Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

PCOS-re fogamzásgátló? Ha csak a tünetek ellen kell…

Érdekességek2022. február 16.

A PCOS esetében a bevett gyakorlat, hogy a paciens fogamzásgátló gyógyszert kap. Már persze abban az esetben, ha nem olyan súlyos a helyzet, hogy az orvosi beavatkozást indokolna. De mi történik a szervezettel? A PCOS-re hatékony megoldás a fogamzásgátló?

Fotó: gettyimages.comA témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász van a ratkotunde.hu segítségére.
Mikor adnak fogamzásgátlót?

A fogamzásgátló adása PCOS esetében valóban bevett gyakorlat, abban az esetben, ha a betegség súlyossága nem indokolja a komolyabb beavatkozást, a tünetek azonban zavaróak, és a beteg nem tervez gyermeket. Vagyis körültekintően jár el a szakember, ugyanakkor ezzel magát a betegséget nem hozza helyre.

A másik gond, hogy a fogamzásgátló hormonális egyensúlyt ad a szervezetnek, vagyis az állapotromlás megállítható, de amennyiben a paciens mégis babát szeretne, akkor értelem szerűen nem működik. Ilyenkor leállnak a szedésével, és következhet a kálvária, amíg valóban helyre nem hozzák a betegséget, hogy a szervezet képes legyen a várandósság kihordására.

Másképpen is lehet?

Természetesen a PCOS esetében más megoldás is van. Ma már tudjuk, hogy a betegség nem csak kezelhető, hanem a folyamat vissza is fordítható. Ehhez legalábbis az elején szükség lehet gyógyszeres támogatásra is, a későbbiek folyamán azonban az életmódváltás hozhat tartós eredményt.

Mindenekelőtt a túlsúlytól kell megszabadulni. Kevesen tudják, de a felesleges zsír nem csak esztétikai és keringési gondokat okozhat. Sajnos hormontermelő egységként is üzemel, vagyis a túlsúly erősen befolyásolja az endokrinrendszert is, így pedig hatás gyakorol szinte mindenre a testben – beleértve természetesen a termékenységet is.
Dr. Angyal Géza a ratkotunde.hu-nak elmondta, hogy a PCOS kialakulásának hátterében hormonális folyamatok állnak, de a láncolat legvégén tulajdonképpen tápanyaghiány vezet a kialakuláshoz. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő tápanyagbevitellel hosszabb távon maga a betegség is jól orvosolható – természetesen a szakemberek, és szükség esetén gyógyszeres kezelés támogatásával.


Akkor csak jól kell étkezni?

Bár ennyire egyszerű lenne a helyzet. A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú, ám egy hiányállapot visszafordítása elképesztően nehéz csak étkezéssel és mozgással. Ennek oka, hogy a testet rengeteg káros hatás éri – szmog, stressz, bevitt méreganyagok, … -, ráadásul az élelmiszerek tápanyagtartalma is jelentősen lecsökkent a tömegtermelésnek, a permetszereknek, más vegyi anyagoknak és eljárásoknak köszönhetően.

Ez az oka, hogy a várandósságra való felkészüléshez a szakemberek jelentős része ma már várandósvitamint javasol. De hogy melyiket érdemes szedni, az egészen más kérdés. Fontos, hogy a készítmény lekövesse az eltérő trimeszterek eltérő igényeit. 3 trimeszter, 3 részben eltérő tápanyagszükséglet. Fontos, hogy a bevitt anyagok fel is szívódjanak méghozzá a lehető legjobban. Ehhez szerves, biológiailag aktív ( -citrát, -glükonát) formában kell, hogy jelen legyenek a készítményben az anyagok, hiszen így azok felszívódása akár 80%-kal is jobb.

Mindemellett a komplex készítmények hatékonyabbak az egyesével szedett vitaminoknál. Ennek oka, hogy az egyes anyagok segítik mások felszívódását. Így például a cink és a réz; a C-vitamin és a vas; vagy éppen a D-vitamin és a kalcium együttes lényegesen jobb felszívódási arányt eredményez!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.