Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Óvatosan a szoláriumozással!

Érdekességek2019. október 28.

Az egyre publikusabbá váló egészségi kockázatok ellenére is töretlen a barna bőr iránti trend Európa számos országában. Télen, tavasszal ez egyet jelent a rendszeres szoláriumhasználattal… A szakértők szigorúbb feltételeket követelnek a napstúdiók üzemeltetésére.

Fotó: 123rf.comTörvényi tilalmat terveznek 2009-től a szoláriumok használatához, főként a 18 éven aluli fiatalok részére. „Azonban még ez sem elég önmagában! A mesterséges UV-sugárzás minden korosztály számára végtelen egészségi kockázatokkal jár együtt. Aki 30. életéve előtt rendszeresen jár szoláriumba, 75%-kal emeli annak a kockázatát, hogy élete folyamán rosszindulatú melanomában betegedjen meg.” – mondta az European Sociaty of Skin Cancer Prevention elnöke a társaság V. nemzetközi konferenciáján. A kongresszus elnöke „riasztó helyzet”-ről beszélt.

Éppen ezért nemcsak gyermekek és 18 éven aluli fiatalok számára kell megtagadni a napstúdiókba való belépést, hanem az érzékeny, világos bőrűek (vörös vagy szőke hajúak) részére is! S ugyanígy a 40 éven felüli, sok, különösen atípusos pigmentfoltos vagy gyakori gyermekkori napégéses személyekre is nagy veszélyt jelenthet a szolárium.

Elengedhetetlen lenne, hogy egy szolárium képzett személyzete az első látogatásnál ne csak a  napfürdőzni vágyó korát és bőrtípusát vizsgálja meg, hanem kérdezze meg az esetleges bőrt szenzibilizáló (érzékennyé tevő) gyógyszerfogyasztást is (antidiabetikumok, pszichofarmakonok és antibiotikumok).

A napstúdiókban azonban hiányoznak a szakmunkaerők. Ellentétben más európai országokkal, mint Franciaország, Svédország és Svájc, Németországban és Magyarországon sincs törvény, amely a szoláriumok üzemeltetését szabályozná.


A sugárerősség korlátozása fontos követelmény

„A szoláriumhasználat következtében a fokozott rákkockázatról szóló aktuális tanulmányi eredmények magukért beszélnek” – mondta az Euroskin rákmegelőzési társaság elnöke. A bőr és az élet van veszélyben. Az Euroskin évek óta igyekszik az EU-nál egységes szabályokat elérni a napstúdiók üzemeltetésére és használatára. A társaság már fel tud mutatni eredményt, hiszen törekvésére 2007. július 27. óta Európa-szerte érvényes a sugárerősség korlátozása 0,3 watt/m˛-re minden új készülékre kötelezően.

De sok szolárium még régi készülékeket használ, amelyekre ez a korlátozás nem kötelező.

A szervezet D-vitamin-termeléséhez nem szükséges a szolárium. Nem alkalmas öngyógyításra sem pl. akne vagy neurodermitis ellen. Ha egy orvosilag indokolt UV-besugárzás szükséges pl. osteoporosis megelőzésére vagy gyógyítására vagy bőrbetegségekre, ez csak egészségügyi intézményekben, orvosi felügyelet mellett történhet.

Vitaminpótlás

A kongresszuson hangsúlyozták az előadók, hogy az egészséges szervezet számára bőven elég a napsütés. Ahhoz, hogy a napi D3-vitamin-szükségletet fedezzük, elég egy csekély UV-besugárzás. Ha a testfelületnek csak 6%-a, pl. a kéz és az arc van kitéve a fénynek egy nyári napon, egy (II. bőrtípusú) egészséges ember egy negyedóra alatt elegendő D-vitamint termel. Tehát napi 15 perces séta teljesen elegendő.

Amint a WHO, az Euroskin is azt tanácsolja, hogy egy esetleges D-vitamin-hiányt kiegyenlített táplálkozással, pl. hallal vagy élelmiszer-kiegészítőkkel kell kompenzálni.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.