Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Összefügghet az antibiotikum-rezisztencia és az emelkedő hőmérséklet

Érdekességek2020. december 12.

Fotó: gettyimages.com

A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint.

Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.

A kutatók – Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori baktérium (Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae és Staphylococcus aureus) antibiotikumrezisztenciája az adott időszakban. Európai és amerikai forrásokból adatokat gyűjtöttek az országok hőmérsékleti értékeiről is.  “Tanulmányunk az első, amelyik kimutatta, hogy a magasabb minimumhőmérsékletű európai országokban az antibiotikumrezisztencia több kiugró emelkedése volt megfigyelhető a vizsgált 17 évben” – mondta Santillana, aki a Harvard Egyetem orvosi és közegészségügyi karán is dolgozik

Az eredmények alapján gyorsabban növekedett az antibiotikumrezisztencia azokban a dél-európai országokban – Spanyolország, Portugália, Románia, Olaszország, amelyek hőmérsékleti minimumértékei 10 fokkal magasabbak voltak,  mint az északiakban, köztük Svédországban, Finnországban, Norvégiában.

A növekedés évente 0,33 és 1,2 százalék közötti volt az országokban, miután figyelembe vették a népsűrűséget és az egyes országok eltérő antibiotikumhasználatát is. Mind a négy antibiotikumosztályra, az elemzett három baktérium közül pedig kettőre volt igaz a kapcsolat. A S. aureus esetében csökkent a rezisztencia, amit a tudósok az egész Európában történt erőfeszítéseknek tulajdonítanak, melyekkel a meticillinrezisztens S. aureust vagy MRSA-t igyekeznek visszaszorítani.


A kutatók elismerték, hogy mind a hőmérséklet, mind a rezisztencia növekedhetett egymástól függetlenül is, azonban lehetséges az összefüggés is. Laborkísérletek bizonyították például, hogy melegebb körülmények között jobban szaporodnak a baktériumok, ami elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését. Más tanulmányok azt támasztották alá, hogy a magasabb hőmérséklet kedvez az antibiotikumrezisztens gének baktériumok közötti átadásának.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.