Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őrizzük meg a zöldségek tápanyagait

Érdekességek2023. április 13.

Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez.

Fotó: pixabay.com– Sütőben történő sütés: csökkentsük a hőmérsékletet

A sütőben sült zöldség nagyon finom, de a magas hőmérséklet elpusztítja szinte az összes vitamint benne. Amellett ügyelni kell rá, hogy a zöldség nehogy megfeketedjen, aminek káros hatása lehet. A barnulás, pirulás egyébként az ún Maillard reakció következménye. Ez a vegyi folyamat aminosavak és cukrok között 100 C fok fölött (110-170 C fokon) következik be, és az ízek, aromák, illatok kialakulásához vezet. De ha „leég” az étel/ zöldség, karcinogén (rákkeltő) vegyületek (pl. akrilamidok).is keletkezhetnek benne.

Milyen zöldségekhez való?

Azokhoz, amelyeket egészben, héjukkal sütünk meg, így a belső részük a magas hőmérséklettől védve van. És azokhoz a zöldségekhez is ajánlott, amelyeket saját levükben sütünk, így megőrizve az ízüket. Ilyenek pl. a sütőtök, édesburgonya, padlizsán, paprika…

Jó tanács

A zöldségeket sütőben ne túl magas hőfokon süssük (120 vagy 140 C fokon), hogy omlós, pirult vagy ropogós állagot érjünk el.

– Párolás: semmi nem vész el

A párolást (saját lében) nagyra értékelik többek közt a séfek, mert a zöldségeket különösen omlóssá és ízletessé teszi. Elkészítés: vágjuk egyforma darabokra a zöldséget, majd lefedett edényben tegyük fel, kis lángon párolódni. Így a zöldségek saját levükben készülnek, ízük és ásványi anyagaik jobban megőrizhetők. Az alacsony hőfok pedig megakadályozza, hogy megbarnuljanak és elveszítsék vitamintartalmunkat.

Milyen zöldségekhez való?

Azokhoz, amelyeknek magas a víztartalmuk, pl. paradicsom, cukkini, paprika, tök, gomba… A bennük lévő víz elpárolog, és a cseppek visszacsapódnak, a zöldség nem szárad ki. 

Jó tanácsok

A fedő legyen szoros, jól szigetelő, hogy a gőzt és az aromákat ne engedje távozni az edényből. Tanácsos, hogy párolás közben ne emelgessük a fedőt. Részesítsük előnyben a vastag bevonatú edényeket, mert jobban tárolják a hőt és egyenletes a hőelosztásuk.


– Sütés serpenyőben: gyorsan elkészül 

A serpenyőben történő sütésnek rövid ideig kell tartania. Emiatt vékony darabokra vágjuk fel a zöldséget, és főként egyformára, mert ellenkező esetben egyes részek megégnek, míg mások kemények maradnak. Ha gyorsan készítjük el ezt a fajta sült zöldséget, csökkentjük vele a vitamin-veszteséget, és megőrizzük a zöldség ropogósságát, ami elősegíti a jóllakottság érzetét.

Milyen zöldségekhez való?

Amelyek nem igényelnek hosszabb sütést, mégis kellő állagúak és ízletesek lesznek. Ilyen pl. a cukkini, paprika, hagyma, brokkoli (virág), karfiol…

Jó tanácsok

A zöldségekhez nem ajánlott a tapadásmentes serpenyő, mely könnyen megsérül, és az egészségre káros anyagok szabadulhatnak fel. Inkább ajánlott a klasszikus öntött vasból vagy rozsdamentes acélból készült serpenyő. Ezt a hozzáragadás elkerülésére kenjük be kevés olajjal, és melegítsük fel, mielőtt beletennénk a zöldségeket. De lehet ívelt formájú, horganyzott acél wokban is sütni, mely nagy sütési felületet biztosít.

Fotó: pixabay.com

Összefoglalva a zöldségek fő előnyeit:

Vitaminok. A zöldségek a C-vitamin (pl. fáradtság és fertőzés ellen) és a B9-vitamin (fontos többek közt a terhes nők számára) fő forrásai. Ez a két, vízben oldódó vitamin hőérzékeny, és a főzővízzel távozhat.

A zöldségek szintén biztosítanak A-provitamint és E-vitamint, mely mindkettő zsírban oldódó antioxidáns, hőre kevésbé érzékeny, de jobban felszívódik, ha van a zöldségen egy kevés zsiradék (pl. pár csepp olaj a főzés elején vagy végén).

Ásványi anyagok. A zöldségek bővelkednek olyan, különböző ásványi anyagokban, mint a kálium (vérnyomáscsökkentő), kalcium (csonterősítő), magnézium (stresszoldó), vas (fáradtság ellen, mangán (antioxidáns).stb. .Az ásványok a hőre nem érzékenyek. Ezzel szemben vízben oldódnak, és főzéskor a főzővízbe jutnak.

Rostok. A zöldség az egyik legfőbb rostforrásunk, alapvetően fontos a béltranzit és a kiegyensúlyozott bélflóra fenntartása szempontjából. A rostok lassítják a szénhidrát felszívódását, csökkentik a vércukorszintet, és elősegítik a telítettség-érzést, továbbá segítenek a koleszterinszint mérséklésében is. Mivel a rostok nem jól emészthetők, a főzés/párolás puhábbá és emészthetőbbé teszi őket; viszont javítják egyes ásványi anyagok biohasznosulását is.

Antioxidánsok. Béta-karotin, likopin, antocianin, lutein… A zöldségek gazdagok ilyen és ehhez hasonló,különféle antioxidánsokban. Ezek jobban ellenállnak a hőnek, mint a vitaminok, de távozhatnak a főzővízbe. Megjegyzendő, hogy némelyikük jobban felszívódik, amikor főzéskor/sütéskor kevés zsiradékkal társítjuk a zöldséget, mint pl. a paradicsom antioxidáns hatású festékanyaga, a likopin karotin esetében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.