Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pollenallergiások figyelem: kezdődik a csúcsidőszak

Érdekességek2022. május 03.

Fotó: gettyimages.com

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió és a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában akár 15 fa virágpora lesz jelen egyszerre a levegőben.

A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző téli és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollentermelésük gyengébb lesz. Ilyen helyzet alakult ki például 2008-ban.
Idén a tél enyhe volt, decemberben és januárban nem volt jelentős fagy. Így az elsőnek virágzó mogyoró és éger már január elején elkezdte szórni a polleneket. Februárban hosszantartó, erős lehűlés következett, ami visszavetette a virágzást. Március közepétől melegszik az idő, a természet is feléledt. A mogyoró és az éger szerencsére mostanra már elvirágzott – így pollenszórásuk az előző két évben tapasztaltnál jelentősen gyengébb volt.

A ciprus- és tiszafafélék csúcsidőszakánál tart most a szezon. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai kissé magasabb napi átlagértékeket mutatnak az előző két évhez képest, amikor ebben az időszakban a hűvösebb idő miatt csökkent a pollenszórás is. Idén az erős felmelegedés hatására előbb virágzik a szil, a nyár és a fűz. A juhar és a kőris 2010-hez képest korábban, 2011-hez képest viszont pár nappal később kezdte szórni virágporát.

Fű- és fafélék virágzása

Már most 7-8 allergén fa virágzik egyszerre, néhány héten belül pedig sorban elindul a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, végül a platán pollenszórása is. Áprilisban, a tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 fa virágpora lesz jelen a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis gyakori allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek pedig magasabbak a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeknél. Fontos még kiemelni, hogy a tavaszi csúcsidőszakba beleér a magas allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdete is.


Fotó: 123rf.com

Kérdezze meg orvosát!

A sokféle allergén együttes jelenléte és a magas koncentráció értékek miatt ez az időszak is nagyon megterhelő az allergiás betegek számára. Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.
 
Dr. Paller Judit országos tisztifőorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.