Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Porckopás miatt fáj? 7 fájdalomcsillapító tipp

Érdekességek2023. szeptember 17.

Alig van olyan felnőtt, aki nem panaszkodott volna a fájó nyak-, váll-, derék-, térd- vagy ujjízületek miatt, sőt a porckopás egyre több fiatalt is érint. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a leghatékonyabb fájdalomcsökkentő tippeket osztja meg. 

Fotó: gettyimages.comFájdalommal, merevséggel járhat

A hatalmas terhelésnek kitett ízületeink leginkább már csak a fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről. Az ízületi fájdalmaknak számos oka lehet, mint a sérülés, a gyulladás, a fertőzés, az autoimmun betegség és a porckopás. A fájdalom ráadásul kisugározhat egyik testrészből a másikba, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, mely ízület a forrás.  

Az artrózis (ízületi porckopás) az ízületeket érintő egyik leggyakoribb probléma, amely során az ízületeket borító porc elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassan felszívódik. A porckopás általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, leggyakrabban fájdalommal és/vagy a mozgáskorlátozottsággal jár, de ez lehet a merevség, a duzzanat, esetleg a deformitások oka is. A panaszok fokozódhatnak terhelést követően vagy az időjárás változásakor is.

– Pillanatnyilag a tudomány nem tudja megszüntetni a porckopás okát, de az érintetteknek jó hír, hogy a jelentős fájdalom csökkenthető és az ízület mozgásképessége javítható. Egyes esetekben elsődleges jelentőségű, hogy ne hagyjuk szenvedni a pácienst, ilyenkor jönnek szóba a gyors és hatékony szteroid injekciók, de csakis nagy körültekintéssel! Azoknak, akik tartós megoldásra vágynak és nem szeretnének fájdalomcsillapítókat szedni, érdemes kipróbálniuk az alternatív lehetőségeket. Ilyen lehet például a lökéshullám terápia, az ízületbe adott hialuronsav injekció vagy a Bemer terápia. Ugyanakkor azok a mozgásszervi betegségek, amelyek nem igényelnek elsődlegesen orvosi ellátást, eredményesen enyhíthetők gyógytornával – mondja dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

7 fontos tipp a porckopás okozta fájdalom ellen

1. Mozogjunk okosan!
Ízületi kopás esetén különösen fontos mozogni, de csak bizonyos tehermentesített formában. Optimális lehet például az úszás, különösen a hát- és gyors úszás. A mellúszás azért nem ajánlott, mert enyhén csavarja a térdízületen belüli szalagokat. Csípőízületi problémák esetén azonban kifejezetten jót tesz a mellúszás a széles ívű lábtempó miatt, amely megelőzheti a később kialakuló ízületi zsugorodásokat. Csípőízületi kopásos betegeknél ideális megoldás lehet még a szobabicikli (vagy akár utcai bicikli), ha sikerül deréktámaszos, enyhén hátradöntött ülésben tekernünk. Fontos, hogy ne görnyedjünk előre a kormányhoz, így nem terheljük a derekat. Térdízületi kopás esetén azonban a lejtőn felfelé és az ellenállással szembeni tekerést és a futást is óvatosan kell bánni! 


Fotó: 123rf.com

2. Kerüljük az ugrálást!
Az ütközéssel, rázkódással és hirtelen irányváltoztatással járó, intenzív mozgásformák (például labdajátékok), valamint az ugrálós edzések, a különböző aerobikfajták csakis egészséges ízületű embereknek ajánlottak. Jó hatású lehet viszont a tai csi és a mediball.

3. Puha talajon gyalogoljunk!
Legyünk óvatosak a mindennapi, kemény talajon történő gyaloglással, mert idővel elkoptathatja a térdízületet.

4. Szerezzünk be megfelelő cipőt!
Meghatározó a kényelmes, párnázott, esetleg gördülő talpas cipő, szandál viselete, főleg alsó végtagi vagy gerincartrózis esetén.

5. Étkezzünk okosan!

Az artrózis kezelésére nincs meghatározott diéta, de a zöldségre, gyümölcsre, teljes kiőrlésű gabonára épülő táplálkozás, az állati fehérjék korlátozása javítja az ízületek állapotát. Kurkuma és halolaj, valamint porcpótló anyagok rendszerese szedése szintén lassíthatják a folyamatot.

Fotó: pixabay.com

6. Adjuk le a felesleget!

Mivel önmagában a túlsúly is okozhat ízületi problémákat, fájdalmakat, érdemes az egészséges határok közt tartani a testtömeg-indexünket.

7. Támogassuk az ízületi működést!
– A hialuronsav az a természetesen is előforduló molekula, mely „megolajozza” az ízületet és tompítja a felszínét ért lökéseket – ismerteti dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Ha hialuronsavas gélt injektálunk az ízületi résbe, az csökkenti az ízületi folyadék belső súrlódását, tehát elősegíti a csúszást. A felhasznált anyag egy átlátszó zselé, amely nagy koncentrációban tartalmaz hialuronsavat. Kifejezetten az ízületbe fecskendezzük ezt a készítményt, amely jelentősen csökkenti a fájdalmat, és visszaállítja az ízület kenését és lökéscsillapítását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.