Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Örökölt stroke – vajon okozhatja-e családi hajlam a szélütést?

Érdekességek2022. július 18.

Fotó: gettyimages.com

Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak ezzel azok is, akik saját maguk estek át szélütésen: őket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az ő gyerekeik esetleg nagyobb veszélyben vannak-e. A stroke egy összetett betegség, amelynek kockázatát számos tényező fokozhatja, de a jó hír az, hogy megfelelő életmód és kezelés mellett a betegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

A stroke korunk egyik vezető haláloka, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, amely csak hazánkban mintegy 40.000-50.000 beteget érint évente, és több mint harmaduknál válik végzetessé. A stroke hátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki.

A stroke kockázatát különböző egészégügyi faktorok határozzák meg, melyek között befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt szerepelnek. 

Nem befolyásolható tényezők:

A családtagok közös génekkel, viselkedési mintával, életmóddal és környezettel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják egészségüket és különböző betegségek kialakulásának rizikóját. A stroke kockázata egyes családokban magasabb lehet, mint másokban: akinek valamelyik szülője szélütést kapott mielőtt betöltötte a 65 éves kort, annak az esélye négyszeresére emelkedik, hogy stroke-ot kapjon mielőtt eléri ugyanezt a kort. A szélütés esélye még tovább nőhet, ha az öröklődés olyan egészségtelen életmóddal párosul, mint például a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.

A stroke gyakrabban alakul ki nőknél és súlyosabb következménnyel jár. A korspecifikus stroke esetek magasabb arányban fordulnak elő a férfiaknál, de a nők hosszabb várható élettartama és az idősebb korban gyakoribb megbetegedés miatt több nő érintett. 

Emellett, ahogy öregszünk, artériáink egyre szűkebbé és merevebbé válnak, és nagyobb valószínűséggel záródnak el érelmeszesedésnek köszönhetően, ezáltal tovább növelve egy agyi érkatasztrófa esélyét.

Azoknak, akik átestek már stroke-on, nagyobb esélyük van egy újabb szélütésre: 4-ből 1 beteg esetében alakul ki második stroke.


Befolyásolható tényezők

A magas vérnyomás a szélütés legnagyobb kockázati tényezője, de az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, vagy magas koleszterin- és vérzsírszint szintén hajlamosítanak a szélütésre. 

Életmódunk is nagy hatással van a stroke kockázatára, a dohányzás az első számú megelőzhető kockázati tényező, de ide tartoznak az olyan dolgok, mint a túlsúly, az inaktivitás és az egészségtelen ételek fogyasztása, valamint a túl sok alkohol- és drogfogyasztás is károsíthatják az ereket, ezáltal növelik a vérnyomást és egy szélütés veszélyét.

Fotó: gettyimages.com

Változtatni azonban sosem késő, számos életmódbeli lépést tehetünk a stroke megelőzésére. Az étrendben, és a testmozgásban végrehajtott változtatások nagyban javíthatják az esélyeinket, annak ellenére, ha a családban előfordult már korábban szélütés: a stroke-ok akár 80%-a megelőzhető megfelelő kezeléssel és egészséges szokások kialakításával. Érdemes rendszeresen járni orvoshoz, így kerülhető el a legkönnyebben, hogy csak akkor fedezzük fel a stroke-ot, amikor már baj van. 

Mindezek mellett a családi kórtörténet ismerete hasznos eszköz az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentéséhez és a problémák megelőzéséhez, kezeléséhez. Ma már számos terápia létezik a szélütés esélyét növelő betegségek karbantartására, a szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtéti megoldások is segíthetik a kockázat visszaszorítását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni húgyúti fertőzés esetén?

2025. október 26.

Ha magas láz, deréktáji (vesetáji) fájdalom, véres vizelet, terhesség melletti panasz, férfiaknál jelentkező húgyúti fertőzés vagy gyakori kiújulás áll fenn, ne kísérletezzünk házi módszerekkel, mielőbb forduljunk orvoshoz. A véres vizelet mindig kivizsgálást igényel, mert ritkán komolyabb ok – például húgyhólyagdaganat – is állhat a háttérben. Ilyen esetekben a saját diagnosztikai eszközök (tesztcsíkok) nem elegendők, célzott orvosi vizsgálatra és szükség esetén laborra vagy képalkotásra van szükség. Antibiotikum szedése kizárólag a szakorvos által előírva javasolt, amennyiben azt a leadott vizelettenyésztés indokolja.

„A gyors enyhülés csábító, de a félrekezelt húgyúti fertőzés könnyen »felkúszhat« a vesékhez. Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy romlanak, forduljunk orvoshoz. A magánklinikákon online, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet időpontot foglalni, a vizsgálat pedig rövid és célzott. A legfontosabb, hogy a páciensek értsék, mi történik velük: a húgyúti fertőzés, a hólyaghurut és a hólyagfájdalom szindróma különböző állapotok, így eltérő megközelítést igényelnek. A célzott orvosi diagnózis és terápia gyorsabb gyógyulást és kevesebb visszatérő panaszt eredményez” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.