Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Piros foltok a párnán – Orrvérzés a kicsiknél

Érdekességek2018. július 19.

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. 

Miért vérzik a kicsik orra?

Szinte minden esetben felvetődik kérdés, hogy mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzéseknek. Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.

Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon, szimmetrikusan jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.

A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy mostanában a járványos méreteket öltő influenza is hasonló tünetekkel indul.


Hároméves korú gyermekek körében az orrvérzés okaként előfordul az orrban elfekvő idegen test. Ebben az életkorban szokásuk a gyerekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, az ágybetétből egy szivacsdarabkát észrevétlenül az orrlyukba dugnak. Az idegen test beékelődik a középső orrjáratba, és sokáig nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszt okozva. A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegen test körül lévő sarjszövetből táplálkozik, és nehezen szűnik spontán. Az érintett oldalon az orrüreg elzáródása gyulladást eredményez az arcüregben. A vérzés közepette az idegen test eltávolítása nem mindig egyszerű, fül-orr-gégészeti jártasságot igényel.

Sérül az érfonat

Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred rá a gyermek. Ilyenkor a szülők fulladástól tartanak. Ez természetesen soha nem következhet be, hiszen az erős vérzés minden gyermeket felébreszt, a gyermek pedig a családot kelti fel. Mégis igyekeznünk kell a sorozatosan fellépő vérzéseket megszüntetni, megelőzni. A többszöri vérveszteség a szervezet gyengüléséhez, vérszegénységhez vezethet, ami az ellenálló képességet jelentősen rontja. Érdemes tehát ezzel a panasszal orvoshoz fordulni.

Az éjszakai vérzések a téli időszakban gyakoriak, főleg ott, ahol a lakások levegője száraz, túlfűtött. Az orrbemenet kiszáradása kedvező lehetőséget teremt a felületes érfonat sérülésének.
Egyszerű orrkenőcs rendszeres használatával védekezhetünk az orrnyálkahártya kiszáradása ellen. Javasoljuk, hogy télen éjszakára se fűtsék túl a lakást, és gondoskodjanak a megfelelő páratartalomról.

Mit tegyen a szülő?

Ha a gyereknek vérzik az orra, némi gyakorlati ismeret birtokában a szülő könnyebben uralkodik saját izgalmán, és elsősegélyt tud nyújtani.

Ha a kisgyermek még ülni sem tud, fordítsák oldalra, egy csipet vattát sodorjanak hegyesre és dugják a vérző orrfélbe. Erőteljesen szorítsák rá az orrszárnyat kb. 5 percen át. Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, az átázott vattát ki kell cserélni, és kevés érösszehúzó orrcseppet lehet csepegtetni rá. Így még biztosabb az eredmény.

Kevesen tudják, hogy nagyobb gyermek orrvérzését ülő helyzetben kell csillapítani. Sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik!

Háton fekve a vér hátrafolyik, és a gyermek lenyeli azt. A vér a gyomorba jutva rövidesen további komplikációt, hányingert, hányást eredményez. Ezért is tanácsoljuk a szülőknek, hogy ülve, előrehajtott fejjel próbálják ellátni gyermeküket. Így pontosan látható, hogy melyik oldalról származik a vérzés.

A véralvadékot alaposan ki kell fúvatni. Ezután a tamponálás és a tartós kompresszió az előbb leírt módon történjen. A gyermeket megnyugtatja, ha ő is részt vesz a műveletben, például úgy, hogy maga szorítja rá az orrszárnyat a vattára. Közben a homlokra, tarkóra helyezett hideg vizes ruha jó hatású.

Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, akkor is traumás esetben, hogy így nem sikerül a vérzés házilagos csillapítása, és természetesen ez már szakorvos feladata. Még egy orvos életében is évek múlnak el anélkül, hogy ilyen súlyos formával találkozna. A banális, spontán szűnő orrvérzések viszont mindennaposak.

Használ az ecsetelés

A gyakran ismétlődő, enyhe vérzések miatt is jogosan keresnek fel bennünket a szülők azok tisztázására és elhárítására. Szerencsére ezen könnyen tudunk segíteni. Az orrbemeneti értágulat megszüntetésére több lehetőség van. Egyszerű edzőszeres ecsetelés hosszú időre megoldja a problémát. Súlyosabb esetben az égetés (cauter) vagy fagyasztás (cryo) jön szóba. Az orrüreget kitöltő réteges tampon behelyezésére gyermekeknél ritkán van szükség, kivéve a vérképzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekeknél, itt sajnos többször előfordul. Az orrgaratból származó vérzés, például orrmandulaműtét után, speciális orrgarattamponnal szűnik meg. Ennek rögzítése az orrüregen át történik. Nagyon ritkán szükséges és természetesen kórházi ellátást igényel.

Végezetül fontosnak tartom, hogy minden komolyabb orrvérzés után a gégészeti vizsgálaton túl végezzék el a vérkép vizsgálatát, beleértve az alvadási faktorokat is, még abban az esetben is, ha az otthoni ellátás sikeres volt.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.