Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őrizzük meg a zöldségek tápanyagait (1. rész)

Érdekességek2021. április 18.

Fotó: pixabay.com

Az ízdús, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő zöldségek jót tesznek az egészségünknek és a vonalainknak is, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaznak. Az elkészítésük módját azonban jól kell megválasztanunk, ha szeretnénk megőrizni értékes tápanyagaikat. Amikor pl. túl magas hőfokon vagy hosszú ideig főzzük őket, azt kockáztatjuk, hogy elveszítik kedvező tulajdonságaikat. Jó tanácsok a zöldségek helyes elkészítéséhez. 

Egy zöldség soha nem lesz olyan gazdag tápanyagokban, mint a frissen szedett – ezért úgy gondoljuk, hogy ilyen formában adhatja a legtöbbet szervezetünknek. Ez így igaz, de ha nagyon kedveljük is a nyers zöldségeket, egyhangú (és nehezen megoldható) lenne mindig csak frissen fogyasztani őket. Ezért és egyéb okoból (pl. ízfokozás, emészthetőség stb.) különféle elkészítési módokat választunk, melyek természetesen befolyásolják a zöldség eredeti állapotát.

A vízben főzés pl megváltoztatja a zöldség állagát, a sütés fokozhatja az ízeket… de a tápérték is csökken ezen hatások nyomán. Mindazonáltal a főzés hátrányai mellett előnyökkel is rendelkezik, pl. eltávolítja azokat a méreganyagokat, amelyek a  bélrendszerben rendellenességeket okozhatnak, és a kórokozó mikrobák ellensége is Néhány gyakran használt zöldség pedig mindenképp főzve-sütve ehető, ilyenek. a burgonya, padlizsán, póréhagyma, fehér bab, articsóka stb.). De tanácsos  arra törekednünk, hogy minél inkább megőrizzük a zöldségben lévő tápanyagokat, és így más konyhatechnikai eljárásokat alkalmaznunk. Ezek közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.

Találjuk meg a kompromisszumos megoldást 

Az ideális, ha a főtt/sült és a nyers zöldségek váltakoznak egy étkezésen belül. Pl. előételnek nyers zöldséget, főételnek az optimális főzési mód kiválasztásával készült zöldséget fogyasszunk. Az elkészítésnél fontos az idő-hőmérséklet párosa. A zöldségek tápanyagainak megőrzése érdekében főzhetjük azokat alacsony hőmérsékleten (100 C fok alatt) kissé hosszabb ideig, vagy rövid ideig, magas hőmérsékleten. A zöldség színe is meghatározó lehet: nem szabad hagyni, hogy a zöldségek túlságosan megbarnuljanak (a tápanyagvesztés és a mérgező anyagok képződésének a jele), vagy hogy fakuljanak, illetve, hogy a főzővíz színe megváltozzék (mivel a tápanyagok a vízbe távoznak), amennyiben azt nem használjuk fel.

– Vízben főzés: tartsuk meg a főzőlevet

A vízben főzés a leghagyományosabb módja a zöldségek elkészítésének, de nem a legelőnyösebb. „Kimossa” a zöldségeket, melyek elvesztik a színüket, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmuk a főzővízbe jut, vitaminjaik pedig elpusztulnak a magas hő hatására. (Bár a rövidebb főzési idő csökkenti a vitamin-veszteséget.) Egy tanulmány kimutatta, hogy pl. a brokkoli C-vitamin tartalmának 50%-a lebomlik, ha vízben főzzük, míg csak 25%-a, ha gőzöljük.


Milyen zöldségekhez való?

A vízben főzési mód a kemény, hosszú ideig puhuló zöldségekhez való, mert a víz + hő kombinációja megpuhítja a rostjaikat. Tehát forrhat a vízben pl. a burgonya, zeller, zab, articsóka, csicsóka stb.

Fotó: pixabay.com

Jó tanácsok

Tegyük a főtt zöldségeket hideg víz alá, hogy szebb színük legyen. Őrizzük meg a főzővizet (tápanyagokban gazdag), hogy zöldséglét készítsünk belőle, vagy felhasználjuk húslevesnek. 

– Gőzölés: a zöldség hamar puhul, továbbá a gőz kevés tápanyagot old ki

A vízgőz fölött történő párolás (gőzölés) a zöldségek ideális elkészítési módja. Nincs zsiradék, mely a zöldséghez odatapadna, nincs vízbe merülés, ahová az ásványi anyagok eltávoznának a zöldségből, és nincs magas hőmérséklet, amely elpusztítaná a vitaminokat…. Mégis, ilyenkor van egy fontos tényező, amire figyelnünk kell: a zöldségnek nem szabad túl közel kerülnie a forrásban lévő vízhez, különben a víz kicsapódik rajta, majd visszacsepeg – aminek ismétlődése miatt a zöldség veszít ízéből és tápanyagaiból. 

Milyen zöldségekhez való?

Minden zöldséghez, mely nem nagy alakú vagy egyforma, nem túl nagy darabokra vágott. Ilyenek lehetnek pl. a zöldbab, spenót, karfiol, brokkoli, sárgarépa, szeletelt cukkini, spárga, borsó…

Jó tanácsok

A gőz feletti pároláshoz lehetőleg belsővel ellátott, speciális edényt használjunk, mely rozsdamentes acélból készült. A zöldséget még ízesebbé tehetjük, ha friss fűszernövényeket teszünk a gőzölésnél használt vízbe, végül egy kiskanálnyi, jó minőségű olajat (pl. olíva-, dió- vagy szezámmag-olajat).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).