Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Óraátállításról, alvásról otthoni karanténban

Érdekességek2020. március 28.

Fotó: 123rf.com

Március 29-én  hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítani az órákat. Az óraátállítás kérdése a korábbi uniós határozatnak megfelelően nemzeti hatáskörbe került, vagyis a tagállamokra utalta annak eldöntését, hogy téli vagy nyári legyen a végleges időzóna az európai országokban. A járványhelyzet azonban módosíthatja a döntési időpontot, ami biztos: többoldalú egyeztetésre lesz szükség ahhoz, hogy az országok kialakíthassák a mindenki számára elfogadható megoldást. Addig is állítgatunk: vagyis a hétvégétől a téli időszámításhoz képest egy órával kevesebbet alhatunk.

A Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívja a figyelmet: a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában és erősítésében. Bár sokak számára lehetőség adódik korábbi alvás adósságok pótlására, a cirkadián ritmushoz igazodás, azaz a nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani. 

Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen. A folyamatos otthoni jelenlét során is vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben! Végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt!  Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk! Ügyeljünk a hálószoba folyamatos szellőzésére!

A fekhely legyen kényelmes, próbáljunk meg kizárni minden zajhatást, és gondoskodjunk a szoba megfelelő sötétítéséről! Figyeljünk hálótársunk, gyermekeink  alvására is! Az Alvásszövetség szakértői készen állnak, hogy segítséget nyújtsanak: Magyar Alvás Szövetség  www.napialvas.hu ;  gngy@gngy.eu ; t.: 06 30 9 30 41 24

Téli vagy nyári?  Mit mond a tudomány?

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Ez az álláspont a Magyar Alvás Szövetség véleményét összegzi:

“Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.”


Kényszerébresztés és szieszta

A óraátállításhoz kapcsolódóan G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke olyan nemzetközi és nemzeti állásfoglalások, javaslatok és  intézkedések szükségességére is felhívja a figyelmet, mint a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszer ébresztésének (bölcsődei, óvodai, iskolai korai műszakkezdés) káros hatásai, az elalvásos közlekedési balesetek megelőzése, valamint a kora délutáni pihenés (a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta) életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek a kérdéskörei.

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Az óraátállítás sokakat megvisel, de bizonyos káros hatásait ki lehet küszöbölni, ha időben elkezdjük magunkat hozzászoktatni az “új időszámításhoz”.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Nem figyel a gyerek? Lehet, hogy erről a szülő is tehet!

2026. november 06.

A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mikrotápanyagok megfelelő bevitele és a korai fejlődést támogató környezet biztosítása alapvető fontosságú a gyermekek optimális szellemi és fizikai fejlődése szempontjából.



Kognitív folyamatok – többek között – az észlelés, az emlékezés és az információfeldolgozás mentális folyamatai. Ezek során az ember információkat gyűjt, terveket készít, megoldásokban gondolkodik és problémákat old meg.

Az első 1000 nap

A fogantatástól számított első három év kritikus fontosságú az agy fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban a megfelelő tápanyagok (pl. a fehérjék, ómega-3 zsírsavak, vas, cink és kolin) alapvetőek a normális agyi fejlődéshez. A tápanyaghiányok hosszú távon kognitív és viselkedési zavarokhoz vezethetnek.

A szoptatás hossza és a gyermekek kognitív fejlődése között összefüggés mutatható ki. Szoptatás során a csecsemők olyan tápanyagokhoz jutnak, amelyek támogatják az agyi fejlődést.

Az iskoláskor

Az iskola megkezdésével az agyi fejlődés felgyorsul, ami kifinomultabb és összetettebb cselekvést, magasabb szintű gondolkodást tesz lehetővé.

A kutatások szerint a vas, a cink, a folsav, a B-vitaminok és a réz kulcsszerepet játszanak, mivel ezeknek a tápanyagoknak a hiánya különböző neurofejlődési zavarokat okozhat. A kognitív folyamatokban bekövetkező zavar esetén pedig tanulási nehézségek is megjelenhetnek.

A tápanyagok időzítése kulcsfontosságú a kognitív fejlődés szempontjából. A kutatások eredményei szerint az egyes életkorokban a tápanyaghiány jelentékeny hatással lehet az agy fejlődésére, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos, hogy a tápanyagok megfelelő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre a fejlődő agy számára.

Gyógytorna az alfa generációnak

2026. november 06.



Miért ajánlott a mozgásterápia?

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett alfa generáció egészsége szempontjából?

A gyogytornaszom.hu vezető gyógytornászaként segítek körbejárni, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a mozgásszervi problémák prevenciója.

Mik az alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?



A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk, így főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat.


Minden egyes plazmaadás számít!

2026. november 05.

Számos betegség kezelése az emberi vérplazma alkalmazására támaszkodik. Akik plazmát adnak, azok életmentő és életminőséget javító gyógyszerekhez juttatják hozzá embertársaikat. A Haema Plasma Kft.-nél kiemelt figyelmet fordítanak a plazmaadók egészségvédelmére, egészségnevelésére is.

Ön is lehet plazmadonor! Az EU-ban évről évre egyre több betegnél diagnosztizálnak életveszélyes, plazmafehérjékkel összefüggő rendellenességeket, mint például immunhiányos állapotokat, immunmediált perifériás neuropátiákat, hemofíliát és egyéb vérzési rendellenességeket. Ezeknek a ritka, életveszélyes betegségeknek a kezelésére sok esetben a vérplazmából előállított gyógyszerek jelentik az egyetlen lehetőséget.

Gondolta volna?
Egy primer immunhiányos beteg egyéves kezeléséhez 130 plazmaadományra van szükség, egy hemofíliás beteg egyéves kezeléséhez pedig 1200 adomány szükséges?