Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pattanásos arcbőr? Kezelhető probléma!

Érdekességek2022. július 13.

Az arcon megjelenő pattanások akár az önbizalmat is csökkenthetik, hiszen azonnal szembetűnnek. Dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza az okokat, a kezelés és a megelőzés lehetőségeit összegezte.

Fotó: 123rf.comMilyen formái vannak?

A pattanásnak (aknénak) több megjelenési formája is ismert, hiszen a tünetek súlyossága szerint több típust különböztethetünk meg.
– Az acne comedonica enyhe forma, amely fekete- és fehérfejű mitesszerek, valamint esetenként papulák (göbcse) megjelenését jelenti. Ezek elsősorban az arcon jelentkeznek, leggyakrabban tinédzserkorban.
– A közepesen súlyos pattanásosságot acne papulopustulosának nevezik, és szintén az arcon, homlokon, ritkán a háton tűnik fel, a papulák és pusztulák (gennyes pattanás) általában vegyesen jelennek meg. A bőr kivörösödött és gyulladt.
– Az acne conglobata egy ritkábban kialakuló, súlyosabb probléma, az arcon, a nyakon, a háton. A pattanások egy csoportban helyezkedhetnek el, és nodulákat (csomókat), valamint cisztákat alkothatnak, és igen fájdalmasak lehetnek.
– Igen súlyos és szerencsére ritka állapot az acne fulminans, ami főként a 13-22 év közötti fiúkat-férfiakat érinti. Kiválthatja például az izotretinoin, ami egy súlyos akne esetén adható hatékony gyógyszer. (Nem tévesztendő össze a „dopping aknéval”, melyet a szteroidok túlzott szedése idézhet elő sportolóknál.) Többek közt ezért is ajánlatos a pattanások kezelését bőrgyógyászra bízni.

Miért alakulhatnak ki pattanások?

A pattanások akkor jelennek meg, amikor a bőr felszínén található faggyúmirigyek valamiért blokkolódnak. Ezek a mirigyek termelik a sebumot, mely felelős a bőr savköpenyének kialakításáért. Amennyiben túl nagy mennyiségű sebum termelődik, és az elhalt hámsejtek sem tudnak leválni a bőr felszínéről, akkor egy lágy „dugó” alakul ki, mely a bőrön lévő baktériumok ideális táptalaja. Emiatt a bőr könnyen be is gyulladhat és megjelenik az akne. Bizonyos tényezők fokozhatják a sebum termelődést és ezáltal a pattanások valószínűségét.
Hormonális változások – éppen a hormonszintek változásai miatt gyakoribb az aknék megjelenése kamaszkorban.
Gyógyszer mellékhatás – néhány gyógyszernek ez lehet a mellékhatása, például szteroidoknak, barbiturátoknak, görcsoldóknak.
Stressz – bár az összefüggés nem tisztázott, a stressz is összefügghet az arcbőr állapotával.
Higiéniai problémák – a túl ritka vagy nem alapos arc- és hajmosás utat nyithat a kórokozóknak.
Irritáció – bizonyos sminktermékek, sőt akár haj waxok, gélek, olajok is irritálhatják a bőrt és pattanásokat okozhatnak.


A megoldás a kezelés és a megelőzés

Az arcbőrön lévő aknék kezelése természetesen személyre szabott. Sokaknak segítenek a vény nélküli szerek – dermokozmetikumok – amelyeket erre a problémakörre fejlesztettek ki, és amelyek általában olyan hatóanyagokat tartalmaznak, mint a szalicilsav, resorcinol. Nem szabad türelmetlennek lenni, több hétig is eltarthat, míg rendeződik a probléma, és azt is tudni kell, hogy ezeknél a szereknél is előfordulhatnak enyhe mellékhatások, mint például az irritáció.

A fotó illusztráció: pixabay.com

– Komolyabb probléma esetén azonban az otthoni ápolás már sokszor nem elég, a valódi októl függően szükség lehet vényköteles szerekre, krémekre, gélekre vagy akár belsőleges gyógyszerekre is. Ilyen esetben gyakran helyi antibiotikumok, szisztémás retinoidok, benzoylperoxide, lokális retinoid származékok vagy akár a fogamzásgátlók közül választunk – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza. – Az orvosi ellátás mellett persze fontos olyan szabályokra is felhívnunk a páciens figyelmét, mint a nyomkodás elkerülése, a napi kétszeri langyos vizes lemosás, esetleg az egyeztetett lemosó termékkel, a smink alapos esti eltávolítása, a túl erős, durva bőrápoló szerek és a túl hosszan tartó napfény kerülése, valamint a rendszeres kézmosás.

Ha sikerül valóban együttműködnünk a pácienssel, aki kellően kitartó és türelmes, nagyon szép eredményeket érhetünk el a pattanásos arcbőr kezelésében, ami nem csak szemmel látható, de önbizalom erősítő hatású is.  


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.