Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Peres eljárás – és annak alternatívái 2018-ban

Érdekességek2018. április 21.

2018. január 1-jén több száz törvénymódosítás lépett hatályba. Az egyik legfontosabb újdonság a polgári perrendtartás változása, a peres eljárások egészen másképp zajlanak ezentúl.

Mire kell figyelni?

Mikor kötelező a jogi képviselet, és mikor járhat el a magánszemély saját ügyében ügyvéd nélkül? Mi a teendő a perelőkészítő szakaszban, és mire számíthatunk az érdemi tárgyalás során? Mikor érdemes peres eljárás helyett a mediációt választani?

Az új polgári perrendtartással a jogalkotó célja az volt, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, hogy gyorsabb és professzionálisabb legyen az eljárás. A polgári perek ezentúl két szakaszra lesznek osztva, a perelőkészítő szakban az új szabályozás szerint pontosan meghatározott, részletes, alapos kereset és viszontkereset készül. Ebben a szakaszban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák, hogy mi a jogvita lényege:

Ezzel rögzülnek az ügy keretei, hiszen a felek az itt tett jogállításaikhoz kötve vannak. Az érdemi tárgyalásokon történik a bizonyítás felvétele.

Új tényekre hivatkozni, új állításokat tenni ilyenkor már nem lehet, csak egészen kivételes esetekben.


Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Korábban is csak átgondolt stratégia mentén volt érdemes keresetet benyújtani, viszont ha utóbb szükségesnek látszott, lehetett módosítani a kereseti kérelmet. Mivel erre már csak igen szűk körben lesz lehetőség, a keresetlevél benyújtásának sokkal átgondoltabban kell történnie.

Fontos, hogy a jogi képviselő számára minden szükséges információt, adatot megadjon az ügyfél már a kereset benyújtása előtt.

Változott az is, hogy melyik bíróság milyen ügyben jár el. Néhány kivételtől eltekintve járásbíróság fog eljárni azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a 30 millió forintot nem haladja meg, illetve a személyi állapotot érintő (pl. házasság felbontása) és végrehajtási perekben. Sem ezen perekben, sem a munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet. A felek eljárhatnak személyesen vagy egyéb meghatalmazottjuk (pl. hozzátartozó vagy pertárs) útján. Ugyanakkor bármelyik félnek joga és lehetősége van az eljárás bármely szakaszában jogi képviselőt meghatalmazni.

Minden egyéb, fent nem említett perre a törvényszék rendelkezik hatáskörrel, a törvényszéken pedig kötelező a jogi képviselet.

Milyen más megoldás kínálkozik, ha szeretné elkerülni a pereskedést?

Ma már egyre gyakoribb, hogy vita esetén nem rögtön ügyvédhez fordulnak a felek, hanem mediátorhoz, hiszen hazánkban is már több mint 10 éve van lehetőség közvetítői (mediációs) eljárásra.

A mediáció gyorsabb, olcsóbb, és hatékonyabb eljárás, mint a pereskedés. Akkor van rá lehetőség, ha minden félnek szándékában áll a megegyezés, ha szeretnék elkerülni a jogi procedúrát, ezért hajlandók a mediátorral leülve közösen egyeztetni.

A mediációban egy tudati szinten ható módszerrel dolgozunk a konfliktusok feloldása érdekében. Sikeres lehet, habár a felek között komoly kommunikációs gátak is vannak, azonban mindenképpen szeretnék rendezni a problémát, és ennek érdekében hajlandók a közvetítő közreműködésével meghallgatni a másik felet, és kompromisszumot keresni a megegyezés érdekében.

Ha a konfliktus már kiterjedt, a felek általában nem látnak tovább az orruknál, és ahhoz, hogy új nézőpontból is rálássanak a helyzetre, jól jön a kívülállók segítsége. A családtagok, barátok bevonása mégsem célszerű, hiszen ők is elfogultak, másrészt később csak kellemetlenség származhat abból, hogy részt vállaltak valamelyik oldalon a vitában.

A mediátor pártatlan, semleges, egyik fél felé sem részrehajló. Nem célja, hogy megkeresse, kinek van igaza. Ez nagyon fontos kiindulópont.

Ha az egyiknek igaza van, akkor a másik szükségszerűen veszít – ez nem megoldás. A megoldás a win-win helyzet, egy olyan kompromisszum, amely még mindkettőnek belefér, és amelyben mindketten nyertesnek érzik magukat.

Fontos tudni, hogy mediációra akkor is lehetőség van, ha már elkezdődött a bírósági eljárás. A felek egyezségét a bíróság a végzésével jóváhagyja, amennyiben az a jogszabályi feltételeknek megfelel.

Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van peres eljárással kapcsolatban, forduljon ügyvédhez vagy mediátorhoz.

 

Dr. Vimláti Anita
www.ugyvedmediator.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.