Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Összefügghet az antibiotikum-rezisztencia és az emelkedő hőmérséklet

Érdekességek2020. december 12.

Fotó: gettyimages.com

A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint.

Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.

A kutatók – Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori baktérium (Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae és Staphylococcus aureus) antibiotikumrezisztenciája az adott időszakban. Európai és amerikai forrásokból adatokat gyűjtöttek az országok hőmérsékleti értékeiről is.  “Tanulmányunk az első, amelyik kimutatta, hogy a magasabb minimumhőmérsékletű európai országokban az antibiotikumrezisztencia több kiugró emelkedése volt megfigyelhető a vizsgált 17 évben” – mondta Santillana, aki a Harvard Egyetem orvosi és közegészségügyi karán is dolgozik

Az eredmények alapján gyorsabban növekedett az antibiotikumrezisztencia azokban a dél-európai országokban – Spanyolország, Portugália, Románia, Olaszország, amelyek hőmérsékleti minimumértékei 10 fokkal magasabbak voltak,  mint az északiakban, köztük Svédországban, Finnországban, Norvégiában.

A növekedés évente 0,33 és 1,2 százalék közötti volt az országokban, miután figyelembe vették a népsűrűséget és az egyes országok eltérő antibiotikumhasználatát is. Mind a négy antibiotikumosztályra, az elemzett három baktérium közül pedig kettőre volt igaz a kapcsolat. A S. aureus esetében csökkent a rezisztencia, amit a tudósok az egész Európában történt erőfeszítéseknek tulajdonítanak, melyekkel a meticillinrezisztens S. aureust vagy MRSA-t igyekeznek visszaszorítani.


A kutatók elismerték, hogy mind a hőmérséklet, mind a rezisztencia növekedhetett egymástól függetlenül is, azonban lehetséges az összefüggés is. Laborkísérletek bizonyították például, hogy melegebb körülmények között jobban szaporodnak a baktériumok, ami elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését. Más tanulmányok azt támasztották alá, hogy a magasabb hőmérséklet kedvez az antibiotikumrezisztens gének baktériumok közötti átadásának.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.

Mit javasol a dietetikus a téli fázós napokra?

2026. február 05.

Télen, mikor kint mínusz fokok vannak és híján vagyunk a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, immunrendszerünk sem mindig mûködik tökéletesen.

Ilyenkor könnyebben kapunk influenzát, leszünk náthásak vagy fájni kezd a torkunk...

Mindenképp hasznos tehát, ha ebben az idõszakban is sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Ezáltal vitaminokhoz jutunk, melyek segítik a védekezõrendszerünk mûködését.

Ha már megtörtént a baj, azaz megbetegedtünk, netán lázunk is van, akkor a következõ útmutatások segíthetnek a gyógyulásban. Ha belázasodtunk, figyeljünk az elegendõ mennyiségû folyadékfogyasztásra. Ihatunk vizet, ásványvizet, teákat. Utóbbi teofillint tartalmaz, mely tágítja a hörgõket, s így könnyíti a légzést. A bõséges B1-vitamin-bevitel pedig az oxigén leadását segíti elõ.

Február 4-e, a Rákellenes Világnap

2026. február 04.

Öt perc önmagunkért, évek az életünkért

Napi néhány perc is elegendő lehet, hogy tegyünk mentális és fizikai jóllétünkért, legyen szó egy kis lelassulásról, mozgásról, vagy arról, hogy odafigyelünk testünk jelzéseire. Az öngondoskodás nem mindig időigényes vagy látványos, de a hatása hosszú távon is meghatározó. Az Avon Magyarország összegyűjtött öt dolgot, amit öt perc alatt is megtehetünk saját egészségünk érdekében. Február 4-én, a Rákellenes Világnapon különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy egy kis figyelmesség is életmentő is lehet.

Az öt perc meglepően relatív fogalom. Van, amikor szinte észre sem vesszük, és elrepül egy kávé vagy egy gyors üzenetváltás közben. Máskor viszont végtelennek tűnhet, elég csak egy plank gyakorlatra gondolni, ahol minden másodperc számít. Egy biztos: ha tudatosan magunkra szánjuk, az az öt perc sokkal többet jelenthet, mint hinnénk.