Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Orrvérzős gyermek

Érdekességek2025. október 13.

Mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzésnek? Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó.

Fotó: patcharinsimalhek © 123RF.comA száraz, meleg időjárás és a városi szennyezett levegő nagyon megterheli a légutak védelmi rendszerét. Az orrüreg belsejét bélelő nyálkahártya kiszárad, előfordul, hogy megreped és orrvérzést eredményez. Ehhez hozzásegít a gyermekek rossz szokása: az orrpiszkálás és a gyakori náthás állapot miatt létrejövő értágulat az orrban is hajlamosít az orrvérzésre.

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések is gyakran előfordulnak gyermekkorban. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. Többnyire néhány perc alatt magától is megszűnik. A gyermek fül-orr-gégészeti rendelőmben „orrvérzős” gyermekkel leginkább akkor találkozunk, amikor éppen nincs baj, csak az otthoni, főként éjszaka jelentkező vérzés miatt tanácsért keresnek fel bennünket a szülők. A gyermekkorban oly gyakori nátha kezdetben kiszárítja az orrnyálkahártyát, és a gyulladás az erek szakadékonyságát is előidézi.

Gyakori orrvérzések

A magyarázatát adja egy jellegzetesen kisgyermekkori sajátság, az orrsövény mindkét oldalán lévő dús érfonat.

A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül. sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem is váladékozik, csak viszket, és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek közül a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy az influenza is hasonló tünetekkel kezdődött.

A vérzések általában egyoldalúak, kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy műtét után, esetleg vérképzőrendszeri vagy daganatos betegségnél fordul elő. ilyen orrvérzés viszont szerencsére nagyon ritka. Két-három éves korú gyermekek körében orrvérzés okaként előfordul az orrban elfekvő idegen test. Ebben az életkorban szokása a gyermekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, szivacsdarabkát dugnak észrevétlenül az orrukba. Az idegen test beékelődése a középső orrjáratba sokáig észrevétlen marad, nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszokat okozva.

A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegen test körül lévő sarjszövetből táplálkozik és nehezen szűnik spontán. A vérzés közepette az idegen test eltávolítása nem mindig egyszerű feladat. Az érintett oldalon többször tapasztaltam arcüreggyulladást, ami nagyon gyakran okoz elhúzódó köhögést gyermekkorban.

A bukdácsoló, járni tanuló kisbaba orrvérzése az orrbemeneti érfonat sérüléséből adódik. Szerencsére enyhe lefolyású és többnyire magától megszűnik.

Erőteljesebb, nehezebben szűnő vérzést okozhat a nagyobb gyermekek orrpiszkálása. A lekapart pörk helyén apró fekély képződik az érfonat felületén, és az erek vastagsága miatt nehezen csillapodó orrvérzést eredményez.


Vérzések éjszaka

Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred a vérzésre a gyermek. ilyenkor a szülők fulladástól tartanak, ami természetesen soha nem következik be, hiszen az erős vérzés minden gyermeket felébreszt, ő pedig az egész családot. Mégis igyekeznünk kell a vérzés okát megtalálni és megszüntetni, hiszen a többszöri vérvesztés rontja az ellenállóképességet. Érdemes a panasszal szakorvoshoz fordulni.

Mit tegyen a szülő?

Védeni kell az orrnyálkahártyát a kiszáradástól és a sérülésektől. Egyszerű orrkenőcs használata is védi az orr belsejét. Az orrvérzések ellátásához többnyire nem szükséges kórházba szaladni, egy kis gyakorlat és higgadtság kell hozzá. Ha a kisgyermek még nem tud ülni, fektessék hasra és fordítsák oldalt a fejét, egy csipet összesodort vattát dugjanak a vérző orrfelébe és szorítsák rá az orrszárnyat kb. 5 percig. Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, csöppentsenek orrcseppet a vattára és ismételjék meg az 5 perces kompressziót. Így még biztosabb lesz az eredmény.

Kevesen tudják, hogy nagyobb gyermek orrvérzését ülőhelyzetben kell hasonló módon csillapítani. sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik!

Háton fekve a vér hátrafolyik, és a gyermek lenyeli, majd kihányja. Ezért tanácsolom a szülőknek, hogy ülőhelyzetben, előrehajtott fejjel próbálják ellátni a gyermeket. Így pontosan látható, melyik oldalról származik a vérzés, és csak azt az oldalt kell leszorítani. Közben a homlokra, tarkóra helyezett vizes borogatás is jó hatású.

Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, főleg baleset kapcsán, hogy a házilagos orrvérzés-csillapítás eredménytelen. Ez már valóban kórházi, szakorvosi kezelést igényel.

A sikeres otthoni vérzéscsillapítás után is fontosnak tartom az utólagos vérképellenőrzést és a gondos szakorvosi vizsgálatot.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.