Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őszi finomságokkal a téli vírusok ellen

Érdekességek2022. november 27.

Fotó: pixabay.com

A nyár vége óta sok energiát elfogyasztottunk, itt az ideje, hogy feltankoljuk szervezetünket vitaminokkal! A NaturMed Hotel Carbona szakértői arra adnak tippeket, hogyan készíthetjük fel immunrendszerünket télre, és hogyan köthetjük össze a kellemest a hasznossal, a feltöltődést a finom ízekkel.

Ahogy közeledik a tél, úgy csökken energiatartalékunk, ezért is kell kihasználni az ősz adta lehetőségeket: ekkor a természet ugyanis még bőkezűen ellát bennünket vitamindús zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyekkel felturbózhatjuk étrendünket, hogy szervezetünk készen álljon a vírusok elleni harcra.

Dr. Somogyi Katalin, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa emlékeztet rá, hogy az immunrendszerünk erősítésével részben megelőzhetők vagy elkerülhetők a különböző betegségek. Az egyik legfontosabb, ami ellenállóbbá tesz bennünket, a C-vitamin. Lényeges szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzősében és a kollagéntermelésben, amely testünk elsődleges védvonalát, a bőrt táplálja. Fontos mindemellett az A-, B-, D- és E-vitaminok, továbbá különböző ásványi anyagok folyamatos pótlása is. Az utóbbiak közül feltétlenül figyeljünk oda a magnézium, nátrium, kálium és szelén bevitelre, hisz ezek az elemek javítják ellenálló képességünket és közérzetünket.

Sok szezonális zöldség igazi vitaminbomba

Ősszel sokféle szezonális zöldség és gyümölcs közül válogathatunk, amelyeket nyersen vagy sütve-főzve egyaránt fogyaszthatunk. Sőt, még mindig eltehetünk ezt-azt télire, akár befőzve, akár a fagyasztóban. Mindenekelőtt ezért nézzünk körül a piacon, vagy saját kertünkben, gyümölcsösünkben, mert ott is biztosan akad olyan finomság, ami tele van vitaminnal. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője többek közt olyan vitamindús zöldséget ajánl, mint a cékla, amelyet sütve vagy reszelve, salátaként is fogyaszthatunk. Vagy a fekete retek, ami tele van C-, B-vitaminnal, vassal, kalciummal, káliummal és magnéziummal, ezért ajánlott megfázás esetén.

A padlizsánnal késő őszig tervezhetünk. C-vitaminban gazdag, ezért antibakteriális, antivirális hatású, és változatosan elkészíthető, akár sütve, akár krém formájában. A kelbimbó szezonja késő ősszel kezdődik. Amellett, hogy többféle vitamint, rostot, kalciumot, vasat tartalmaz, sokoldalúan lehet felhasználni. Közkedvelt egytálétel például a rakott kelbimbó, de köretként vagy salátában is kiváló. Az ősz persze nem telhet el sütőtök nélkül sem, amely a magas A-vitamin és béta-karotin tartalma miatt ideális tápanyagforrás. Készülhet belőle leves vagy püré, vagy meg is süthetjük. A gombát is változatosan használhatjuk fel: levesnek, rakott ételnek, grillezve, rántva egyaránt kiváló, és a B1-vitamin-szükségletünket is részben fedezi. Ráadásul szárítva sokáig eláll.


Foó: pixabay.com

Használjuk ki az őszt: együnk hazai gyümölcsöket

Szeptembertől novemberig gyümölcsökben sincs hiány. A szőlő az egyik legalapvetőbb őszi gyümölcs, amely nemcsak rostokban gazdag, de gyulladásgátló hatással is bír. Kiegészítője vagy alapanyaga lehet főételeknek, salátáknak vagy süteményeknek. Az alma gyakorlatilag tavaszig eláll, ezért ősszel és télen is része lehet étrendünknek.

A többek közt E- és P-vitamint tartalmazó birsnek is vannak kedvező tulajdonságai: hűvös helyen sokáig tárolható, és megsütve vagy kompótként is fogyasztható. A dió sem maradhat el az őszi asztalról. Sok benne az A-, E- és B-vitamin, valamint a magnézium, kálium, fluor és szelén. Magában is rágcsálhatjuk, de szórhatjuk salátára, vagy süteményt is süthetünk vele.

Fotó: 123rf.com

A frissen facsart zöldség- és gyümölcslevek vitamin- és fitonutriens-tartalmukkal támogatják immunrendszerünket. Szabadidőnkben akár kirándulást is szervezhetünk arra, hogy betakarítsuk az őszi erdő terméseit: csipkebogyót, somot vagy kökényt. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője szerint ezek rendkívül hasznos vitaminforrások, és többféleképpen fel lehet őket dolgozni.

Fotó: pixabay.com

A magas C-vitamin tartalmú, A-, B- és K-vitaminban gazdag csipkebogyóból készíthetünk teát vagy lekvárt. Ha a tea mellett döntünk, a termést áztassuk 1-2 órán át langyos vízben, így a C-vitamin biztosan nem bomlik le. A som és a kökény szintén alkalmas lekvár főzésére, ezeket akár keverhetjük is. Számos gyümölcsből levest is főzhetünk: az alma, a körte vagy a birs remekül kiegészítik egymást, a levest pedig fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel fűszerezve, mézzel édesítve tehetjük pikánssá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.