Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Összefüggés van a légszennyezettség és a vetélés között

Érdekességek2019. január 05.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között.

A Fertility and Sterility című szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a Utah állam legsűrűbben lakott régiójában – Wasatch Front – élő nőknél magasabb, 16 százalékos a vetélés kockázata a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség hatására.

Matthew Fuller és Claire Leiser kutatók retrospektív kutatást végeztek több mint 1300 várandós nő részvételével, akik a 20. hét előtt bekövetkezett vetélést követően fordultak segítségért az egyetemi kórház sürgősségi osztályához 2007 és 2015 között.

A kutatók megvizsgálták a vetélés kockázatát egy 3 vagy 7 napos időszakban, amely a levegőben lévő három fő szennyezőanyag koncentrációjának csúcspontját követte. Ezek a szennyezőanyagok a nitrogén-dioxid, az ózon és a finomszemcsés anyagok, vagyis a mikroszkopikus por- és koromszemcsék (particulate matter, PM).

A kutatásból kizárták azokat a nőket, akik Utah államon kívül éltek. “Mi tényleg csak a nagyon ritka eseteket látjuk egy nagyon szűk időablakban. Az eredmények nem a teljes képet adják” – idézte Leisert a Science Daily tudományos hírportál.

Azoknál a nőknél, akik a levegő megnövekedett nitrogén-oxid-szinjének voltak kitéve, némileg megnőtt a vetélés kockázata. A finomszemcsés anyagok azonban nem növelték lényegesen a vetélés kockázatát.

“Bár egy igazán különleges földrajzi területen élünk, a problémák, amelyekkel a légszennyezettség terén szembesülünk, egyáltalán nem különlegesek. Ahogy a bolygó melegszik és a népesség növekszik, a légszennyezettség egyre nagyobb gondot jelent és nemcsak a fejlődő országokban, hanem az Egyesült Államokban is” – fogalmazott Fuller.

A Wasatch Front területén, elsősorban a téli hónapokban egy-egy rövidebb időszakra jelentősen romlik a levegő minősége. A szakértők hat különböző minőségű területet határoztak meg és megfigyelték mind a hat területen a páciensek adatait.


Megállapították, hogy egy hónapon belül több alkalommal is megnőhet a vetélés kockázata, ahogy változik a levegő minősége.

Fuller a várandós nőknek javasolta a részecskéket kiszűrő arcmaszk használatát, vagy a szabadtéri fizikai aktivitás mellőzését azokon a napokon, amikor szennyezettebb a levegő. Használhatnak szűrőket a belső terek levegőjének tisztítására is. Sőt, ha ez lehetséges, tervezzék meg a fogantatás idejét úgy, hogy a lehető legkevesebb legyen a várandósság idején az olyan periódus, amikor rossz a levegő minősége.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)