Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pajzsmirigy gyógyszerek szedése nyáron

Érdekességek2020. július 06.

Fotó: 123rf.com

Amennyiben nyaralásra vagy hétvégi kiruccanásra készül, ellenőrizze, hogy elegendő lesz-e a hazaérkezés utáni napokra is a pajzsmirigy gyógyszere. Ha nem, írasson fel elegendő mennyiséget, és konzultáljon orvosával az utazás terveiről. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondja el a legfontosabbakat.

A kánikulát gyakran még az egészségesek sem viselik jól, hát még a pajzsmirigybetegek. Felerősödhetnek a tünetek, főleg a túlműködésben szenvedőknél, hiszen náluk gyakran jelentkezik fokozott verejtékezés, álmatlanság, és nehezen vészelik át a meleget. Az is előfordulhat, hogy nyáron túlműködésbe megy át az alulműködés, így a dózis csökkentése indokolt. Erről mindenképpen konzultáljon orvosával!

– Kerülje a tűző napot és ha kell, tegyen magára hideg vizes borogatást!
– Fogyasszon napi minimum 2 liter folyadékot.

Fokozottan figyeljen a gyógyszereire is!

Természetesen elegendő gyógyszerrel kell útnak indulni, tervezzen előre, a kezelőorvos három havi adagot minden további nélkül fel tud írni.

A legtöbb gyógyszer igen hőérzékeny, a nyári melegben vagy a tűző napon a nem megfelelő tárolás miatt lebomlanak. A pajzsmirigyzavarokra alkalmazott készítmények 30 °C felett veszíthetnek hatásukból, ezért 25 °C körül kell tárolni a gyógyszereit – tanácsolja dr. Békési Gábor.

Amennyiben autóval utazik, és megállnak valahol, előfordulhat, hogy a gépjárműben akár 60 °C is lehet a tűző napon. Tegye inkább hűtőtáskába, vagy ha megérkeznek a szállásra, a hűtőbe a készítményeket, ha nem klimatizált a helyiség. Arra is figyeljen, hogy ne kerüljön a gyógyszer hűtőakku közelében, mert a nagyon hideg sem tesz jót a készítménynek. Éppen ezért nem szabad fagyasztóban sem tartani a gyógyszereket.


Hőre érzékeny gyógyszerek, amelyeket a pajzsmirigybetegek is szedhetnek

– Pajzsmirigyhormon-készítmények különböző formái (Thyroxin, Letrox, Euthyrox, Syntroxine, stb.)
– Atorvastatin (koleszterinszintre ható készítmény)
– Norvasc (magas vérnyomásra)
– Béta-blokkoló készítmények (Concor, Betaloc, stb.).

Inkább vízzel vegye be!

A gyógyszereket továbbra is lehetőleg vízzel, ásványvízzel vegye be, ha olyan helyre utazik, ahol nem biztonságos az ivóvíz, inkább ásványvizet igyon, és lehetőleg ne használjon jégkockát sem.

Nincs tiltott ital a pajzsmirigy gyógyszerekkel kapcsolatban. A pajzsmirigy alulműködésre adott szereket reggel éhgyomorra kell bevenni. Utána fél óráig nem lehet reggelizni, és még egy újabb fél óráig kávét inni is ellenjavallt, mert az csökkentheti a hatásosságot.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2