Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Polleninvázió - 10+1 jó tanács allergiásoknak

Érdekességek2017. július 28.

Hosszú, száraz nyarunk van, ami nem csupán a mezőgazdaság, de a pollenallergiától szenvedő milliók számára is rossz hír. Igen, jól olvasták: a levegőben szálló növényi részecskékre érzékeny honfitársaink száma egyes becslések szerint eléri a három milliót.  

 

Az allergia folyományaként gyakran kifejlődő, jóval komolyabb tünetekkel járó asztmától szenvedők száma meghaladja a 300 ezret Magyarországon. Ha így haladunk, pár éven belül minden második magyar a saját bőrén tapasztalhatja az allergiás rohamok kínjait. 

Mi az allergia?

Az allergia tulajdonképpen a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. E túlműködés lényege, hogy az immunrendszer a minket körülvevő amúgy teljesen hétköznapi, betegségeket nem okozó anyagokkal szemben is támadást indít, köztük a virágpor (pollen) ellen is. 
Még ha magunk nem vagyunk is érintettek a problémában, szinte bizonyos, hogy egy vagy több ismerősünk, rokonunk a legforróbb évszak beköszöntése után nem csupán a hőséggel, de az allergia tüneteivel is kénytelen megbirkózni, együtt élni. 

A kóros immunválaszt számos formában tapasztalhatjuk meg. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak az allergénekkel való érintkezés nyomán a bőrön kialakuló különböző csalánkiütések és sömörök. Könnyezéssel és kötőhártya-gyulladással jár, ha a szem kötőhártyája érzékeny az egyes pollenekre, míg a tüsszögés, az orrfolyás és viszketés az orr nyálkahártyájának érzékenységét mutatja. A legsúlyosabb esetekben a légutakban található hörgők duzzadnak meg az allergének nyomán, így ez a fajta túlérzékenység olykor komoly légzési nehézséggel is járó asztmát okozhat. A kezeletlen allergia rosszabbodhat is, ezért forduljon orvoshoz mielőbb.


A legkézenfekvőbb tanács: kerülni az allergénekkel való érintkezést 

Ez azonban nem mindig megoldható, tekintve, hogy a pollenek a szelek szárnyán szinte bárhová eljutnak. Az enyhe vagy közepes erősségű allergia általában jól kezelhető antihisztaminokkal vagy más gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel.

Más esetekben a szakemberek immunterápiát írhatnak elő. A hiposzenzibilizálásnak nevezett eljárás során a túlérzékeny beteg a kérdéses allergént erős hígításban, ám fokozatosan növekvő koncentrációban, injekció formájában kapja. A kezelés célja, hogy a test védekezőképességét annyira megnöveljék, hogy csak a legenyhébb allergiás reakció jöjjön létre az allergénnel való találkozáskor. A siker függ a páciens életkorától (minél fiatalabb, annál jobb), valamint az alsó légutak érintettségétől. Már kialakult allergiás asztma esetén az eljárás kevésbé eredményes. 

Az immunrendszert erősítő injekciókúra a méh- és darázscsípések nyomán kialakuló allergiás rohamok visszaszorításánál csaknem 100%-ban bizonyult sikeresnek, míg a leggyengébb eredményt (50%) macskaszőr és penészallergia esetében érték el. Pollenallergia esetében ez az arány 60-70%. Az allergia kevésbé szélsőséges eseteiben elég lehet a tüneti kezelés is szemcsepp, orrspray, kalciumtabletta alkalmazásával, míg a komolyabb eseteknél a pollenszezon elején, allergiát okozó növény megjelenése előtt elkezdett rendszeres gyógyszerszedés segíthet.

10+1 jó tanács allergiásoknak

  1. Az allergén növény csúcsvirágzása idején az allergiás ember lehetőleg zárt helyen tartózkodjon többet, s éjszakára se nyisson ablakot. Javasolt egy pollenszőrös légkondicionáló beszerzése is.
  2. A füvekre allergiás ember kerülje a napozást, kertészkedést a frissen vágott fűben.
  3. Szeles, száraz időben inkább kerülje a virágba borult réteket, erdőket, a legjobb ilyenkor a tenger mellé utazni.
  4. Nyáron viseljen napszemüveget, így nem csupán az UV-sugarakból, de a pollenekből is kevesebb jut a szemébe.
  5. Ajánlatos a lefekvés előtti, mindennapos hajmosás.
  6. Autóban csak felhúzott ablakkal és inkább éjjel utazzon.
  7. Orrjáratait naponta mossa át a tenyeréből felszívott vízzel, és/vagy kenje be az orrlukak mögötti részt valamilyen krémmel. Ez megakadályozza a pollenek beljebb jutását az orrba.
  8. A házi kedvencek, kutyák, macskák szőrében nagyon sok pollen megtapadhat. Kevesebbet érintkezzünk velük, nyáron lehetőleg ne engedjük be őket a lakásba.
  9. Aki pollenallergiás, kerülje a dohányfüstös helyeket. A dohányfüst irritálja a légutakat és súlyosbítja az allergiás tüneteket.
  10. Pollenszezonban ne szellőztesse ágyneműjét a szabadban, a lakásban pedig porszívózzon gyakrabban.
  11. Kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápoló szereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák. (Ez adott esetben lehet kamilla, csalán is, amelyek bár nem kifejezett allergének, de rokonfajaik azok!) Hasonló a helyzet a vegyesméz és a propolisz fogyasztásával is!

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.