Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Orvosi tippek: így nyaraljunk idén is szabadon

Érdekességek2020. július 29.

Fotó: pixabay.com

Most, hogy berobbant az igazi nyár, és a szállodák is újra megnyitottak, egyre többen terveznek nyaralást. A hazai vendéglátók pedig mindent megtesznek azért, hogy a nyaralóknak gondtalan és élményekben gazdag kikapcsolódásban legyen részük kényelmes és biztonságos környezetben. Annak érdekében, hogy szabadon nyaralhassunk, érdemes betartani néhány szabályt – íme az orvos tippjei!

A hamisítatlan nyári idő beköszöntével egyre többen szeretnék hátuk mögött hagyni a több hetes bezártság emlékét. A vakációt azonban nemcsak a nyaralni vágyók várják izgatottan, hanem a szállodák is, amelyek igyekeznek megteremteni azt a pihentető és biztonságos környezetet, ahol vendégeik önfeledten élvezhetik a pihenést. Dr. Dunca Mircea Zoltán, a NaturMed Hotel Carbona orvosa néhány pontban foglalta össze, mire érdemes figyelni a nyaralás alatt, mit tehetünk mindannyian azért, hogy a vakáció az élményekről és a kikapcsolódásról szóljon.

Ha létezik recept a tökéletes nyaraláshoz, annak legfontosabb hozzávalója a jó szervezés. A Carbona orvosa szerint, ha már ekkor minden apró részletre odafigyelünk, idén is szabadon élvezhetjük a nyaralást. Mindenekelőtt körültekintően válasszunk szállást. Keressük azokat a szálláshelyeket, ahol garantáltak a tágas terek, ezért a vendégek akár az étteremben, akár a medence körül is megfelelő távolságra lehetnek egymástól. Fontos szempont továbbá, hogy a szobákat és a közösségi tereket naponta többször takarítsák, és ahol lehet, kézfertőtlenítőt helyezzenek el.

Azok a szállodák például biztos befutók, ahol ózongenerátorral gondoskodnak a folyamatos tiszta, kórokozóktól mentes levegőről. Számos hotelben ezen felül orvosi háttér is biztosítja a felhőtlen pihenést, és adott az online bejelentkezés, így érkezéskor a recepciós pult előtt sem kell sorban állni. Mivel nyaralás alatt is szeretjük biztonságban érezni magunkat, első körben érdemes olyan szállást választani, amelynek felkészültségében megbízunk. 

Örök igazság, hogy minél több az élmény, annál emlékezetesebb a vakáció. A Carbona orvosa szerint a testi-lelki felfrissülés szempontjából az a szerencsés, ha a pihenést és az aktív időtöltést harmonikusan ötvözzük. Mindenképp használjuk ki a napfényt, a jó időt, a tiszta levegőt.


Az egészségünk megőrzése és immunrendszerünk erősítése érdekében ugyanis elengedhetetlen, hogy minél többet legyünk szabadlevegőn. Ezért amikor nyaralásunkat megtervezzük, érdemes olyan szállást választani, ahol van nagy kert vagy park, ahol kint is lehet akár sportolni, vagy ahol például animátorok vezetésével szabadtéri programokon vehetünk részt. Ha még több szabadtéri élményre vágyunk, fedezzük fel szállásunk tágabb környezetét: sétáljunk nagyokat a környéken, ismerjük meg a települést, túrázzunk a közeli kirándulóhelyeken, béreljünk kerékpárt, és tekerjünk el a környék nevezetességeihez. A lényeg, hogy legyünk minél többet friss levegőn.

Mielőtt megszokásból kezdenénk el csomagolni, alaposan vegyük végig, mi mindenre lehet szükségünk az üdüléssel töltött néhány nap alatt. A legtöbb szálláshely gondoskodik piperecsomagról a fürdőszobában, és a zuhanyzókat is ellátják folyékonyszappannal. Ennek ellenére praktikus saját higiéniai csomagot összeállítani, hisz, ha például kirándulni megyünk, bármikor jól jöhet egy nedves kéztörlő.

A Carbona orvosa szerint ezért érdemes a csomagba kézfertőtlenítőt, frissítő kendőt, kéztörlőt tenni. Ugyanebben a szettben ott lehet a napozókrém és a napozás utáni hidratáló is. A rendszeres kézmosás száríthatja a bőrt, ezért a testápolóról se feledkezzünk meg. A higiéniát próbáljuk meg úgy beépíteni a mindennapokba, hogy az rutinszerűvé váljon.

Mivel erről alapvetően nem sok szó esik, a Carbona orvosa lényegesnek tartja kiemelni a szabályokhoz való alkalmazkodást. Ebben az esetben is igaz, hogy nyaraláskor ne a korábbi tapasztalatokra, a megszokásra hagyatkozzunk. Nézzünk utána az általános egészségügyi előírásoknak, kérdezzük meg a szálláshelyet, ott milyen szabályok vannak érvényben, tájékozódjunk arról, hogy mit tehetünk vagy mit nem tehetünk például egy strandon.

Ha a vakáció alatt városnézést is tervezünk, egy maszk mindenképp legyen nálunk, mert egyrészt a közösségi közlekedésben, vagy templomokban és múzeumokban kérhetik annak viselését, másrészt hatásosan véd bennünket és környezetünket. pixa amelyek segítenek eligazodni, betartásukkal pedig saját dolgunkat könnyítjük meg a nyaralás alatt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.