Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Óvatosan a diétával, a leendő családja múlhat rajta

Érdekességek2019. február 25.

A fotók illlusztrációk: pixabay.comA diéták nőgyógyászati veszélyeiről Ratkó Tünde beszél.

Miért jó?

A diéta, illetve igazából a súlyvesztés kifejezetten hasznos, ha van miből leadni. A feleslegese zsír ugyanis nem csak esztétikai gondokat okoz!

A súlytöbblet erős befolyással van a közérzetünkre. Hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, a keringési és szívproblémákra, de ezek valahogy nem annyira riasztóak, mivel jellemzően csak későn találkozunk velük, vagy nem igazán vesszük őket komolyan. A többletzsír esetében azonban számolni kell azzal is, hogy a lerakódott felesleg hormontermelő egységként is üzemel.

Ez a tulajdonsága teszi igazán veszélyessé, mivel így elősegíti a PCOS és más, hormonális betegségek kialakulását, valamint ezeken keresztül a meddőség kialakulását is. A súlytöbblettől való szabadulás tehát jól felfogott érdekünk, különösen akkor, ha családot is szeretnénk alapítani.

Mi a baj a diétával?

A diéták nagy hátránya, hogy jellemzően drasztikusak, és nem a kiegyensúlyozott táplálkozást tartják szem előtt. Hogy ez miért gond? Természetesen azért, mert így a szervezet egyensúlya is felborul.

Amikor egy nem jól átgondolt diétába kezdünk, akkor olyan tápanyagokat is megvonunk a szervezettől, melyekre szüksége van ahhoz, hogy megfelelően működhessen. Ez a kezdetekben nem okoz változást, mivel jó esetben van annyi tartaléka a szervezetnek, hogy az átmeneti időszakot kipótolja, vagyis a funkciók nem sérülnek.

Napjainkban azonban az étkezési kultúra is átalakult, és az élelmiszerek beltartalma is jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy rengeteg a félkészen vásárolt étel, a fastfood, és a rohanó életmód mellett kevés időt szánunk az egészséges fogások elkészítésére. De még ha szánnánk is, akkor is nagyon nehéz a dolgunk a tápanyagok tekintetében, mivel a tömegtermelésnek „hála”, az élelmiszerek beltartalma (vagyis nyomelem, ásványi anyag és vitamintartalma) jelentősen lecsökkent.


Nagyon sok esetben diéta nélkül is tápanyagpótlásra szorul a szervezet, diéta esetén azonban ennek esélye jelentősen megnő. És hogy miért olyan nagy gond, ha egy kis hiány alakul ki? Ezt ugyanis a legtöbbször nem vesszük észre a mindennapjainkon. A szervezet ugyanis törekszik arra, hogy a létfenntartáshoz szükséges minden rendszer kifogástalanul működjön. A többi azonban könnyebben sérül a tápanyaghiány következtében. Ilyen rendszer a szaporodás szervrendszere is, mely sajnos az első között sínyli meg a nem megfelelő táplálkozást és a mozgáshiányt.

Akkor hogyan lehet fogyni?

A kérdés jó, a válasz pedig unásig ismételt: megfelelő étkezéssel és mozgással. A diéta szinte soha nem jó megoldás, kivétel persze, ha szakember is segít annak kialakításában.

A diéta mellett is, és a mindennapokban is fontos, hogy a tápanyagokat pótoljuk, különösen akkor, ha családot is szeretnénk. Ez az oka annak, hogy ma már a szakemberek jelentős többsége már a családtervezés időpontjától javasolja a várandósvitamin szedését.

A jó várandósvitamin ismérve pedig a megfelelő tagoltság (így minden trimeszterben az annak megfelelő tápanyagösszetétel jut a szervezetbe), a komplex kialakítás (vagyis minél több anyag jelenléte), és a biológiailag aktív, szerves (pl.: cink-citrát, réz-glükonát) anyagok használata. Az ilyen vitamin szedése mellett a tápanyagok felszívódásának aránya 80%-kal is nőhet, jelentősen növelve a tápanyagraktárak töltöttségét, így javítva a várandósság kialakulásának lehetőségét.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.