Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őszi fáradtság vagy hormonzavar? Derítse ki!

Érdekességek2017. október 15.

Az őszi hónapok beköszöntével sokan tartós fáradtságtól, depressziós hangulattól és fokozott álmosságtól szenvednek, melyet általában a fényhiány, a nyaralás után a munkába való visszaállás és a nappalok rövidülése okoz. Azonban a tünetek akár hormonzavarra is utalhatnak, főleg akkor, ha hosszú időn át fennállnak. Hogy milyen endokrin problmákat jelezhet a túlzott fáradtság, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa és inzulinrezisztencia specialistája beszélt.

Inzulinrezisztencia

A cukorbetegség előszobájaként ismert állapot sajnos egyre több nőt – és férfit- érint manapság. Ekkor a sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben, mely a vércukorszint normalizálásáért felelős. Inzulinrezisztencia esetén azonban kompenzálásként egyre több inzulin termelődik, hogy kordában tudja tartani a glükóz mennyiségét. Ennek viszont nagy veszélye, hogy a hasnyálmirigy (ami az inzulint termeli) kifárad, majd kialakul a 2-es típusú diabetes. Sajnos az IR gyakran lappangva, tünetmentesen alakul ki, ám ha mégis jelentkeznek panaszok, akkor menstruációs zavarok, meddőség, fokozott szőrösödés, hajhullás, fáradékonyság, álmosság, zsíros, pattanásos bőr, valamint túlsúly keseríti meg a beteg mindennapjait. Az állapot életmódváltással, személyre szabott diétával, rendszeres testmozgással és szükség esetén gyógyszeres terápiával sikeresen kezelhető.


Mellékvese-fáradtság

A mellékvese olyan fontos hormonokat termel, mint pl. a kortizol, melyet főleg anti-stressz hormonként ismernek. Amennyiben valaki feszített tempóban él, akkor a kortizol szintje megemelkedik. Viszont ez azt jelenti, hogy ha hozamosabb ideig sokat kell termelnie a mellékvesének ebből a hormonból, akkor – akárcsak a hasnyálmirigy- kifáradhat és kialakul a mellékvese-fáradtság, melynek vezető tünete a lehangoltság, valamint krónikus fáradtság. A betegség laborvizsgálattal diagnosztizálható, és szükség esetén a hiányzó hormon pótlásával kezelhető- mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa és inzulinrezisztencia specialistája.

Pajzsmirigy-alulműködés

A pajzsmirigy-alulműködés szintén egy olyan hormonzavar, ami fokozott fáradékonyságban is megnyilvánulhat. Ekkor a szerv nem képes elegendő mennyiségű T3 és T4 hormont termelni, melyre a megemelkedett TSH szint hívja fel a figyelmet. A kimerültségen túl gyakori tünetei közé sorolható a túlsúly, székrekedés, csökkent hidegtűrés, hajhullás, depressziós hangulat, menstruációs zavarok és a teherbeesési nehézségek. A betegség gyógyszeresen eredményesen kezelhető, melyre a páciensek az esetek többségében élete végéig szüksége van.

D-vitamin-hiány

Ősszel a tartós fáradtság hátterében gyakran D-vitamin-hiány húzódik, hiszen ahogy kevesebb napfényhez jutunk, úgy csökken a D-vitamin mennyisége a szervezetünkben. Szintjéről laborvizsgálattal lehet megbizonyosodni, és szükség esetén szakember által meghatározott dózisban pótolni szükséges. Érdemes tudni, hogy számtalan hormonális probléma esetén D-vitamin-hiány is jelen van, ezért célszerű az említett állapotok fennállásakor is ellenőriztetni a mennyiségét!

Fontos! Érdemes tudni, hogy a fent említett zavarok gyakran egyszerre fordulnak elő, ezért célszerű mindhárom állapot irányába vizsgálatokat végezni!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.