Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öt klasszikus tévhit a szoptatásról

Érdekességek2021. február 09.

Szakember segít eligazodni az információk özönében

A leendő kismamákat a babavárás utolsó szakaszában, de sokszor még közvetlenül a szülés előtt is számos családi és baráti jótanáccsal látja el a környezetük – főleg a szoptatásra vonatkozóan. Csakhogy ilyenkor a sok-sok hasznos javaslat mellett rengeteg helytelen információ és tévhit is szóba kerül, így persze nehéz eligazodni és eldönteni, hogy mit fogadjunk meg, és mit ne. Dr. Makleit László belgyógyász segítségével összegyűjtöttük az öt leggyakoribb álhírt a szoptatással kapcsolatban.

Szülés utáni anyatej-termelődés

Változó, hogy kinél mikor indul be a tejtermelődés. Valaki már a terhesség alatt tapasztal némi tejkiválasztást, hiszen a szervezet akár már a terhesség 16. hetétől termeli a kolosztrumot, azaz az előtejet. Másoknál ez a vajúdás alatt történik meg, valakinél pedig csak nagy nehézségek árán, pár nappal/héttel a baba születését követően indul be a folyamat. „Az újszülöttet érdemes minél előbb mellre tenni a szülés után, ugyanis ekkor a legerősebb a szopási ösztöne és ezzel lökést ad a hormonoknak a tejtermeléshez. Az anyatejjel nemcsak fontos tápanyagok jutnak a baba szervezetébe, hanem olyan immunglobulinok is, melyek nagyban hozzájárulnak az éretlen immunrendszerű újszülöttek fertőzés elleni védelméhez” – fejti ki a kezdeti anyatejes táplálás fontosságát dr. Makleit László, belgyógyász és klinikai farmakológus.

Örök téma: kis mell, kontra nagy kebel

A kebel méretének gyakorlatilag semmi köze nincs a tejtermeléshez! Ha kicsi, ha nagy, a kismama mindenképpen tudja majd táplálni a kisbabát, hiszen míg a mell méretét a zsírszövetek mennyisége határozza meg, a szoptatás esetében csak a tejmirigyek mennyisége számít. Akkor sincs baj, ha ezekből van kevés, legfeljebb kiegészítő táplálékkal kell készülni az anyatej mellé, vagy ha hormonális problémával áll az illető szemben, akkor az orvossal egyeztetve lehet rá megoldást találni.


Betegség és gyógyszeres kezelés

Gyakori tévhit, hogy betegen nem szabad szoptatni. Pedig lehet, sőt, ezzel még jót is tehetünk a kisbabának! Így ugyanis az édesanya szervezete által termelt, védekező ellenanyagok az anyatejjel átjutnak a babába és miután felszívódtak, adott esetben megvédik őt az esetleges kórokozóktól, vagyis immunisabbakká lesznek. Természetesen, ha a betegség alatt az anyának gyógyszert kell szednie, akkor már más a helyzet. Viszont a legtöbb betegség esetén van arra lehetőség, hogy az orvos olyan tablettát írjon fel, amely mellett nem kell felhagyni a szoptatással!

Bármilyen ételt szabad fogyasztani?

Lényegében szinte bármi olyat lehet enni, amely a kiegyensúlyozott étrend részét képezi.

Bár az köztudott, hogy az elfogyasztott ételekből bizonyos tápanyagok, nyomelemek és vitaminok átkerülhetnek az anyatejbe, de ez egyáltalán nem baj, hiszen a csöppségnek pont így kell megismerkednie ezekkel az összetevőkkel. Például az idegen fehérjékkel: kis mennyiségben, az anyatejen keresztül. Tudni kell azonban, hogy az elfogyasztott ételek, italok hatása az anyatej közvetítésével a babánál is fellép. Így kerülendők a csípős fűszerezésű és a puffadást okozó ételek, valamint a szoptatást megelőzően az erős kávé fogyasztása” – javasolja Dr. Makleit.

Hajfestékek és más kozmetikumok használata

A különböző kemikáliák egy része a bőrön át felszívódva a véráramba kerülhet, de ennek maximum a terhesség ideje alatt lehet jelentősége. Ha az anyuka odafigyel, hogy a hajfesték ne érjen a fejbőréhez, akkor még az esélyt sem adja meg erre. A normál kozmetikumok nem organikus anyagai szülés után és a szoptatás ideje alatt ilyen értelemben már nem veszélyesek. Mégis ajánlatos a natúrkozmetikumokat előnyben részesíteni, a csöppséget pedig a legkímélőbb összetevőjű krémekkel ápolni. Például a Sudocremmel, amely a kipirosodás és bőrirritáció ellen nyújt védelmet a babapopsinak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.