Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öt város, 2000-nél több szűrés – második éve robog a Novartis szűrőprogramja

Érdekességek2024. december 19.

Fotó: gettyimages.com

Lezárult a Novartis Magyarország idei lakossági szűrőprogramja. A tavaly indult kezdeményezés célja, hogy támogassa a magyar lakosság egészségtudatosságát és a szív- és érrendszeri halálozás visszaszorítását. Idén három önkormányzattal együttműködésben több mint 1000 ujjbegyes vérvizsgálatot végeztek Szegeden, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők közel 65 százalékának a magas koleszterinszintje miatt további vizsgálatokra lenne szüksége. 

Magyarországon és világszerte is kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása: hazánkban a halálozások csaknem felét ezek a megbetegedések okozzák. Számos klinikai vizsgálat és kutatás bizonyítja, hogy a magas LDL-koleszterinszint összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. Ugyanakkor, ha az LDL-szintet sikerül csökkenteni és alacsonyan tartani, jelentősen mérsékelhető a szív- és érrendszeri problémák kockázata. A magas koleszterinszint tüneteket nem okoz és nem is kizárólag az egészségtelen életmód következménye, hiszen gyakran örökletes tényezők állnak a háttérben, emiatt sokan nem is tudnak érintettségükről. Ennek felfedezésében is segíthetnek a rendszeres szűrővizsgálatok, mivel egy időben észlelt eltérés és az időben megkezdett orvosi kezelés akár életmentő is lehet.

A Novartis Magyarország azért indította el 2023-ban lakossági kardiológiai szűrőprogramját, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek hosszú távon komoly népegészségügyi kockázatokkal járhatnak. A tavalyi szűréseket követően idén a Szeged, Nyíregyháza és Újbuda önkormányzatával együttműködve összesen 10 alkalommal várták ujjbegyes koleszterinszint-mérésekkel az érdeklődőket. Míg tavaly az 1000 főt meghaladó résztvevők 50 százalékánál mutatott az ujjbegyes vérvétel magas koleszterin-értéket, addig idén több mint 1100 jelentkezőn végezték el a vizsgálatot, ami közel 750 főnél (65%) mutatott ki emelkedett koleszterinszintet. 

Az érintetteket részletesebb labor paramétereket kimutató vénás vérvételre is várták a szakemberek, az így vizsgáltak 64 százalékának javasoltak szakorvosi konzultációt az eredményeik alapján. Az statisztikát tovább árnyalja, hogy idén alacsonyabb volt a résztvevők átlagéletkora, amely jól mutatja, hogy a magas koleszterinszint nem csupán az idősebbeket érinti. Az elmúlt két év adatai azt igazolják, hogy nagy szükség van a hasonló kezdeményezésekre és a megelőző vizsgálatok népszerűsítésére. 

A lakossági szűrések mellett a Novartis tavaly felmérte azt is, hogy a 40 évnél idősebb magyar lakosság  milyen szűrővizsgálatokon vesz részt. A megkérdezettek 26 százaléka csak bizonyos szűrővizsgálatokra megy el. 25 százalékuk az orvosi ajánlásoknak megfelelően rendszeresen jár különböző szűrővizsgálatra, de további negyedük nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen jár szűrővizsgálatokra, ezért csak akkor megy orvoshoz, ha azt tapasztalja, hogy baj van.


„A Novartisnál különös figyelmet fordítunk az emberek egészségtudatosságának fejlesztésére, és arra, hogy tudatosítsuk bennük: elengedhetetlenek a rendszeres szűrővizsgálatok. A tavalyi program tapasztalóiból láttuk, milyen nagy igény van a szűrőprogramra, ezért tervezzük azt jövőre is folytatni. A szűrések lehetőséget biztosítanak az embereknek arra, hogy tesztelhessék magukat, megértsék, milyen egyéni kockázati tényezőik vannak és mi az, amire fontos odafigyelniük” – hangsúlyozta Maria Tilman, a Novartis Hungária kardiovaszkuláris terápiás területének vezetője, majd hozzátette: “Hálásak vagyunk, hogy az elmúlt két évben számos olyan önkormányzattal működhettünk együtt, akik szintén szívügyüknek tekintik az egészségtudatosságot és támogatják a megelőzést. Bízunk benne, hogy a jövőben még több város önkormányzatával dolgozhatunk majd közösen, és az ország más pontjaira is eljuttathatjuk a szűrőprogramot”.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség.