Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Óvatosan a szoláriumozással!

Érdekességek2019. október 28.

Az egyre publikusabbá váló egészségi kockázatok ellenére is töretlen a barna bőr iránti trend Európa számos országában. Télen, tavasszal ez egyet jelent a rendszeres szoláriumhasználattal… A szakértők szigorúbb feltételeket követelnek a napstúdiók üzemeltetésére.

Fotó: 123rf.comTörvényi tilalmat terveznek 2009-től a szoláriumok használatához, főként a 18 éven aluli fiatalok részére. „Azonban még ez sem elég önmagában! A mesterséges UV-sugárzás minden korosztály számára végtelen egészségi kockázatokkal jár együtt. Aki 30. életéve előtt rendszeresen jár szoláriumba, 75%-kal emeli annak a kockázatát, hogy élete folyamán rosszindulatú melanomában betegedjen meg.” – mondta az European Sociaty of Skin Cancer Prevention elnöke a társaság V. nemzetközi konferenciáján. A kongresszus elnöke „riasztó helyzet”-ről beszélt.

Éppen ezért nemcsak gyermekek és 18 éven aluli fiatalok számára kell megtagadni a napstúdiókba való belépést, hanem az érzékeny, világos bőrűek (vörös vagy szőke hajúak) részére is! S ugyanígy a 40 éven felüli, sok, különösen atípusos pigmentfoltos vagy gyakori gyermekkori napégéses személyekre is nagy veszélyt jelenthet a szolárium.

Elengedhetetlen lenne, hogy egy szolárium képzett személyzete az első látogatásnál ne csak a  napfürdőzni vágyó korát és bőrtípusát vizsgálja meg, hanem kérdezze meg az esetleges bőrt szenzibilizáló (érzékennyé tevő) gyógyszerfogyasztást is (antidiabetikumok, pszichofarmakonok és antibiotikumok).

A napstúdiókban azonban hiányoznak a szakmunkaerők. Ellentétben más európai országokkal, mint Franciaország, Svédország és Svájc, Németországban és Magyarországon sincs törvény, amely a szoláriumok üzemeltetését szabályozná.


A sugárerősség korlátozása fontos követelmény

„A szoláriumhasználat következtében a fokozott rákkockázatról szóló aktuális tanulmányi eredmények magukért beszélnek” – mondta az Euroskin rákmegelőzési társaság elnöke. A bőr és az élet van veszélyben. Az Euroskin évek óta igyekszik az EU-nál egységes szabályokat elérni a napstúdiók üzemeltetésére és használatára. A társaság már fel tud mutatni eredményt, hiszen törekvésére 2007. július 27. óta Európa-szerte érvényes a sugárerősség korlátozása 0,3 watt/m˛-re minden új készülékre kötelezően.

De sok szolárium még régi készülékeket használ, amelyekre ez a korlátozás nem kötelező.

A szervezet D-vitamin-termeléséhez nem szükséges a szolárium. Nem alkalmas öngyógyításra sem pl. akne vagy neurodermitis ellen. Ha egy orvosilag indokolt UV-besugárzás szükséges pl. osteoporosis megelőzésére vagy gyógyítására vagy bőrbetegségekre, ez csak egészségügyi intézményekben, orvosi felügyelet mellett történhet.

Vitaminpótlás

A kongresszuson hangsúlyozták az előadók, hogy az egészséges szervezet számára bőven elég a napsütés. Ahhoz, hogy a napi D3-vitamin-szükségletet fedezzük, elég egy csekély UV-besugárzás. Ha a testfelületnek csak 6%-a, pl. a kéz és az arc van kitéve a fénynek egy nyári napon, egy (II. bőrtípusú) egészséges ember egy negyedóra alatt elegendő D-vitamint termel. Tehát napi 15 perces séta teljesen elegendő.

Amint a WHO, az Euroskin is azt tanácsolja, hogy egy esetleges D-vitamin-hiányt kiegyenlített táplálkozással, pl. hallal vagy élelmiszer-kiegészítőkkel kell kompenzálni.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.