Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ön tartja a fogadalmát? - fogyókúra és kitartás

Érdekességek2021. január 02.

2021. első perceiben hányan is fogadtuk meg pezsgővel a kezünkben, hogy megszabadulunk néhány felszaladt kilótól? Sajnos a fogadalom végrehajtása éppoly nehéz, mint amilyen nehéz volt ellenállni a karácsonyi finomságoknak.

Sokan, sokféle módszerre esküdnek: fogyasztószerekre, kemény edzésekre vagy éppen „nem evésre”. A szakemberek azonban mindig felhívják a figyelmet: csakis olyan fogyókúrába szabad belekezdeni, amely nem ártalmas egészségünkre. Néhány módszerrel ugyanis nemcsak a kilóknak, hanem egészségünknek is búcsút mondhatunk.

Aki nem iszik, nem folgy le

Az egyik alapvető tanács a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Egy egészséges felnőttnek napi 2-2,5 liter folyadékra van szüksége, amelynek nagy részét közvetlen folyadékbevitellel kell biztosítani, lehetőleg víz, ásványvíz formájában. A magas ásványi anyag tartalmú vizek több szempontból is ajánlottak fogyókúra idején: nemcsak kalóriamenetesek, de több olyan ásványi anyagot is tartalmaznak, amelyekre a szervezetnek a napi működéshez szüksége van. A megfelelő körültekintéssel megválasztott, magas ásványi anyag tartalmú vizek segítségével tehát plusz kalóriák bevitele nélkül is pótolhatjuk a szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok – például kálcium, nátrium, magnézium – egy részét.


Mozogni, mozogni, mozogni

Azoknak, akik az étrend módosítása mellett rendszeres edzésbe is kezdenek fokozottan figyelnünk kell a megfelelő mennyiségű folyadék- és ásványianyag-bevitelre. A sport önmagában jótékony hatású, nemcsak a testet mozgatja meg, de a közérzetet is javítja. A testedzés miatt fellépő intenzív folyadék- és ásványianyag-veszteség azonban próbára teszi az emberi szervezetet – különösen fogyókúra idején. Tudta például hogy a verejtékkel veszített folyadék-mennyiség nagy melegben, több órás álló-képességi sportok esetében akár 2-2,5 liter is lehet? Az izzadás következtében pedig nemcsak víz, de létfontosságú ásványi anyagok és sók – például nátrium, klór, kálium, kalcium és magnézium – is távoznak a szervezetből. Egy jól megválasztott ásványvízzel azonban nemcsak az elvesztett folyadékmennyiséget pótolhatjuk, de feltölthetjük szervezetünket a szükséges ásványi anyagokkal is.

Igyunk a fáradtságra

Ha a fogyókúra, diéta idején különösen gyengének, fáradtnak érezzük magunkat, koncentrációs képességünk csökken, gondolkozzunk el rajta, hogy biztosítottuk-e szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot. Amennyiben ezt elmulasztottuk, azonnal igyunk meg két nagy pohár kalciumban, magnéziumban, nátriumban, hidrogén-karbonátban gazdag ásványvizet. Így végül nemcsak a mérleg mutat majd kevesebbet, de fogyókúra mellett és után is jól érezhetjük magunkat a bőrünkben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.