Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Örökölt stroke – vajon okozhatja-e családi hajlam a szélütést?

Érdekességek2022. július 18.

Fotó: gettyimages.com

Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak ezzel azok is, akik saját maguk estek át szélütésen: őket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az ő gyerekeik esetleg nagyobb veszélyben vannak-e. A stroke egy összetett betegség, amelynek kockázatát számos tényező fokozhatja, de a jó hír az, hogy megfelelő életmód és kezelés mellett a betegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

A stroke korunk egyik vezető haláloka, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, amely csak hazánkban mintegy 40.000-50.000 beteget érint évente, és több mint harmaduknál válik végzetessé. A stroke hátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki.

A stroke kockázatát különböző egészégügyi faktorok határozzák meg, melyek között befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt szerepelnek. 

Nem befolyásolható tényezők:

A családtagok közös génekkel, viselkedési mintával, életmóddal és környezettel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják egészségüket és különböző betegségek kialakulásának rizikóját. A stroke kockázata egyes családokban magasabb lehet, mint másokban: akinek valamelyik szülője szélütést kapott mielőtt betöltötte a 65 éves kort, annak az esélye négyszeresére emelkedik, hogy stroke-ot kapjon mielőtt eléri ugyanezt a kort. A szélütés esélye még tovább nőhet, ha az öröklődés olyan egészségtelen életmóddal párosul, mint például a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.

A stroke gyakrabban alakul ki nőknél és súlyosabb következménnyel jár. A korspecifikus stroke esetek magasabb arányban fordulnak elő a férfiaknál, de a nők hosszabb várható élettartama és az idősebb korban gyakoribb megbetegedés miatt több nő érintett. 

Emellett, ahogy öregszünk, artériáink egyre szűkebbé és merevebbé válnak, és nagyobb valószínűséggel záródnak el érelmeszesedésnek köszönhetően, ezáltal tovább növelve egy agyi érkatasztrófa esélyét.

Azoknak, akik átestek már stroke-on, nagyobb esélyük van egy újabb szélütésre: 4-ből 1 beteg esetében alakul ki második stroke.


Befolyásolható tényezők

A magas vérnyomás a szélütés legnagyobb kockázati tényezője, de az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, vagy magas koleszterin- és vérzsírszint szintén hajlamosítanak a szélütésre. 

Életmódunk is nagy hatással van a stroke kockázatára, a dohányzás az első számú megelőzhető kockázati tényező, de ide tartoznak az olyan dolgok, mint a túlsúly, az inaktivitás és az egészségtelen ételek fogyasztása, valamint a túl sok alkohol- és drogfogyasztás is károsíthatják az ereket, ezáltal növelik a vérnyomást és egy szélütés veszélyét.

Fotó: gettyimages.com

Változtatni azonban sosem késő, számos életmódbeli lépést tehetünk a stroke megelőzésére. Az étrendben, és a testmozgásban végrehajtott változtatások nagyban javíthatják az esélyeinket, annak ellenére, ha a családban előfordult már korábban szélütés: a stroke-ok akár 80%-a megelőzhető megfelelő kezeléssel és egészséges szokások kialakításával. Érdemes rendszeresen járni orvoshoz, így kerülhető el a legkönnyebben, hogy csak akkor fedezzük fel a stroke-ot, amikor már baj van. 

Mindezek mellett a családi kórtörténet ismerete hasznos eszköz az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentéséhez és a problémák megelőzéséhez, kezeléséhez. Ma már számos terápia létezik a szélütés esélyét növelő betegségek karbantartására, a szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtéti megoldások is segíthetik a kockázat visszaszorítását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.