Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őszi finomságokkal a téli vírusok ellen

Érdekességek2022. november 27.

Fotó: pixabay.com

A nyár vége óta sok energiát elfogyasztottunk, itt az ideje, hogy feltankoljuk szervezetünket vitaminokkal! A NaturMed Hotel Carbona szakértői arra adnak tippeket, hogyan készíthetjük fel immunrendszerünket télre, és hogyan köthetjük össze a kellemest a hasznossal, a feltöltődést a finom ízekkel.

Ahogy közeledik a tél, úgy csökken energiatartalékunk, ezért is kell kihasználni az ősz adta lehetőségeket: ekkor a természet ugyanis még bőkezűen ellát bennünket vitamindús zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyekkel felturbózhatjuk étrendünket, hogy szervezetünk készen álljon a vírusok elleni harcra.

Dr. Somogyi Katalin, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa emlékeztet rá, hogy az immunrendszerünk erősítésével részben megelőzhetők vagy elkerülhetők a különböző betegségek. Az egyik legfontosabb, ami ellenállóbbá tesz bennünket, a C-vitamin. Lényeges szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzősében és a kollagéntermelésben, amely testünk elsődleges védvonalát, a bőrt táplálja. Fontos mindemellett az A-, B-, D- és E-vitaminok, továbbá különböző ásványi anyagok folyamatos pótlása is. Az utóbbiak közül feltétlenül figyeljünk oda a magnézium, nátrium, kálium és szelén bevitelre, hisz ezek az elemek javítják ellenálló képességünket és közérzetünket.

Sok szezonális zöldség igazi vitaminbomba

Ősszel sokféle szezonális zöldség és gyümölcs közül válogathatunk, amelyeket nyersen vagy sütve-főzve egyaránt fogyaszthatunk. Sőt, még mindig eltehetünk ezt-azt télire, akár befőzve, akár a fagyasztóban. Mindenekelőtt ezért nézzünk körül a piacon, vagy saját kertünkben, gyümölcsösünkben, mert ott is biztosan akad olyan finomság, ami tele van vitaminnal. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője többek közt olyan vitamindús zöldséget ajánl, mint a cékla, amelyet sütve vagy reszelve, salátaként is fogyaszthatunk. Vagy a fekete retek, ami tele van C-, B-vitaminnal, vassal, kalciummal, káliummal és magnéziummal, ezért ajánlott megfázás esetén.

A padlizsánnal késő őszig tervezhetünk. C-vitaminban gazdag, ezért antibakteriális, antivirális hatású, és változatosan elkészíthető, akár sütve, akár krém formájában. A kelbimbó szezonja késő ősszel kezdődik. Amellett, hogy többféle vitamint, rostot, kalciumot, vasat tartalmaz, sokoldalúan lehet felhasználni. Közkedvelt egytálétel például a rakott kelbimbó, de köretként vagy salátában is kiváló. Az ősz persze nem telhet el sütőtök nélkül sem, amely a magas A-vitamin és béta-karotin tartalma miatt ideális tápanyagforrás. Készülhet belőle leves vagy püré, vagy meg is süthetjük. A gombát is változatosan használhatjuk fel: levesnek, rakott ételnek, grillezve, rántva egyaránt kiváló, és a B1-vitamin-szükségletünket is részben fedezi. Ráadásul szárítva sokáig eláll.


Foó: pixabay.com

Használjuk ki az őszt: együnk hazai gyümölcsöket

Szeptembertől novemberig gyümölcsökben sincs hiány. A szőlő az egyik legalapvetőbb őszi gyümölcs, amely nemcsak rostokban gazdag, de gyulladásgátló hatással is bír. Kiegészítője vagy alapanyaga lehet főételeknek, salátáknak vagy süteményeknek. Az alma gyakorlatilag tavaszig eláll, ezért ősszel és télen is része lehet étrendünknek.

A többek közt E- és P-vitamint tartalmazó birsnek is vannak kedvező tulajdonságai: hűvös helyen sokáig tárolható, és megsütve vagy kompótként is fogyasztható. A dió sem maradhat el az őszi asztalról. Sok benne az A-, E- és B-vitamin, valamint a magnézium, kálium, fluor és szelén. Magában is rágcsálhatjuk, de szórhatjuk salátára, vagy süteményt is süthetünk vele.

Fotó: 123rf.com

A frissen facsart zöldség- és gyümölcslevek vitamin- és fitonutriens-tartalmukkal támogatják immunrendszerünket. Szabadidőnkben akár kirándulást is szervezhetünk arra, hogy betakarítsuk az őszi erdő terméseit: csipkebogyót, somot vagy kökényt. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője szerint ezek rendkívül hasznos vitaminforrások, és többféleképpen fel lehet őket dolgozni.

Fotó: pixabay.com

A magas C-vitamin tartalmú, A-, B- és K-vitaminban gazdag csipkebogyóból készíthetünk teát vagy lekvárt. Ha a tea mellett döntünk, a termést áztassuk 1-2 órán át langyos vízben, így a C-vitamin biztosan nem bomlik le. A som és a kökény szintén alkalmas lekvár főzésére, ezeket akár keverhetjük is. Számos gyümölcsből levest is főzhetünk: az alma, a körte vagy a birs remekül kiegészítik egymást, a levest pedig fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel fűszerezve, mézzel édesítve tehetjük pikánssá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sok tényező állhat az érelmeszesedés kialakulása mögött

2026. június 06.



A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta Paragh György, a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke.

A magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek. (MTI)

Hőártalmak

2026. június 05.



A szervezetnek egyensúlyt kell tartania a hőtermelés és a hőleadás között: az elfogyasztott táplálék elégetése révén és az izommunka során állandóan hő keletkezik, melyet normális körülmények között a hőleadásnak kell ellensúlyoznia.

Az agyban lévő „hőközpont” szabályozó mechanizmusa 36 °C és 38 °C között tartja a test hőmérsékletét. A fokozott hőfelvétel, illetve a csökkent hőleadás következménye az értágulat és az erősebb verejtékezés. Amennyiben ezek túllépik az élettani szabályozás határait: hőártalom keletkezik.

A nagy melegben – különösen, ha a levegő páratartalma is magas – bizonyos betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés), az időskor, a folyadékmegvonás, a rosszul szellőző, szűk ruházat, a fizikai megterhelés a szervezet túlmelegedését okozhatja. A hőártalmak kialakulásában nagy szerepe van az akklimatizációnak, illetve az edzettség hiányának.

Szívinfarktus – Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?

2026. június 05.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A továbbiakban azon szűrővizsgálatokról olvashat, melyek segítik a betegség kockázatának felmérését.



Kardiológiai vizsgálat 

Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. – Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez. Az alábbiak jöhetnek szóba:

Szívultrahang

Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.

Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang

A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.