Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pánikbetegség

Érdekességek2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Fotó: kues1 | www.freepik.comAzok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.


– A pánikroham és a pánikbetegség közötti alapvető különbség a gyakoriságban, az ismétlődésben és a folyamatos szorongás jelenlétében rejlik. A pánikroham egy tünetegyüttes, míg a pánikbetegség egy diagnosztizálható mentális állapot, amely visszatérő rohamokkal jár – ismerteti Veres doktornő. – Amikor a pánikbetegséget meglétét akarjuk igazolni vagy kizárni, éppen ezért nem csak a roham alatt jelentkező tünetekre kérdezünk rá, hanem arra is, hogy például mit érez a kliens a rohamok közt. Fél-e egy újabb pánikrohamtól, próbálja-e mindenáron elkerülni a számára triggernek tűnő helyzeteket, illetve, hogy van-e ismert pszichiátriai diagnózisa, bármilyen mentális-pszichés problémája.

Mit lehet tenni pánikroham esetén?

Ha egy konkrét roham közeledtét érzi valaki több lehetősége van védekezni. Íme, néhány hasznos technika:
– Légzőgyakorlatok: mivel a roham közben a gyors, felületes légzés a jellemző, már az első jeleknél fókuszáljunk a légzésünkre. A lassú, hasi légzés (4 másodpercig belégzés, 4 másodpercig benntartás, 6 másodpercig kilégzés) segít megnyugtatni az idegrendszert.
– „Földeléses” technikák: segítenek visszatérni az „itt és most”-ba. Ilyen például az „5-4-3-2-1” módszer. Nevezzünk meg 5 dolgot, amit látunk, 4-et, amit megérintünk, 3-at, amit hallunk, 2-t, aminek érezzük a szagát, és 1-et, amit megízlelhetnénk.
– Hideg víz: a hideg víz arcra fröcskölése vagy egy jégkocka megfogása azonnal csökkenti a szívritmust, kissé megnyugtat. 

Pánikbetegségnél is segíthetnek gyógyszermentes módszerek

Veres doktornő hangsúlyozza, hogy a pánikbetegségnél sem kizárt, hogy bizonyos módszerek hosszú távon segítenek stabilizálni, fenntartani egy jó állapotot. Fontos azonban, hogy bizonyítottan hatékony eljárásokkal támogassuk a gyógyulást, próbáljuk elkerülni a túl sokat ígérő „csodaszereket”.

Evidenciákon alapuló segítő módszerek:

Pszichoterápia

Ez gyakorlatilag a leghatékonyabb módszer a pánikbetegség kezelésében, amelyet szakember vezethet. Leggyakrabban a kognitív viselkedésterápia a választott módszer, amely segít azonosítani és átkeretezni a pánikrohamot kiváltó katasztrofizáló gondolatokat. Ugyancsak alkalmazható bizonyos esetekben az expozíciós terápia. Ennek során a terapeuta segítségével a beteg fokozatosan, ellenőrzött körülmények között szembesül a pánikot kiváltó fizikai tünetekkel (pl. szapora szívverés), így megtanulja, hogy azok nem veszélyesek. 

Relaxációs és mentális módszerek

Az egyre ismertebb mindfulness (tudatos jelenlét) segít abban, hogy a testérzeteket (szédülés, zsibbadás) ne vészhelyzetként, hanem semleges jelenségként kezeljük. Az autogén tréning, a jóga és a vizualizáció pedig hatékonyak lehetnek az izomfeszültség oldásában és az elme megnyugtatásában. 

Életmódbeli változtatások

Nyilvánvalóan nem azonnal hatnak, de a jó mentális-pszichés állapot fenntartásához bizonyítottan hozzájárul a rendszeres testmozgás, az alkohol és a koffein kerülése, a vércukorszint stabilan tartása táplálkozással, illetve akár diabetológusi segítséggel és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.  

Mikor van szükség a pánikbetegség gyógyszeres kezelésére?

– A pánikbetegség gyógyszeres kezelése akkor válik szükségessé, ha a rohamok gyakorisága, intenzitása vagy a betegség szövődményei már jelentősen korlátozzák a mindennapi életvitelt, a munkaképességet és/vagy az életminőséget. A gyógyszeres terápia célja a rohamok megszüntetése, a szorongás csökkentése és az elkerülő viselkedés, például agorafóbia megelőzése – hangsúlyozza dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere. –  A gyógyszerek közül az antidepresszánsok nem a rohamok azonnali megszüntetését célozzák, a hatásuk 3-4 hét rendszeres szedés után érezhető, bár a kezdeti visszaesésre fel kell készíteni a pácienseket. A szorongásoldók, elsősorban a benzodiazepinek pedig azonnal kifejtik a hatásukat, és a rohammal járó, erős szorongást is gyorsan oldják.

Összeségében tehát a megfelelően beállított gyógyszeres kezelés nagyon komoly javulást hozhat a páciensek életében, egészen más minőségű életet élhetnek a betegség karbantartásával. Mindemellett azonban gyógyszermentes, bizonyítottan hatékony módszerekkel is érdemes megtámogatni a komplex kezelést.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”