Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Óvatosan a koktélokkal a strandon!

Érdekességek2019. július 31.

Fájdalmas, vörös foltokat okozhat, ha a citrusfélék leve a bőrre kerül, majd napsugárzás éri. Jó tudni ezt mindenkinek, aki a kánikula elől a medencébe menekül, és hűsítő koktélokkal próbálja átvészelni a következő napok forró időjárását.

A fotó illusztráció: pixabay.comFájdalmas foltok a lime pitétől
A Journal of Community Hospital Internal Medicine Perpectives magazin korábbi számában jelent meg az a közlemény, amely egy 24 éves ápolónő esetét mutatja be. A hölgy két nap után fordult orvoshoz, egyre rosszabbodó tüneteivel. A kézfején és alkarján kezdetben duzzanat, ödéma jelentkezett, majd vörös, fájdalmas, szabálytalan alakú foltok alakultak ki. A vizsgálat közben a beteg elmondta, hogy a tünetek jelentkezése előtt lime pitét sütött, amelyhez több gyümölcsöt is kézzel facsart a tésztába. Ezt követően gyalog indult útnak szép, napsütéses időben. Panaszai a napfény hatására, néhány órával később kezdődtek.

A mojito koktél is gondot okozhat
Szintén a citrusfélék okoztak kellemetlen tüneteket annál a 23 éves nőnél, aki a strandon mojito koktélokat készített, majd három nappal később fájdalmas, vörös foltokkal a testén kért orvosi segítséget. A New England Journal of Medicine hasábjain korábban közölt cikkből kiderül, hogy tüneteit a koktél készítéséhez használt lime okozta.

Mi okozza a tüneteket?
Dr. Garaczi Edina
allergológus-bőrgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Ha ez az anyag a bőrre jut, a napfény hatását felerősíti és leégéshez hasonló tüneteket okoz: a bőr kipirosodik, viszket, fájdalmas hólyagok jelennek meg rajta. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, majd az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak.



A konyhakertben sem árt az óvatosság!
A felsoroltak mellett több, a kiskertekben előforduló növény is okozhat hasonló tüneteket: a leggyakrabban a petrezselyem, a zeller és egyéb gyomnövények által kiváltott panaszok miatt fordulnak orvoshoz. „A betegek a legtöbbször nem tudják, hogy mi okozza a panaszaikat, ezért lényeges, hogy részletesen átbeszéljük a körülményeket. Fontos, hogy a tüneteket okozó növényeket, zöldségeket a későbbiekben is kerüljék és direkt napfényen már a kora tavaszi napsütésben se kertészkedjenek.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.