Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Orrspray formájában beadható oltás kidolgozását vizsgálják

Érdekességek2021. április 12.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus elleni oltás orrspray formájában beadható változatának alkalmazási lehetőségét vizsgálja az Oxfordi Egyetem.

Az egyetem bejelentése szerint a próba első szakaszában, amelyben harminc egészséges, 18-40 év közötti önkéntes vesz részt, azt vizsgálják, hogy a ChAdOx1 nCoV-19 nevű vakcina milyen immunrendszeri reakciót vált ki, ha orrspray formájában alkalmazzák. Emellett vizsgálják az ilyen módon beadott oltóanyag biztonságosságát és az esetleges kedvezőtlen reakciókat is.

Az Oxfordi Egyetem az AstraZeneca gyógyszergyárral közösen dolgozta ki a ChAdOx1 nCoV-19 oltóanyagot.

Az egyetem tájékoztatása szerint a vizsgálat során mindegyik önkéntesnek ugyanezt a jelenleg injekcióként alkalmazott oltóanyagot adják be orrspray formájában, és utáni négy hónapig vizsgálják őket.

Sandy Douglas, a vizsgálat vezető ellenőre az ismertetéshez fűzött nyilatkozatában kiemelte: több immunológus szakember azon a véleményen van, hogy ha a vakcinát a közvetlenül a vírusfertőzés helyére juttatják el, az növelheti az oltás nyújtotta védelmet.

A szakértő utalt arra, hogy a mostani szűk körű próbát később nagyobb kiterjedésű tesztek követhetik annak meghatározása végett, hogy az ilyen módon beadott vakcinák védelmet nyújtanak-e a koronavírus ellen.

A próba során az oltóanyagot ugyanolyan orrspray-eszközzel adják be a résztvevőknek, mint amilyennel a patikákban kapható, például szénanátha ellen alkalmazható készítményeket is árulják.

Sandy Douglas kifejtette: sokan lehetnek olyanok, akik az orron át beadható oltóanyagot vonzóbb lehetőségnek tartják, mint az injekciót, és így ezekben a csoportokban is javulhat az oltási hajlandóság.

A szakértő hangsúlyozta: az orrspray formájában beadott oltásokat más betegségek megelőzésére is már sikeresen alkalmazzák Nagy-Britanniában, például az iskolákban beadott influenzaoltások esetében.

Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora már a múlt hónap végén, a londoni alsóház tudományos és technológiaügyi bizottságának meghallgatásán jelezte, hogy a jövőben várhatóan orrspray vagy tabletta formájában alkalmazható oltások is megjelennek a koronavírus elleni vakcinák között.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.