Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Porckorongsérv? avagy mi az a teher, amit nem bírsz el?

Érdekességek2018. október 30.

Sok betegségnek van/lehet lelki háttere. Gondoltátok volna, hogy a porckorongsérvnek is? Bizonyítékul álljon itt két történet. Nóra és Tünde kis híján belerokkant a házassági problémákba.  

Nóra középvezetőként dolgozott egy ruha-nagykereskedelmi vállalatnál. Férje rendkívül sikeres vállalkozó volt, a számítástechnikától az ingatlankereskedelemig számos céget működtetett. Nagy, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel. Ez volt azonban az egyetlen luxus, amit Sándor a családnak megengedett. Nórát – aki munkája és a gyerekek nevelése mellett vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat, és besegített férjének adminisztrációs munkájába is – minden fillérjével elszámoltatta. A háztartásra egyáltalán nem adott pénzt, azt mondta, jöjjenek ki Nóra fizetéséből. S ha Nóra a gyerekeknek egy-egy jobb ruhát vagy cipőt akart venni, megalázó könyörgésre volt szükség. Hogy ezt elkerülje, inkább túlmunkát vállalt. Csoda-e, hogy 35 éves korában már porckorongsérvvel operálták?

A műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Újabb műtét is szóba jött, mert még két porckorongsérvet találtak, ebbe azonban Nóra már nem egyezett bele.

Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. A vállalatnál egyre romlott a helyzet. Több alkalmazottat elbocsátottak, s a maradókra egyre nagyobb teher hárult. Egyre többször kellett túlórázni, így az is előfordult, hogy Nóra egyszer-egyszer nem várta férjét meleg vacsorával. Sándor, aki Nóra munkáját amúgy is lenézte, többször ajánlotta, hogy hagyja ott állását, hiszen az ülő munka árt a derekának, és a fizetése amúgy is csak „zsebpénz”, de Nóra úgy érezte, nem tudná elviselni, ha naponta kellene könyörögnie kosztpénzért.


Miután a gyerekek már felnőttek, egy butikot szeretett volna nyitni. Úgy gondolta, mindent tud a ruhakereskedelemről ahhoz, hogy önálló, sikeres legyen. De Sándor nem adott rá pénzt. Azt mondta, nem lopja ő a pénzt, hogy kidobja az ablakon. Hiszen Nóra biztosan belebukna, nem ért ő az üzlethez, egyáltalán, nem ért semmihez, legfeljebb a töltött káposztához. Maradjon csak szépen itthon háziasszonynak. Nem való neki az önállóság, eddig is mindig csak azt csinálta, amit mondtak neki. De ha annyira ragaszkodik az önállósághoz, akkor csak maradjon a munkahelyén, rabszolgának.

Nóra dereka egyre romlott. Végül mégis beleegyezett a műtétbe. Sándor a műtét után, a kórházi ágyon közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett egyik üzlettársába. Nóra zokogott, és úgy érezte, dereka még jobban fáj, mint műtét előtt. Az ortopéd-sebész javaslatára keresett fel bennünket.

A tanácsadás során Nóra megértette, hogy válása nemcsak házassága végét, hanem egy új élet kezdetét, régi álmai megvalósítását is jelentheti. A házat eladták, és Nóra magának csak egy másfél szobás lakótelepi lakást vásárolt. A többi pénzből butikot nyitott. Hat év telt el azóta. Nóra nemcsak megállt a saját lábán, hanem sikeres üzletasszony lett. A butik mellett már ruha-nagykereskedéssel is foglalkozik, 8 alkalmazottat foglalkoztat. És egyáltalán nem fáj a dereka.

Ha segítségre, tanácsra van szükséged, keress minket telefonon: 30/944-4464 vagy e-mailben: medock.medock@gmail.com

Kristófnak nem volt diplomája, de sikeres vállalkozó volt, sok mindent megpróbált, és minden sikerült neki. Tünde – bár diplomás nő volt – otthon maradt, és a háztartásnak, a gyereknevelésnek szentelte életét, és besegített férje cégeinek adminisztrációs munkájába is.  Pest környéki, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel.

Szépen, kiegyensúlyozottan éltek mindaddig, míg a kisebbik gyerek iskolába nem került. Ekkor ugyanis Tünde elhatározta, hogy állást vállal. Végül is nem azért szerezte a diplomát, hogy a fiókba zárja. És különben is, egyre rosszabbul érezte magát a nagy házban egyedül. Kristóf tiltakozott: nincs szükség Tünde nyomorúságos fizetésére, el tudja ő tartani egyedül is a családot. És különben sem hajlandó beállni a „mosogatódézsa” mögé. De Tünde nem engedett. Inkább vállalta, hogy munkája és a gyerekek nevelése mellett minden teher továbbra is rá hárul. Szeretett volna heti néhány órára bejárónőt felvenni – hiszen futotta a fizetéséből – de Kristóf nem engedte, hogy a távollétében idegen tegye be a lábát a házba. Tünde tehát zokszó nélkül vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat. Nem csoda, hogy a nagy tehertől gerincpanaszok léptek fel, és porckorongsérv miatt operációra szorult.

A hosszas táppénz után Tündét nem vették vissza az állásába. Új állást sem keresett, hiszen a műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Vezette a háztartást, nevelte a gyerekeket, járta az orvosokat, és egyre rosszkedvűbb, házsártosabb lett. Maga is tudta, nem öröm mellette az élet. Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. Egy napon aztán Kristóf közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett a titkárnőjébe. Tünde először azt hitte, megbolondul. Hiszen mindent elvesztett, semmi sem maradt a számára. Állást nem kap 48 évesen, nyugdíjjogosultságot már aligha szerezhet, és kinek kellene egy félig rokkant, derékfájós, megkeseredett öregasszony? Derékpanaszai is egyre romlottak. Az orvosok újabb műtétet javasoltak. Tünde nem akart beleegyezni a műtétbe, mert világosan látta, hogy „a lelkét kellene megoperálni”!

A tanácsadás során – Nórához hasonlóan – Tünde is megértette, hogy válása nemcsak egy korszak vége, hanem az újrakezdést is jelentheti. Talán régi álmai megvalósulhatnak. Ha állást nem is kap, vállalkozásba kezdhet, és végre megvalósíthatja önmagát. Még tanult szakmájához sem kell ragaszkodnia. Virágkötészetet tanult tehát, és miután a házat eladták hazaköltözött édesanyjához, és virágüzletet nyitott. És a bolt nagyszerűen megy. Gyönyörű csokrainak híre ment, virágkiállításon, versenyen is indult. Az egyik állandó vevő pedig egyszer randevúra hívta. Azóta gyakran találkoznak. Nem élnek együtt, talán egyszer, majd… Ki tudja. Talán öreg napjaikra összeköltöznek. Mert Tünde most egyáltalán nem érzi öregnek magát. Dereka csak ritkán fáj: arra figyelmezteti: ne vállaljon túl sokat, ne erőltesse túl magát.

Ha többet szeretnél tudni a párkapcsolatok működéséről, vagy szeretnél másoknak – akár hivatásos tanácsadóként – segíteni, iratkozz bePárkapcsolati tanácsadó képzés” kurzusunkra.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.