Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pollenallergiások figyelem: kezdődik a csúcsidőszak

Érdekességek2022. május 03.

Fotó: gettyimages.com

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió és a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában akár 15 fa virágpora lesz jelen egyszerre a levegőben.

A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző téli és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollentermelésük gyengébb lesz. Ilyen helyzet alakult ki például 2008-ban.
Idén a tél enyhe volt, decemberben és januárban nem volt jelentős fagy. Így az elsőnek virágzó mogyoró és éger már január elején elkezdte szórni a polleneket. Februárban hosszantartó, erős lehűlés következett, ami visszavetette a virágzást. Március közepétől melegszik az idő, a természet is feléledt. A mogyoró és az éger szerencsére mostanra már elvirágzott – így pollenszórásuk az előző két évben tapasztaltnál jelentősen gyengébb volt.

A ciprus- és tiszafafélék csúcsidőszakánál tart most a szezon. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai kissé magasabb napi átlagértékeket mutatnak az előző két évhez képest, amikor ebben az időszakban a hűvösebb idő miatt csökkent a pollenszórás is. Idén az erős felmelegedés hatására előbb virágzik a szil, a nyár és a fűz. A juhar és a kőris 2010-hez képest korábban, 2011-hez képest viszont pár nappal később kezdte szórni virágporát.

Fű- és fafélék virágzása

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig sorban elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, végül a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 fa virágpora lesz jelen a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis gyakori allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek pedig magasabbak a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeknél. Fontos még kiemelni, hogy a tavaszi csúcsidőszakba beleér a magas allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdete is.


Fotó: 123rf.com

Kérdezze meg orvosát!

A sokféle allergén együttes jelenléte és a magas koncentráció értékek miatt ez az időszak is nagyon megterhelő az allergiás betegek számára. Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.
 
Dr. Paller Judit országos tisztifőorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.