Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öt klasszikus tévhit a szoptatásról

Érdekességek2021. február 09.

Szakember segít eligazodni az információk özönében

A leendő kismamákat a babavárás utolsó szakaszában, de sokszor még közvetlenül a szülés előtt is számos családi és baráti jótanáccsal látja el a környezetük – főleg a szoptatásra vonatkozóan. Csakhogy ilyenkor a sok-sok hasznos javaslat mellett rengeteg helytelen információ és tévhit is szóba kerül, így persze nehéz eligazodni és eldönteni, hogy mit fogadjunk meg, és mit ne. Dr. Makleit László belgyógyász segítségével összegyűjtöttük az öt leggyakoribb álhírt a szoptatással kapcsolatban.

Szülés utáni anyatej-termelődés

Változó, hogy kinél mikor indul be a tejtermelődés. Valaki már a terhesség alatt tapasztal némi tejkiválasztást, hiszen a szervezet akár már a terhesség 16. hetétől termeli a kolosztrumot, azaz az előtejet. Másoknál ez a vajúdás alatt történik meg, valakinél pedig csak nagy nehézségek árán, pár nappal/héttel a baba születését követően indul be a folyamat. „Az újszülöttet érdemes minél előbb mellre tenni a szülés után, ugyanis ekkor a legerősebb a szopási ösztöne és ezzel lökést ad a hormonoknak a tejtermeléshez. Az anyatejjel nemcsak fontos tápanyagok jutnak a baba szervezetébe, hanem olyan immunglobulinok is, melyek nagyban hozzájárulnak az éretlen immunrendszerű újszülöttek fertőzés elleni védelméhez” – fejti ki a kezdeti anyatejes táplálás fontosságát dr. Makleit László, belgyógyász és klinikai farmakológus.

Örök téma: kis mell, kontra nagy kebel

A kebel méretének gyakorlatilag semmi köze nincs a tejtermeléshez! Ha kicsi, ha nagy, a kismama mindenképpen tudja majd táplálni a kisbabát, hiszen míg a mell méretét a zsírszövetek mennyisége határozza meg, a szoptatás esetében csak a tejmirigyek mennyisége számít. Akkor sincs baj, ha ezekből van kevés, legfeljebb kiegészítő táplálékkal kell készülni az anyatej mellé, vagy ha hormonális problémával áll az illető szemben, akkor az orvossal egyeztetve lehet rá megoldást találni.


Betegség és gyógyszeres kezelés

Gyakori tévhit, hogy betegen nem szabad szoptatni. Pedig lehet, sőt, ezzel még jót is tehetünk a kisbabának! Így ugyanis az édesanya szervezete által termelt, védekező ellenanyagok az anyatejjel átjutnak a babába és miután felszívódtak, adott esetben megvédik őt az esetleges kórokozóktól, vagyis immunisabbakká lesznek. Természetesen, ha a betegség alatt az anyának gyógyszert kell szednie, akkor már más a helyzet. Viszont a legtöbb betegség esetén van arra lehetőség, hogy az orvos olyan tablettát írjon fel, amely mellett nem kell felhagyni a szoptatással!

Bármilyen ételt szabad fogyasztani?

Lényegében szinte bármi olyat lehet enni, amely a kiegyensúlyozott étrend részét képezi.

Bár az köztudott, hogy az elfogyasztott ételekből bizonyos tápanyagok, nyomelemek és vitaminok átkerülhetnek az anyatejbe, de ez egyáltalán nem baj, hiszen a csöppségnek pont így kell megismerkednie ezekkel az összetevőkkel. Például az idegen fehérjékkel: kis mennyiségben, az anyatejen keresztül. Tudni kell azonban, hogy az elfogyasztott ételek, italok hatása az anyatej közvetítésével a babánál is fellép. Így kerülendők a csípős fűszerezésű és a puffadást okozó ételek, valamint a szoptatást megelőzően az erős kávé fogyasztása” – javasolja Dr. Makleit.

Hajfestékek és más kozmetikumok használata

A különböző kemikáliák egy része a bőrön át felszívódva a véráramba kerülhet, de ennek maximum a terhesség ideje alatt lehet jelentősége. Ha az anyuka odafigyel, hogy a hajfesték ne érjen a fejbőréhez, akkor még az esélyt sem adja meg erre. A normál kozmetikumok nem organikus anyagai szülés után és a szoptatás ideje alatt ilyen értelemben már nem veszélyesek. Mégis ajánlatos a natúrkozmetikumokat előnyben részesíteni, a csöppséget pedig a legkímélőbb összetevőjű krémekkel ápolni. Például a Sudocremmel, amely a kipirosodás és bőrirritáció ellen nyújt védelmet a babapopsinak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.