Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Önbizalom, önértékelés, magabiztosság – mi a titok?

Érdekességek2025. február 24.

Önbizalom, önértékelés, magabiztosság – mi a titok? - Fotó: rawpixel © 123RF.com

Az önbizalom fogalma és jelentősége mindennapi életünk szinte minden területén megjelenik, a döntéseinktől kezdve a kapcsolatainkig. De mit jelent pontosan az önbizalom, és melyik területen hogyan hat életünkre? Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője betekintést nyújt a témába, és hasznos tanácsokat ad azoknak, akik éppen most, vagy akár egész életükben az önbizalmuk erősítésén dolgoznak. Egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán hogyan is definiálható az önbizalom.

„Az önbizalom az a belső meggyőződés, hogy képesek vagyunk megküzdeni az előttünk álló kihívásokkal és elérni céljainkat. Ez a képességeinkbe és döntéseinkbe vetett hit, amely motivációt ad és segít a nehéz helyzetek kezelésében” – fogalmaz Budavári Eszter.  A szakértő szerint az önbizalom senkinek az esetében sem állandó, hanem a tapasztalatok, sikerek és kudarcok hatására folyamatosan alakul.

 „Van két fogalom, amelyet sokan hajlamosak összekeverni. Míg az önbizalom konkrét képességeinkbe vetett hitre fókuszál, addig az önértékelés az önmagunkról alkotott általános vélemény, amely azt tükrözi, hogy mennyire érezzük magunkat értékesnek. Az önértékelés mélyebb érzelmi alapokon nyugszik, és az egész személyiségünkre vonatkozik” – magyarázza a szakértő.

Az önbizalom a mindennapjainkban is nagyon fontos. Kulcsszerepet játszik a magabiztos döntéshozatalban, a felelősségvállalásban és a hatékony kommunikációban is.  „Ha magas az önbizalmunk, könnyebben állunk ki magunkért, és kevésbé befolyásolnak a külső elvárások. Ezzel szemben az alacsony önbizalom gyakran halogatáshoz vagy kapcsolati problémákhoz vezethet” – teszi hozzá a pszichológus.

A Mindwell szakértője kiemeli, hogy az önbizalom fejlesztése türelmet és következetességet igényel. Az apró célok kitűzése, sikerélmények gyűjtése, a pozitív önbeszéd gyakorlása és a támogató kapcsolatok fenntartása mind hozzájárulhatnak az önbizalom növeléséhez.

„Az önbizalom építése hosszú távú folyamat, de egy-egy egyszerű technika, például a pozitív belső párbeszéd vagy a testtartás tudatos javítása azonnali eredményeket is hozhat. A legfontosabb azonban, hogy ne féljünk segítséget kérni – akár családtól, barátoktól, vagy szakembertől” – emeli ki a pszichológus.


Napjainkban a közösségi média és a társadalmi elvárások jelentős hatással vannak az önbizalomra. „A folyamatos összehasonlítás másokkal könnyen alááshatja az önértékelést. Érdemes inkább saját fejlődésünkre és múltbeli eredményeinkre fókuszálni, ahelyett hogy irreális mércékhez próbálnánk igazodni” – tanácsolta a szakértő.

Az önbizalom minden életkorban fontos, fejlesztése sem korhoz kötött: gyermekkorban, fiatal felnőttként, középkorban és időskorban is jelentős szerepet játszik az életminőségünkben. Budavári Eszter szerint az önbizalom fenntartásához minden életkorban fontos az önreflexió, az alkalmazkodóképesség és a támogató kapcsolatok.

A Mindwell Pszichológiai Központ folyamatosan dolgozik azon, hogy hiteles szakmai támogatást nyújtson mindazoknak, akik önbizalmuk erősítésére vagy mentális egészségük javítására törekszenek, akár egyéni vagy csoportos terápiák során. Ha valaki úgy érzi, hogy egyedül nem boldogul, elakadása van, ne féljen segítséget kérni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)