Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pánikoljunk-e, ha gyakran beteg a kicsi?

Érdekességek2017. október 15.

Ne! Inkább ismerjük meg az immunrendszer érési folyamatát!

A gyermekrendelőben gyakori kérdés a szülők részéről, hogy ha a gyermekük egymás után többször megbetegszik, lehet-e ennek hátterében valamilyen súlyos betegség, esetlegesen állhat-e a háttérben a védekező-rendszer működési zavara. Szerencsére utóbbiak döntő többsége nem sűrűn előforduló megbetegedés, ezért elsősorban a jóval gyakoribb okokat érdemes számításba venni. Dr. Kovács Tibor csecsemő-és gyermekgyógyász, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvos-igazgatója mondja el, hogyan függ össze a közösségben elkapható fertőzéses megbetegedés az immunrendszer érésével.

Könnyű belátni, hogy az a csecsemő, akinek nagyobb testvére éppen bekerült az óvodai közösségbe, a testvér „hazavitt” betegségei miatt jóval hamarabb találkozik kórokozókkal, mint az a baba, aki a család védett mikrokörnyezetében tartózkodik. Utóbbiak esetében pontosan az szokott riadalmat okozni a szülők, nagyszülők körében, hogy az addig makkegészséges gyermek közösségbe kerülve szinte állandóan beteg.


Hogyan érik az immunrendszer?

Az immunrendszer különböző egységeinek is át kell esni egy bizonyos érési folyamaton, ahhoz, hogy a későbbi életkorokban minél teljesebben betölthessék szerepüket. Ennek az érési folyamatnak a része, hogy bizony találkozni kell vírustörzsekkel, baktériumtörzsekkel ahhoz, hogy a későbbi találkozásokkor már sokkal hamarabb reagálhasson a kórokozó jelenlétére a szervezet, akár már annak bejutását, a megtelepedését is meggátolja, de mindenképpen gyorsabban és enyhébb következmények mellett kell, hogy legyőzze azokat.

Éppen ezért a közösségbe frissen bekerült gyermekek esetében az évi 8-12 alkalommal bekövetkező megbetegedési számot nem tartjuk kirívóan soknak, kórosnak, ha azok a szokványos ütemben, komoly szövődmények nélkül gyógyulnak a megszokott terápiára és a megbetegedések száma fokozatosan csökken. Ezeknek a fertőzéseknek a döntő többsége vírusos eredetű felső légúti, illetve gyomor-bélrendszeri betegség, és még egyszer kihangsúlyozva, nem a gyermek veleszületett immunrendszeri zavara áll a gyakoriság hátterében, hanem a még nem kellő hatékonyságú, de minden egyes fertőzés révén fejlődő védekező rendszer.

Minden közösségbe készülő gyermek szüleit fel kell készíteni arra, hogy a bölcsöde, óvoda megkezdése után a korábbiaknál jóval gyakrabban fognak gyermekorvosukkal találkozni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”