Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Önelfogadás? Az érzelmi felszabadítás technikája

Érdekességek2024. március 02.

Stressz, szorongás, kialvatlanság… Az érzelmi felszabadítás technikája (EFT) hozzájárulhat a hosszú ideje felgyülemlett, negatív érzelmek feloldásához és a félelemhez kapcsolódó zavarok kezeléséhez.

Fotó: 123rf.comEz az alternatív, önsegítő módszer testünk energiacsatornái végpontjainak stimulációja (kopogtatása) útján valósítható meg. Képzett terapeuták alkalmazhatják, de mi magunk is segítségül hívhatjuk ezt az önelfogadáson is alapuló technikát.

Honnan származik?

1995-ben Gary Craig dolgozta ki a módszert Roger Callahan amerikai pszichológus munkája alapján. Az érzelmi felszabadítás technikája (Emotional Freedom Technique – EFT) olyan alternatív gyógymód, mely a test és a lélek összefüggéseire, továbbá az önelfogadásra összpontosít. Az érzelmi blokkok feloldása céljából testünk speciális, meridián (energia)-pontjainak stimulálását alkalmazza, amely e pontok ujjheggyel történő kopogtatását jelenti. Ezek valójában a hagyományos kínai orvoslás által meghatározott (akupunktúrás) pontok, amelyek a meridiánokon, az energiahálózatokon helyezkednek el.

A módszer felfedezői szerint a negatív érzelmek (félelem, túlzott harag, szégyen stb.) blokkolják az energiaáramlást a szervezetben. Ezeknek az „elakadásoknak” az eltávolítására és az erős érzelmek csillapítására az energiakeringés bizonyos akupunktúrás pontok manuális stimulálásával állítható helyre, pontos protokoll szerint. A módszerrel egyúttal nyugtató jelek küldhetők az egyik agyi struktúrába (amygdala), amely az érzelmeket kezeli, és észleli a fenyegetéseket. Ily módon az EFT egy konkrét technika a fájdalmas, kezeletlen emlékekkel járó érzelmi terhelés feloldására úgy, hogy csak a történtek emlékét hagyja az emlékezetben, anélkül, hogy a kellemetlen érzések rögzülnének.

A káros érzelem felszabadulása után a kapcsolódó testi tünetek csökkennek, sőt eltűnnek.


Hogyan működik?

A protokoll nagyon egyszerű. Visszaemlékszünk egy traumatikus eseményre, az ujjhegyekkel kb. tízszer kopogtatva 15 akupunktúrás ponton a fejen, a mellkason és a kezeken. Míg a kellemetlen érzelem aktiválódik, és a stressz érezhető, ez a célzott kopogtatás nyugtató jelzéseket küld az agynak, felszabadítja a rögzült érzelmet, csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét, viszont növeli a szerotonin (a jó közérzet hormonja) és a GABA (szorongásgátló neurotranszmitter) termelődését. Így azáltal, hogy a nyugalom jelzését szembeállítjuk egy gondolattal, amely addig stresszreakciót váltott ki, leállítjuk a bennünk létrejött, automatikus riasztó (alarm) választ. Ez lehetővé teszi, hogy „átprogramozzuk” az emléknyom (engram)-reakciót, amely biológiai nyomot hagyott az agyban – innen ered az „érzelmi felszabadulás” fogalma. Az EFT-technikára példaként szolgál egy olyan személy esete, aki egy kutyát látva megdermed, mert korábban megharapta egy kutya. Először újragondolja ezt a traumatikus emléket: „Három kutya üldöz, miközben biciklizem.” A második lépés az ujjheggyel történő kopogtatás bizonyos (meridián) pontokon egyfajta körben a testén, miközben az érintett részletezi ezt a nyomasztó emléket: „Nem tudok elmenekülni előlük, megharapják a vádlimat, lerántanak a biciklimről, és darabokra tépnek… Nagyon félek stb.” Egészen addig a pillanatig tart a kopogtatás a meridiánpontokon, amíg ez a személy nem fog semmi nyomasztót érezni. A harapás emléke továbbra is ott lesz az emlékezetében, de többé nem társul félelemmel.

Miként gyakorolhatjuk?

Az EFT önállóan, bármikor, képzett szakember segítsége nélkül is gyakorolható. A hatás gyakran azonnali, különösen stressz esetén. A meridiánpontok megismeréséhez először konzultálhatunk a terapeutával, vagy ellátogathatunk egy adott weboldalra. (Bonyolultabb traumák kezelésére azonban jobb, ha a terapeutával lépünk kapcsolatba.) Ezzel a technikával egyebek mellett több lépésben enyhíthetünk pl. egy gyakori, napi fájdalmat, mely lehet bármely stresszhatás miatt bekövetkező hátizomfeszülés:

1. Határozzuk meg problémát: feszültség a hátban.

2. Értékeljük a problémával kapcsolatos érzéseinket 0 és 10 között (mint egy fájdalomskála esetében).

3. Alkossunk és mondjunk el egy teljes mondatot a probléma meghatározásához a karatepont (a kézfej külső oldala) kopogtatása mellett. A megfogalmazás önelfogadást fejezzen ki. A példa szerint: „Még ha hátizomfeszülésem is van, szeretem és elfogadom magam.

4. Végezzünk egy kopogtatási kört, azaz érintsük meg 7-9-szer a 8 EFT-pontot, és koncentráljunk a problémánkra úgy, hogy elmondjuk az utolsó megerősítő vagy az „emlékeztető” mondatot a hátfájdalomról.

5. Mérjük fel újra érzéseinket, és ha szükséges, ismételjük a technika alkalmazását.

De azt jegyezzük meg, hogy az EFT nem az a technika, amellyel elkerülhető lenne egy probléma. A módszer lényege az önelfogadás, ami lehetővé teszi, hogy megbékéljünk egy adott, problémás helyzettel. Az EFT azonban semmiképpen sem helyettesíti az orvossal folytatott konzultációt egy egészségügyi probléma megoldása érdekében.

Az EFT előnyeinek összegzése

A legfontosabb dolog ezzel az alternatív módszerrel kapcsolatban az, hogy megvalósítható önkezelés útján is, és az esetlegesen felmerülő problémák döntő többségét enyhíti. Bárhol és bármikor alkalmazható bármilyen kellemetlen, zavaró érzés, fájdalom vagy érzelem csillapítására. Nincs szükség semmilyen felszerelésre, eszközre, és alkalmazása után perceken belül érezni lehet nyugtató előnyeit. Az EFT a mindennapi élet összes bajának enyhítésére javasolható: stressz, szorongás, tic-zavar, félelmek, fóbiák, fájdalom és olyan összetettebb problémák, mint pl. trauma, (poszttraumás stressz zavar – PTSD) esetére is. A módszer a viselkedésre is hat: javítja az önbizalmat és az önbecsülést. Bár ez a technika könnyen alkalmazható, nem leegyszerűsítő, és komoly tapasztalatot igényel, különösen, ha egy bennünk gyökerező probléma megoldásáról van szó. Így ebben az esetben jobb, ha szakképzett és gyakorló EFT-szakértőhöz fordulunk, akinek a megközelítése egyenértékű a terápiával, és az érzelmi felszabadítás technikája terén elmélyült ismeretekkel rendelkezik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.