Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Parkinson-kórban szenvedők mozgását javították

Érdekességek2019. június 21.

Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően – számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.

Fotó: 123rf.com“A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni” – magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. Mint hangsúlyozta, a kezelés okozta javulás “a legvadabb álmaikat is felülmúlta”.

Egy normális séta során az agyból küldött utasítások hatására mozog a láb. Mikor a mozgás befejeződött, az agy visszajelzéseket kap, mielőtt a következő lépéshez utasításokat küldene. Jog professzor szerint a Parkinson-kór ezeket a visszajelzéseket redukálja, megtöri a kört és a páciens mozgása “lefagy”.

A tudóscsoport által kifejlesztett implantátum, amely a gerincvelőt ingerli elektromos stimulusokkal, felerősíti a jelet, és a páciens így képes lesz normálisan sétálni.

Jogot különösen az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is működött, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.

“Ez egy teljesen más rehabilitációs terápia. Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábakhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le” – magyarázta.


Az agyi szkennelés kimutatta, hogy az elektromos kezelés előtt a páciensek azon agyterülete, amely a mozgás ellenőrzéséért felelős, nem működött megfelelően. Néhány hónapos kezelés után azonban ezeknek a területeknek a működése helyreállt.

A kutatásban részt vevő 66 éves Gail Jardine naponta kétszer-háromszor is elesett, és gyakran “ledermedt” mozgás közben. Két hónapja megkapta az implantátumot, és azóta már férjével a parkban is tud sétálni, amire már két éve nem volt képes állapota miatt. Mint mondta, a kezelés kezdete óta nem esett el, magabiztosabban mozog, és azt tervezi, hogy egyedül is sétál majd.

A 70 éves Guy Alden 2012-ben nyugdíjba kényszerült Parkinson-kórja miatt, mert az erősen korlátozta mozgását. Míg korábban gyakran “fagyott le” járás közben, a kezelés óta már nyaralni is volt feleségével, és egy idő után a kerekesszékét sem kellett használnia, a szűk utcákon és lejtőkön is jól közlekedett – mesélte.

A brit Parkinson Intézet kutatási igazgatója, Beckie Port szerint a tanulmányban ismertetett eredmények nagyon biztatóak, és a terápiában rejlő lehetőségeket tovább kell vizsgálni. “Ha a további kutatások hasonlóan ígéretesek lesznek, drámaian javulhat a páciensek életminősége, és a Parkinson-kóros betegek nagy szabadságot kapnak mindennapi aktivitásaikhoz” – fogalmazott Port.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.