Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öt tünet, amely mélyvénás trombózist jelezhet!

Érdekességek2018. december 20.

Fotók: pixabay.comBár kialakulása és lefolyása néma, gyakran vannak olyan panaszok, melyek mélyvénás trombózisra utalnak. Melyek ezek? Prof. dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A mélyvénás trombózis (MVT) – amely főként az alsó végtag mélyben futó vénáit érinti, és a felső végtagban is előfordul – tüneteinek hátterében a vénás keringés csökkenése, a pangó vér áll. Számos esetben vannak néma esetek, amikor már csak a tüdőembólia árulkodik az 5-8 évvel korábban lezajlott trombózisra – mondja a Trombózisközpont orvosa.

A végtagok trombózisánál a jellemző tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög.

1. Lábduzzanat
Ez az egyik legjellemzőbb panasz mélyvénás trombózis esetén. A vérrögök ugyanis elzárják a váráramlás útját, ami pangást, ödémát okozhat. Ekkor a láb erősen megdagad, és szemmel láthatóan nagy lesz a különbség a végtag körfogata között, azonos magasságban mérve, mindkét oldalon.

2. Végtagfájdalom
Trombózis során a legtöbben erőteljes fájdalmat éreznek az adott végtagban, ám az is előfordulhat, hogy csak enyhe izomlázszerű tünet jelentkezik. Sajnos könnyű összekeverni például visszeres fájdalommal, izomlázzal vagy ízületi fájdalommal, ezért ha megmagyarázhatatlan fájdalmat érez a lábában, például a lábikrában, akkor a biztonság kedvéért forduljon orvoshoz!


3. Vörösség a véna mentén, akár lila elszíneződés
Mivel mélyvénás trombózis során a vérrög elzárja a véráramlás útját, ezért az érintett végtagon zúzódás nélkül is elszíneződés figyelhető meg. Ez nem keverhető össze a sérülés miatti kék-zöld foltokkal, ugyanis ez nagyobb területet érint.

A Trombózisközpont véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy a meleg tapintású, nagyobb felületen lévő elszíneződést a mélyvénás trombózison kívül okozhatja felületi trombózis is, amely, bár kevésbé veszélyes az előbbinél, könnyen MVT-t eredményezhet, ezért mindenképpen érdemes komolyan venni!

Fotók: pixabay.com4. Mellkasi fájdalom
Előfordulhat, hogy a mélyvénás trombózis nem jár semmiféle figyelemfelhívó tünettel, mit ahogyan ezt korábban írtuk, ekkor sajnos gyakran a leszakadt vérrög (embólus) okozta tüdőembólia az első jel. Ennek egyik fő tünete az erős mellkasi fájdalom, valamint a köhögés, légzési nehezítettség súlyosabb esetben vérköpés (a fájdalom hasonlíthat a szívrohamhoz is).

Amennyiben felmerül a tüdőembólia gyanúja, mihamarabb hívjon mentőt, ugyanis ekkor minden perc számít! – figyelmeztet Blaskó professzor.

 

5. Légszomj, szapora pulzus
A tüdőembólia a mellkasi fájdalom mellett légszomjjal és szapora pulzussal is járhat, ugyanis a vérrög megakadályozza a véráramlást, így lelassítja az oxigén áramlását.

Mi a teendő, miután bekövetkezett a trombózis?
Amennyiben az említett tünetek jelentkeznek, az első lépés mentőt hívni, hogy elhárítsák az életveszélyes állapotot. Ezután nagyon fontos a megfelelő terápia elindítása, hiszen akinél egyszer már kialakult az állapot, akkor utána már sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki újra trombózis.

A kezelőorvos meghatározott ideig véralvadásgátló terápiát és kompressziós harisnya viselését írja elő, valamint különböző vizsgálatokat javasol, hogy kiderüljön, mi is állt a trombózis hátterében (előfordulhat, hogy trombofília, pitvarfibrilláció vagy valamilyen daganat (pl. mióma) vezetett a vérrög kialakulásához).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)