Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Parancsoljunk megálljt a kalóriáknak

Érdekességek2020. augusztus 02.

Tippek, ajánlások annak érdekében, hogy könnyebben adjunk le néhány kilót ezen a nyáron.

 

Fotó: gettyimages.com1. Fogyasszunk sok gyümölcsöt, de korlátok közt maradva 

A gyümölcsök kétségkívül egészségesek, mivel bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban, melyek alapvetően fontosan szervezetünk számára. Tartalmaznak azonban cukrot is, ezért tanácsos korlátozni napi fogyasztásukat, beleértve a hozzáadott cukor nélküli kompótokat. Érdemes tudnunk, hogy a banán, szőlő, cseresznye és eper  a legkalóriadúsabb gyümölcsök közé tartozik. Ügyeljünk tehát arra, hogy ha fogyni akarunk, naponta csak egyszer fogyasszuk őket (és minden gyümölcsöt inkább uzsonnára, mint étkezés után).

2. Kerüljük a zsiradékban sütést 

Csirke, hal, burgonya… Ki ne fogyasztott volna belőlük sütve? Ha csak nehezen tudunk ellenállni a kísértésnek, jobb elkerülni ezt a hagyományos elkészítési módot, mert általában túl sok zsiradékot igényel. Legjobb példa erre a sült burgonya, melynek zsírtartalma 0,1  és 13gr/100 gr között mozog, ha olajsütőben (fritőzben) sütjük. Ami ajánlott: párolás, grillezés, forrólevegős sütés.

3. Csökkentsük a felvágottak/hentesáruk fogyasztását

Ezek a húskészítmények bővelkednek telített zsírsavakban, és sósak is. Ezért tanácsos csak kb. 2 hetente fogyasztani belőlük. Néhány példa a leginkább kerülendő fajtákra: húspástétomok és a zsírban eltett húsok. (40-50%-os zsírtartalomig terjedően), szárazkolbászok (akár 40%-nyi zsírt is tartalmazhatnak), libamáj (45%).

4. Ne fogyasszunk konzerv szószokat, salátaönteteket

Nyáron még gyakrabban készítünk különféle salátákat, natúr fehér hósokat, de ne vásároljunk hozzájuk készen kapható szószokat, salátaönteteket, mert tele vannak adalékanyagokkal, cukorral. Sokkal jobban tesszük, ha házilag készítjük őket, speciális receptek alapján, melyek segítenek megőrizni a vonalainkat.


5. Kisebb, de fontos vállalások 

A fizikai aktivitás természetesen nemcsak a sportolást jelenti, hanem lehet egyszerű gyaloglás, séta, házimunka vagy akár játék a gyerekekkel a szabadban. Íme egy lista olyan hétköznapi vállalásokról, melyek magukban foglalják a helyes táplálkozásra, de a testmozgás előmozdítására vonatkozó javaslatokat is. Így célravezetők lehetnek a vágyott súlycsökkenés elérése érdekében.

Fotó: gettyimages.com– Többet nem vesszük igénybe a felvonót.
– Nem járunk autóval a munkába.
– Minden reggel legalább 5 percet tornázunk.
– Nem iszunk alkoholt, csak kivételes alkalmakkor (vagy hetente 1-szer).
– Cukros üdítők helyett ásványvizet vagy teát iszunk cukor nélkül.
– Nem vásárolunk többé iparilag feldolgozott készételeket, édes és sós kekszeket, cukrászsüteményeket.
– Olykor megengedünk magunknak egy-egy édes vagy sós finomságot, de azokat otthon készítjük.
– Többet főzünk otthon, és gondosan megválasztjuk az ételek egészséges összetevőit.
– Rendszeresen végzünk testgyakorlást.

2 egyszerű javaslat:

Izomnövelő gyakorlat

Lehetővé teszi a mélyizmok (has, hát, comb izmok és farizom) megmozgatását, erősítését, továbbá segít a zsírégetésben.  A gyakorlathoz feküdjünk hason, a könyökünket derékszögben helyezzük a talajra, a fejünk legyen egy vonalban a törzsünkkel. Emeljük a testet a lábujjakon támaszkodva, nem mozdítva a könyököt és a fejet (a fenék maradjon lent, helyzete igazodjon a testhez). Tartsuk ezt a pozíciót 30-50 másodpercig. Ismételjünk 4-szer.

Guggolás

A gyakorlat során a comb és a fenék összes izmát erősítjük.  Vállszélességű terpeszállásban álljunk lábujjhegyre, miközben a lábfej enyhén kifelé néz, és a karokat előre nyújtjuk. Hajlítsuk a lábat, hátra tolva a feneket, mindaddig, amíg a comb párhuzamos lesz a talajjal. Nyomjuk lefelé a lábat a kezdő pozícióba visszatéréskor (a mellkast végig tartsuk egyenesen). Végezzünk egyhuzamban 25 guggolást, majd ismételjük 4-szer ezt a mozgássort.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.