Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pompás cseresznyefa virágzás, ingyen matcha kóstolás és előadás a japán teakultúráról a Füvészkertben

Érdekességek2022. április 06.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Idén április első két hétvégéjét az ELTE Füvészkert a rózsaszínbe öltözött cseresznyefáknak és a Sakura ünnepének szenteli. Mindkét hétvégén 09:00 órától 17:00 óráig a Matcha Tsuki közreműködésével autentikus japán módra találkozik össze a Sakura ünnep és a matcházás: ingyenes teakóstoló és Mitsuki Március Vida japán kultúraszakértő előadása várja azokat, akik szívesen megismerkednének a japánok zöld aranyával.  

Tokióból, Kiotóból online közvetítéseken is figyelhetjük a sakura időszakot, de szerencsére itthon, a fővárosi ELTE Füvészkertben is lehetőségünk nyílik a japán a “virágnézésre”, azaz a hanamira. Ráadásul a kéthetes időszak hétvégéin különleges programokkal várják mindazokat, akik bolondulnak a flóráért és a japán kultúrával is szívesen ismerkednek. Ha te is “shinnichi”, vagyis szerelmese vagy a Távol-Kelet csodálatos szigetországának és mindennek, ami vele kapcsolatos, sok jót tartogat számodra a két hétvége.

A népszerű Kálvin téri matcha szentély, a Matcha Tsuki pop-up kitelepülésénél ingyenesen kortyolhatsz a legzöldebb porral készülő teából, de matchás és sakura fantázianevű lágyfagyit is kóstolhatsz a kávézó-süteményező jóvoltából.

Április 2-án és 9-én 11:00 órától és 13:30-tól a matcha íztől és a gyönyörű tavaszi látványtól ihletve egy-egy ismeretterjesztő előadáson is részt vehetsz. Mitsuki Március Vida japán-magyar származású idegenvezető, kulturális- és médiakoordinátor mesél majd a japán teakultúráról, a minden egyéb teafélénél intenzívebb ízű, mesés színű matcha természetéről, hatásairól, “varázserejéről”, popkulturális szerepéről, és arról is, hogy miként ölelkezik össze a matcha és a cseresznyefa virágzása. Szó esik majd a sakura cha-ról is, ami egy cseresznyevirágból készített tea. Egyszóval mind kívül, mind belül teljesen tavaszba borul az ELTE Füvészkert, két hétvége hanaminak köszönhetően.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Időpont: 

Teakóstolás: április 02-03. 09:00-17:00 és április 09-10. 09:00-17:00  

Előadások a japán teakultúráról: április 2-án és április 9-én 11:00-kor és 13:30-kor kezdődnek

Helyszín: ELTE Füvészkert, a Kastély előtti részen

Belépő: a Füvészkert belépője: felnőtt: 1200 forint, diák: 600 forint, nyugdíjas: 900 forint


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.