Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öt tünet, amely mélyvénás trombózist jelezhet!

Érdekességek2018. december 20.

Fotók: pixabay.comBár kialakulása és lefolyása néma, gyakran vannak olyan panaszok, melyek mélyvénás trombózisra utalnak. Melyek ezek? Prof. dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A mélyvénás trombózis (MVT) – amely főként az alsó végtag mélyben futó vénáit érinti, és a felső végtagban is előfordul – tüneteinek hátterében a vénás keringés csökkenése, a pangó vér áll. Számos esetben vannak néma esetek, amikor már csak a tüdőembólia árulkodik az 5-8 évvel korábban lezajlott trombózisra – mondja a Trombózisközpont orvosa.

A végtagok trombózisánál a jellemző tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög.

1. Lábduzzanat
Ez az egyik legjellemzőbb panasz mélyvénás trombózis esetén. A vérrögök ugyanis elzárják a váráramlás útját, ami pangást, ödémát okozhat. Ekkor a láb erősen megdagad, és szemmel láthatóan nagy lesz a különbség a végtag körfogata között, azonos magasságban mérve, mindkét oldalon.

2. Végtagfájdalom
Trombózis során a legtöbben erőteljes fájdalmat éreznek az adott végtagban, ám az is előfordulhat, hogy csak enyhe izomlázszerű tünet jelentkezik. Sajnos könnyű összekeverni például visszeres fájdalommal, izomlázzal vagy ízületi fájdalommal, ezért ha megmagyarázhatatlan fájdalmat érez a lábában, például a lábikrában, akkor a biztonság kedvéért forduljon orvoshoz!


3. Vörösség a véna mentén, akár lila elszíneződés
Mivel mélyvénás trombózis során a vérrög elzárja a véráramlás útját, ezért az érintett végtagon zúzódás nélkül is elszíneződés figyelhető meg. Ez nem keverhető össze a sérülés miatti kék-zöld foltokkal, ugyanis ez nagyobb területet érint.

A Trombózisközpont véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy a meleg tapintású, nagyobb felületen lévő elszíneződést a mélyvénás trombózison kívül okozhatja felületi trombózis is, amely, bár kevésbé veszélyes az előbbinél, könnyen MVT-t eredményezhet, ezért mindenképpen érdemes komolyan venni!

Fotók: pixabay.com4. Mellkasi fájdalom
Előfordulhat, hogy a mélyvénás trombózis nem jár semmiféle figyelemfelhívó tünettel, mit ahogyan ezt korábban írtuk, ekkor sajnos gyakran a leszakadt vérrög (embólus) okozta tüdőembólia az első jel. Ennek egyik fő tünete az erős mellkasi fájdalom, valamint a köhögés, légzési nehezítettség súlyosabb esetben vérköpés (a fájdalom hasonlíthat a szívrohamhoz is).

Amennyiben felmerül a tüdőembólia gyanúja, mihamarabb hívjon mentőt, ugyanis ekkor minden perc számít! – figyelmeztet Blaskó professzor.

 

5. Légszomj, szapora pulzus
A tüdőembólia a mellkasi fájdalom mellett légszomjjal és szapora pulzussal is járhat, ugyanis a vérrög megakadályozza a véráramlást, így lelassítja az oxigén áramlását.

Mi a teendő, miután bekövetkezett a trombózis?
Amennyiben az említett tünetek jelentkeznek, az első lépés mentőt hívni, hogy elhárítsák az életveszélyes állapotot. Ezután nagyon fontos a megfelelő terápia elindítása, hiszen akinél egyszer már kialakult az állapot, akkor utána már sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki újra trombózis.

A kezelőorvos meghatározott ideig véralvadásgátló terápiát és kompressziós harisnya viselését írja elő, valamint különböző vizsgálatokat javasol, hogy kiderüljön, mi is állt a trombózis hátterében (előfordulhat, hogy trombofília, pitvarfibrilláció vagy valamilyen daganat (pl. mióma) vezetett a vérrög kialakulásához).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntarthatósági szójegyzék

2025. július 06.



Az ICDA (International Confederation of Dietetic Assotiation, Nemzetközi Dietetikusok Szövetsége) arra ösztönzi a különböző nemzeti dietetikai szövetségeket, hogy a fenntarthatóság témájával kapcsolatosan, az általuk már kidolgozott anyagokat adaptálja az adott szövetség nyelvére. Ez minden nemzet számára nagy segítséget jelent és inspirál a saját hazai fenntarthatósági szemléletünk kialakításra.

Ehhez csatlakozva az MDOSZ oldalán elérhető egy Fenntarthatósági szójegyzék, amely a témában nemzetközi viszonylatban leginkább használt fogalmak magyarázatát tartalmazza magyar nyelven. (1) Természetesen ez kiegészül a nemzetközi ajánlásokon túl a magyar viszonyoknak megfelelő kifejezésekkel is. Ez is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag globális, hanem helyi sajátosság.


Elkerülhető élelmiszerhulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül kidobásra került. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel.
Az élelmiszerhulladékoknak ezen fajtája általában emberi gondatlanság eredménye. Nevéből is adódóan (miszerint keletkezése elkerülhető lett volna) ez a tulajdonképpeni élelmiszerpazarlás.
Nem elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban.
Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés (undor) miatt kidobásra került, például csirkebőr, kenyérhéj, almahéj.
Biohulladéknak nevezzük az összes emberi, állati vagy növényi eredetű hulladékot, amelyet a talajban található mikroorganizmusok le tudnak bontani. Magyarországon a biológiailag lebomló hulladék felhasználásáról, kezeléséről jogszabály rendelkezik. A biohulladékot külön kell gyűjteni. A nem újrafeldolgozható hulladékot rendszerint komposztálják. Az erre alkalmas biohulladékból a biogáztelepek biogázt állítanak elő, amely hő vagy áram termelésére használható. A 2012. évi CLXXXV. törvény 2. §-a szerint, a biohulladék a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2012. évi CLXXXV. törvény nem definiálja az élelmiszerhulladékot.

A tiszta környezet csökkenti a hiányzást és erősíti a pszichés biztonságérzetet

2025. július 05.

A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a dolgozói jóllétet és a versenyképességet befolyásoló tényező. Szakértőnk szerint a rendszeres fertőtlenítés, a portalanított környezet és a rendezettség kézzelfogható hatással van a munkavállalók egészségére és pszichés biztonságérzetére. Egy tiszta irodai tér motiválólag hat, erősíti a munkáltató iránti bizalmat, és hozzájárul a cég külső jó megítéléséhez is.

„A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem versenyképességi szempont, dolgozói jóllétet befolyásoló tényező, sőt, sok esetben stratégiai befektetés” – véli Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a pandémia után a takarítás szerepe gyökeresen átalakult: ami korábban egy csendes háttérfolyamat volt, mára a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus szimbóluma lett.

De miért is érdemes többet költeni rá, miért fordítanak ma már a cégvezetők is komolyabb figyelmet a takarítás minőségére? A válasz valójában egyszerű és sokszorosan megtérül: a professzionális, rendszeres takarítás kézzelfogható hatással van a munkavégzés hatékonyságára, a dolgozók egészségi állapotára és lelki közérzetére, valamint arra az élményre is, amit az ügyfelek az irodákba belépve a céggel kapcsolatban átélnek.

A higiénia mint bizalom- és motivációépítő erő

„Egy tiszta iroda nemcsak szebb, hanem sokkal egészségesebb is. A portalanított környezet, a megfelelően tisztított szellőzőrendszerek és a gyakran fertőtlenített felületek miatt kevesebb a megbetegedés, így kevesebb a betegszabadság is. Ez pedig közvetlenül hat a produktivitásra” – magyarázta Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezetője.

A higiénia azonban nemcsak fizikai biztonságot ad. Egy rendezett, jól karbantartott munkakörnyezet pszichológiai biztonságot is nyújt. Segít a stressz csökkentésében, a kiszámíthatóság érzésének fenntartásában, és megerősíti azt a benyomást is, hogy a munkáltató törődik a kollégákkal.

„A munkavállalók sokkal motiváltabbak egy olyan környezetben, ahol látszik, hogy fontos a tisztaság. Ez nemcsak az egészségről szól, hanem arról is, hogy a munkáltató felelősséget vállal az emberekért. Ezt mindenki megérzi” – tette hozzá a szakértő.

A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk

2025. július 05.

2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.

A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.

A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.

„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”

A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.

A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.

A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.

„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.