitelre. A sport önmagában jótékony hatású, nemcsak a testet mozgatja meg, de a közérzetet is javítja. A testedzés miatt fellépő intenzív folyadék- és ásványianyag-veszteség azonban próbára teszi az emberi szervezetet – különösen fogyókúra idején. Tudta például hogy a verejtékkel veszített folyadék-mennyiség nagy melegben, több órás álló-képességi sportok esetében akár 2-2,5 liter is lehet? Az izzadás következtében pedig nemcsak víz, de létfontosságú ásványi anyagok és sók – például nátrium, klór, kálium, kalcium és magnézium – is távoznak a szervezetből. Egy jól megválasztott ásványvízzel azonban nemcsak az elvesztett folyadékmennyiséget pótolhatjuk, de feltölthetjük szervezetünket a szükséges ásványi anyagokkal is.

Igyunk a fáradtságra

Ha a fogyókúra, diéta idején különösen gyengének, fáradtnak érezzük magunkat, koncentrációs képességünk csökken, gondolkozzunk el rajta, hogy biztosítottuk-e szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot. Amennyiben ezt elmulasztottuk, azonnal igyunk meg két nagy pohár kalciumban, magnéziumban, nátriumban, hidrogén-karbonátban gazdag ásványvizet. Így végül nemcsak a mérleg mutat majd kevesebbet, de fogyókúra mellett és után is jól érezhetjük magunkat a bőrünkben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.