Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őszi finomságokkal a téli vírusok ellen

Érdekességek2022. november 27.

Fotó: pixabay.com

A nyár vége óta sok energiát elfogyasztottunk, itt az ideje, hogy feltankoljuk szervezetünket vitaminokkal! A NaturMed Hotel Carbona szakértői arra adnak tippeket, hogyan készíthetjük fel immunrendszerünket télre, és hogyan köthetjük össze a kellemest a hasznossal, a feltöltődést a finom ízekkel.

Ahogy közeledik a tél, úgy csökken energiatartalékunk, ezért is kell kihasználni az ősz adta lehetőségeket: ekkor a természet ugyanis még bőkezűen ellát bennünket vitamindús zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyekkel felturbózhatjuk étrendünket, hogy szervezetünk készen álljon a vírusok elleni harcra.

Dr. Somogyi Katalin, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa emlékeztet rá, hogy az immunrendszerünk erősítésével részben megelőzhetők vagy elkerülhetők a különböző betegségek. Az egyik legfontosabb, ami ellenállóbbá tesz bennünket, a C-vitamin. Lényeges szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzősében és a kollagéntermelésben, amely testünk elsődleges védvonalát, a bőrt táplálja. Fontos mindemellett az A-, B-, D- és E-vitaminok, továbbá különböző ásványi anyagok folyamatos pótlása is. Az utóbbiak közül feltétlenül figyeljünk oda a magnézium, nátrium, kálium és szelén bevitelre, hisz ezek az elemek javítják ellenálló képességünket és közérzetünket.

Sok szezonális zöldség igazi vitaminbomba

Ősszel sokféle szezonális zöldség és gyümölcs közül válogathatunk, amelyeket nyersen vagy sütve-főzve egyaránt fogyaszthatunk. Sőt, még mindig eltehetünk ezt-azt télire, akár befőzve, akár a fagyasztóban. Mindenekelőtt ezért nézzünk körül a piacon, vagy saját kertünkben, gyümölcsösünkben, mert ott is biztosan akad olyan finomság, ami tele van vitaminnal. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője többek közt olyan vitamindús zöldséget ajánl, mint a cékla, amelyet sütve vagy reszelve, salátaként is fogyaszthatunk. Vagy a fekete retek, ami tele van C-, B-vitaminnal, vassal, kalciummal, káliummal és magnéziummal, ezért ajánlott megfázás esetén.

A padlizsánnal késő őszig tervezhetünk. C-vitaminban gazdag, ezért antibakteriális, antivirális hatású, és változatosan elkészíthető, akár sütve, akár krém formájában. A kelbimbó szezonja késő ősszel kezdődik. Amellett, hogy többféle vitamint, rostot, kalciumot, vasat tartalmaz, sokoldalúan lehet felhasználni. Közkedvelt egytálétel például a rakott kelbimbó, de köretként vagy salátában is kiváló. Az ősz persze nem telhet el sütőtök nélkül sem, amely a magas A-vitamin és béta-karotin tartalma miatt ideális tápanyagforrás. Készülhet belőle leves vagy püré, vagy meg is süthetjük. A gombát is változatosan használhatjuk fel: levesnek, rakott ételnek, grillezve, rántva egyaránt kiváló, és a B1-vitamin-szükségletünket is részben fedezi. Ráadásul szárítva sokáig eláll.


Foó: pixabay.com

Használjuk ki az őszt: együnk hazai gyümölcsöket

Szeptembertől novemberig gyümölcsökben sincs hiány. A szőlő az egyik legalapvetőbb őszi gyümölcs, amely nemcsak rostokban gazdag, de gyulladásgátló hatással is bír. Kiegészítője vagy alapanyaga lehet főételeknek, salátáknak vagy süteményeknek. Az alma gyakorlatilag tavaszig eláll, ezért ősszel és télen is része lehet étrendünknek.

A többek közt E- és P-vitamint tartalmazó birsnek is vannak kedvező tulajdonságai: hűvös helyen sokáig tárolható, és megsütve vagy kompótként is fogyasztható. A dió sem maradhat el az őszi asztalról. Sok benne az A-, E- és B-vitamin, valamint a magnézium, kálium, fluor és szelén. Magában is rágcsálhatjuk, de szórhatjuk salátára, vagy süteményt is süthetünk vele.

Fotó: 123rf.com

A frissen facsart zöldség- és gyümölcslevek vitamin- és fitonutriens-tartalmukkal támogatják immunrendszerünket. Szabadidőnkben akár kirándulást is szervezhetünk arra, hogy betakarítsuk az őszi erdő terméseit: csipkebogyót, somot vagy kökényt. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője szerint ezek rendkívül hasznos vitaminforrások, és többféleképpen fel lehet őket dolgozni.

Fotó: pixabay.com

A magas C-vitamin tartalmú, A-, B- és K-vitaminban gazdag csipkebogyóból készíthetünk teát vagy lekvárt. Ha a tea mellett döntünk, a termést áztassuk 1-2 órán át langyos vízben, így a C-vitamin biztosan nem bomlik le. A som és a kökény szintén alkalmas lekvár főzésére, ezeket akár keverhetjük is. Számos gyümölcsből levest is főzhetünk: az alma, a körte vagy a birs remekül kiegészítik egymást, a levest pedig fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel fűszerezve, mézzel édesítve tehetjük pikánssá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.