Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Oregano pizzához, köhögésre és a termékenység növelésére

Érdekességek2023. május 03.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az oreganóról elsőként a mediterrán ételek fűszerezése jut eszünkbe, de jó pár dologra használható még. Mik ezek?  

Oregano, az igénytelen

A magyar neve szurokfű, amely eredetileg a Földközi-tenger vidékéről származik. Ma már megtalálható Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is. Fénykedvelő növény, a sziklás-köves terepen és akár vadon is nő. A kertben a legmostohább körülményeket is tűri, nincs szüksége különösebben tápdús talajra, a lényeg, hogy sok fényt kapjon. A nyári meleget is jól viseli! Az oreganót sokan a majoranna vadontermő alakjaként definiálják, de a mediterrán szerelmesei ragaszkodnak egyedi szerepéhez.

Noha sok helyen képes megteremni, az igazi oregano mediterrán vidéken nő, ahol kevesebb a csapadék, de ragyogó napsütésben lehet része, itt lesz meg az pikáns és csípős zamata, amely máshol sajnos nem fejlődik ki. Így ha mediterrán vidéken járunk, ne hagyjuk ki az oreganós ételeket!

Fűszernövénykényként már az ókori Egyiptomban és Görögországban is használták. Bizonyos helyeken a virágját díszítésre használták, csokrokba-koszorúkba kötötték bele. Bár ma gyakran az olaszos ételekhez társítjuk, ne feledjük, hogy bizonyos kebabok, vagy görög zöldségekben gazdag, húsételeihez is kínálják.

Élettani hatása

Amellett, hogy nagyon finom fűszer, ismeretes még gyulladáscsökkentő, idegnyugtató hatása is. A belőle készített teát használhatjuk köhögés csillapítására és étvágygerjesztőként is.

Tea készítése: 2 dl vízhez 3 teáskanál szárított oreganót használjuk, forrázzuk le és hagyjuk 15 percig állni.

Kiváló antioxidáns hatású, mértékletes fogyasztása jót tesz az egész szervezetnek. Egyes népek a termékenységet serkentő fűszerként is ismerik.

Az oregano pikantériája, hogy sokan a marihuánával keverik megjelenése, s főként olyan mozifilmek miatt, amelyben a drogfogyasztás kerül a középpontba. Az oregano fűszeressége miatt egyébként elszívva igen csípős lehet – mindemellett meglepő, mert a várt hatás elmarad –, s kihozza a hurutot, senki ne próbálja ki!


Oregano a gasztronómiában

A mediterrán és az olasz konyha jellegzetes fűszere, ízesíthetünk vele paradicsomos szószokat, sertés- és marhasülteket, sajtos ételeket és természetes a pizza elengedhetetlen fűszere.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.