Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Őszi finomságokkal a téli vírusok ellen

Érdekességek2022. november 27.

Fotó: pixabay.com

A nyár vége óta sok energiát elfogyasztottunk, itt az ideje, hogy feltankoljuk szervezetünket vitaminokkal! A NaturMed Hotel Carbona szakértői arra adnak tippeket, hogyan készíthetjük fel immunrendszerünket télre, és hogyan köthetjük össze a kellemest a hasznossal, a feltöltődést a finom ízekkel.

Ahogy közeledik a tél, úgy csökken energiatartalékunk, ezért is kell kihasználni az ősz adta lehetőségeket: ekkor a természet ugyanis még bőkezűen ellát bennünket vitamindús zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyekkel felturbózhatjuk étrendünket, hogy szervezetünk készen álljon a vírusok elleni harcra.

Dr. Somogyi Katalin, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa emlékeztet rá, hogy az immunrendszerünk erősítésével részben megelőzhetők vagy elkerülhetők a különböző betegségek. Az egyik legfontosabb, ami ellenállóbbá tesz bennünket, a C-vitamin. Lényeges szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzősében és a kollagéntermelésben, amely testünk elsődleges védvonalát, a bőrt táplálja. Fontos mindemellett az A-, B-, D- és E-vitaminok, továbbá különböző ásványi anyagok folyamatos pótlása is. Az utóbbiak közül feltétlenül figyeljünk oda a magnézium, nátrium, kálium és szelén bevitelre, hisz ezek az elemek javítják ellenálló képességünket és közérzetünket.

Sok szezonális zöldség igazi vitaminbomba

Ősszel sokféle szezonális zöldség és gyümölcs közül válogathatunk, amelyeket nyersen vagy sütve-főzve egyaránt fogyaszthatunk. Sőt, még mindig eltehetünk ezt-azt télire, akár befőzve, akár a fagyasztóban. Mindenekelőtt ezért nézzünk körül a piacon, vagy saját kertünkben, gyümölcsösünkben, mert ott is biztosan akad olyan finomság, ami tele van vitaminnal. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője többek közt olyan vitamindús zöldséget ajánl, mint a cékla, amelyet sütve vagy reszelve, salátaként is fogyaszthatunk. Vagy a fekete retek, ami tele van C-, B-vitaminnal, vassal, kalciummal, káliummal és magnéziummal, ezért ajánlott megfázás esetén.

A padlizsánnal késő őszig tervezhetünk. C-vitaminban gazdag, ezért antibakteriális, antivirális hatású, és változatosan elkészíthető, akár sütve, akár krém formájában. A kelbimbó szezonja késő ősszel kezdődik. Amellett, hogy többféle vitamint, rostot, kalciumot, vasat tartalmaz, sokoldalúan lehet felhasználni. Közkedvelt egytálétel például a rakott kelbimbó, de köretként vagy salátában is kiváló. Az ősz persze nem telhet el sütőtök nélkül sem, amely a magas A-vitamin és béta-karotin tartalma miatt ideális tápanyagforrás. Készülhet belőle leves vagy püré, vagy meg is süthetjük. A gombát is változatosan használhatjuk fel: levesnek, rakott ételnek, grillezve, rántva egyaránt kiváló, és a B1-vitamin-szükségletünket is részben fedezi. Ráadásul szárítva sokáig eláll.


Foó: pixabay.com

Használjuk ki az őszt: együnk hazai gyümölcsöket

Szeptembertől novemberig gyümölcsökben sincs hiány. A szőlő az egyik legalapvetőbb őszi gyümölcs, amely nemcsak rostokban gazdag, de gyulladásgátló hatással is bír. Kiegészítője vagy alapanyaga lehet főételeknek, salátáknak vagy süteményeknek. Az alma gyakorlatilag tavaszig eláll, ezért ősszel és télen is része lehet étrendünknek.

A többek közt E- és P-vitamint tartalmazó birsnek is vannak kedvező tulajdonságai: hűvös helyen sokáig tárolható, és megsütve vagy kompótként is fogyasztható. A dió sem maradhat el az őszi asztalról. Sok benne az A-, E- és B-vitamin, valamint a magnézium, kálium, fluor és szelén. Magában is rágcsálhatjuk, de szórhatjuk salátára, vagy süteményt is süthetünk vele.

Fotó: 123rf.com

A frissen facsart zöldség- és gyümölcslevek vitamin- és fitonutriens-tartalmukkal támogatják immunrendszerünket. Szabadidőnkben akár kirándulást is szervezhetünk arra, hogy betakarítsuk az őszi erdő terméseit: csipkebogyót, somot vagy kökényt. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője szerint ezek rendkívül hasznos vitaminforrások, és többféleképpen fel lehet őket dolgozni.

Fotó: pixabay.com

A magas C-vitamin tartalmú, A-, B- és K-vitaminban gazdag csipkebogyóból készíthetünk teát vagy lekvárt. Ha a tea mellett döntünk, a termést áztassuk 1-2 órán át langyos vízben, így a C-vitamin biztosan nem bomlik le. A som és a kökény szintén alkalmas lekvár főzésére, ezeket akár keverhetjük is. Számos gyümölcsből levest is főzhetünk: az alma, a körte vagy a birs remekül kiegészítik egymást, a levest pedig fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel fűszerezve, mézzel édesítve tehetjük pikánssá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)