Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Porckopás miatt fáj? 7 fájdalomcsillapító tipp

Érdekességek2023. szeptember 17.

Alig van olyan felnőtt, aki nem panaszkodott volna a fájó nyak-, váll-, derék-, térd- vagy ujjízületek miatt, sőt a porckopás egyre több fiatalt is érint. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a leghatékonyabb fájdalomcsökkentő tippeket osztja meg. 

Fotó: gettyimages.comFájdalommal, merevséggel járhat

A hatalmas terhelésnek kitett ízületeink leginkább már csak a fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről. Az ízületi fájdalmaknak számos oka lehet, mint a sérülés, a gyulladás, a fertőzés, az autoimmun betegség és a porckopás. A fájdalom ráadásul kisugározhat egyik testrészből a másikba, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, mely ízület a forrás.  

Az artrózis (ízületi porckopás) az ízületeket érintő egyik leggyakoribb probléma, amely során az ízületeket borító porc elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassan felszívódik. A porckopás általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, leggyakrabban fájdalommal és/vagy a mozgáskorlátozottsággal jár, de ez lehet a merevség, a duzzanat, esetleg a deformitások oka is. A panaszok fokozódhatnak terhelést követően vagy az időjárás változásakor is.

– Pillanatnyilag a tudomány nem tudja megszüntetni a porckopás okát, de az érintetteknek jó hír, hogy a jelentős fájdalom csökkenthető és az ízület mozgásképessége javítható. Egyes esetekben elsődleges jelentőségű, hogy ne hagyjuk szenvedni a pácienst, ilyenkor jönnek szóba a gyors és hatékony szteroid injekciók, de csakis nagy körültekintéssel! Azoknak, akik tartós megoldásra vágynak és nem szeretnének fájdalomcsillapítókat szedni, érdemes kipróbálniuk az alternatív lehetőségeket. Ilyen lehet például a lökéshullám terápia, az ízületbe adott hialuronsav injekció vagy a Bemer terápia. Ugyanakkor azok a mozgásszervi betegségek, amelyek nem igényelnek elsődlegesen orvosi ellátást, eredményesen enyhíthetők gyógytornával – mondja dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

7 fontos tipp a porckopás okozta fájdalom ellen

1. Mozogjunk okosan!
Ízületi kopás esetén különösen fontos mozogni, de csak bizonyos tehermentesített formában. Optimális lehet például az úszás, különösen a hát- és gyors úszás. A mellúszás azért nem ajánlott, mert enyhén csavarja a térdízületen belüli szalagokat. Csípőízületi problémák esetén azonban kifejezetten jót tesz a mellúszás a széles ívű lábtempó miatt, amely megelőzheti a később kialakuló ízületi zsugorodásokat. Csípőízületi kopásos betegeknél ideális megoldás lehet még a szobabicikli (vagy akár utcai bicikli), ha sikerül deréktámaszos, enyhén hátradöntött ülésben tekernünk. Fontos, hogy ne görnyedjünk előre a kormányhoz, így nem terheljük a derekat. Térdízületi kopás esetén azonban a lejtőn felfelé és az ellenállással szembeni tekerést és a futást is óvatosan kell bánni! 


Fotó: 123rf.com

2. Kerüljük az ugrálást!
Az ütközéssel, rázkódással és hirtelen irányváltoztatással járó, intenzív mozgásformák (például labdajátékok), valamint az ugrálós edzések, a különböző aerobikfajták csakis egészséges ízületű embereknek ajánlottak. Jó hatású lehet viszont a tai csi és a mediball.

3. Puha talajon gyalogoljunk!
Legyünk óvatosak a mindennapi, kemény talajon történő gyaloglással, mert idővel elkoptathatja a térdízületet.

4. Szerezzünk be megfelelő cipőt!
Meghatározó a kényelmes, párnázott, esetleg gördülő talpas cipő, szandál viselete, főleg alsó végtagi vagy gerincartrózis esetén.

5. Étkezzünk okosan!

Az artrózis kezelésére nincs meghatározott diéta, de a zöldségre, gyümölcsre, teljes kiőrlésű gabonára épülő táplálkozás, az állati fehérjék korlátozása javítja az ízületek állapotát. Kurkuma és halolaj, valamint porcpótló anyagok rendszerese szedése szintén lassíthatják a folyamatot.

Fotó: pixabay.com

6. Adjuk le a felesleget!

Mivel önmagában a túlsúly is okozhat ízületi problémákat, fájdalmakat, érdemes az egészséges határok közt tartani a testtömeg-indexünket.

7. Támogassuk az ízületi működést!
– A hialuronsav az a természetesen is előforduló molekula, mely „megolajozza” az ízületet és tompítja a felszínét ért lökéseket – ismerteti dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Ha hialuronsavas gélt injektálunk az ízületi résbe, az csökkenti az ízületi folyadék belső súrlódását, tehát elősegíti a csúszást. A felhasznált anyag egy átlátszó zselé, amely nagy koncentrációban tartalmaz hialuronsavat. Kifejezetten az ízületbe fecskendezzük ezt a készítményt, amely jelentősen csökkenti a fájdalmat, és visszaállítja az ízület kenését és lökéscsillapítását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.