Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Porckorongsérv? avagy mi az a teher, amit nem bírsz el?

Érdekességek2018. október 30.

Sok betegségnek van/lehet lelki háttere. Gondoltátok volna, hogy a porckorongsérvnek is? Bizonyítékul álljon itt két történet. Nóra és Tünde kis híján belerokkant a házassági problémákba.  

Nóra középvezetőként dolgozott egy ruha-nagykereskedelmi vállalatnál. Férje rendkívül sikeres vállalkozó volt, a számítástechnikától az ingatlankereskedelemig számos céget működtetett. Nagy, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel. Ez volt azonban az egyetlen luxus, amit Sándor a családnak megengedett. Nórát – aki munkája és a gyerekek nevelése mellett vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat, és besegített férjének adminisztrációs munkájába is – minden fillérjével elszámoltatta. A háztartásra egyáltalán nem adott pénzt, azt mondta, jöjjenek ki Nóra fizetéséből. S ha Nóra a gyerekeknek egy-egy jobb ruhát vagy cipőt akart venni, megalázó könyörgésre volt szükség. Hogy ezt elkerülje, inkább túlmunkát vállalt. Csoda-e, hogy 35 éves korában már porckorongsérvvel operálták?

A műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Újabb műtét is szóba jött, mert még két porckorongsérvet találtak, ebbe azonban Nóra már nem egyezett bele.

Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. A vállalatnál egyre romlott a helyzet. Több alkalmazottat elbocsátottak, s a maradókra egyre nagyobb teher hárult. Egyre többször kellett túlórázni, így az is előfordult, hogy Nóra egyszer-egyszer nem várta férjét meleg vacsorával. Sándor, aki Nóra munkáját amúgy is lenézte, többször ajánlotta, hogy hagyja ott állását, hiszen az ülő munka árt a derekának, és a fizetése amúgy is csak „zsebpénz”, de Nóra úgy érezte, nem tudná elviselni, ha naponta kellene könyörögnie kosztpénzért.


Miután a gyerekek már felnőttek, egy butikot szeretett volna nyitni. Úgy gondolta, mindent tud a ruhakereskedelemről ahhoz, hogy önálló, sikeres legyen. De Sándor nem adott rá pénzt. Azt mondta, nem lopja ő a pénzt, hogy kidobja az ablakon. Hiszen Nóra biztosan belebukna, nem ért ő az üzlethez, egyáltalán, nem ért semmihez, legfeljebb a töltött káposztához. Maradjon csak szépen itthon háziasszonynak. Nem való neki az önállóság, eddig is mindig csak azt csinálta, amit mondtak neki. De ha annyira ragaszkodik az önállósághoz, akkor csak maradjon a munkahelyén, rabszolgának.

Nóra dereka egyre romlott. Végül mégis beleegyezett a műtétbe. Sándor a műtét után, a kórházi ágyon közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett egyik üzlettársába. Nóra zokogott, és úgy érezte, dereka még jobban fáj, mint műtét előtt. Az ortopéd-sebész javaslatára keresett fel bennünket.

A tanácsadás során Nóra megértette, hogy válása nemcsak házassága végét, hanem egy új élet kezdetét, régi álmai megvalósítását is jelentheti. A házat eladták, és Nóra magának csak egy másfél szobás lakótelepi lakást vásárolt. A többi pénzből butikot nyitott. Hat év telt el azóta. Nóra nemcsak megállt a saját lábán, hanem sikeres üzletasszony lett. A butik mellett már ruha-nagykereskedéssel is foglalkozik, 8 alkalmazottat foglalkoztat. És egyáltalán nem fáj a dereka.

Ha segítségre, tanácsra van szükséged, keress minket telefonon: 30/944-4464 vagy e-mailben: medock.medock@gmail.com

Kristófnak nem volt diplomája, de sikeres vállalkozó volt, sok mindent megpróbált, és minden sikerült neki. Tünde – bár diplomás nő volt – otthon maradt, és a háztartásnak, a gyereknevelésnek szentelte életét, és besegített férje cégeinek adminisztrációs munkájába is.  Pest környéki, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel.

Szépen, kiegyensúlyozottan éltek mindaddig, míg a kisebbik gyerek iskolába nem került. Ekkor ugyanis Tünde elhatározta, hogy állást vállal. Végül is nem azért szerezte a diplomát, hogy a fiókba zárja. És különben is, egyre rosszabbul érezte magát a nagy házban egyedül. Kristóf tiltakozott: nincs szükség Tünde nyomorúságos fizetésére, el tudja ő tartani egyedül is a családot. És különben sem hajlandó beállni a „mosogatódézsa” mögé. De Tünde nem engedett. Inkább vállalta, hogy munkája és a gyerekek nevelése mellett minden teher továbbra is rá hárul. Szeretett volna heti néhány órára bejárónőt felvenni – hiszen futotta a fizetéséből – de Kristóf nem engedte, hogy a távollétében idegen tegye be a lábát a házba. Tünde tehát zokszó nélkül vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat. Nem csoda, hogy a nagy tehertől gerincpanaszok léptek fel, és porckorongsérv miatt operációra szorult.

A hosszas táppénz után Tündét nem vették vissza az állásába. Új állást sem keresett, hiszen a műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Vezette a háztartást, nevelte a gyerekeket, járta az orvosokat, és egyre rosszkedvűbb, házsártosabb lett. Maga is tudta, nem öröm mellette az élet. Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. Egy napon aztán Kristóf közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett a titkárnőjébe. Tünde először azt hitte, megbolondul. Hiszen mindent elvesztett, semmi sem maradt a számára. Állást nem kap 48 évesen, nyugdíjjogosultságot már aligha szerezhet, és kinek kellene egy félig rokkant, derékfájós, megkeseredett öregasszony? Derékpanaszai is egyre romlottak. Az orvosok újabb műtétet javasoltak. Tünde nem akart beleegyezni a műtétbe, mert világosan látta, hogy „a lelkét kellene megoperálni”!

A tanácsadás során – Nórához hasonlóan – Tünde is megértette, hogy válása nemcsak egy korszak vége, hanem az újrakezdést is jelentheti. Talán régi álmai megvalósulhatnak. Ha állást nem is kap, vállalkozásba kezdhet, és végre megvalósíthatja önmagát. Még tanult szakmájához sem kell ragaszkodnia. Virágkötészetet tanult tehát, és miután a házat eladták hazaköltözött édesanyjához, és virágüzletet nyitott. És a bolt nagyszerűen megy. Gyönyörű csokrainak híre ment, virágkiállításon, versenyen is indult. Az egyik állandó vevő pedig egyszer randevúra hívta. Azóta gyakran találkoznak. Nem élnek együtt, talán egyszer, majd… Ki tudja. Talán öreg napjaikra összeköltöznek. Mert Tünde most egyáltalán nem érzi öregnek magát. Dereka csak ritkán fáj: arra figyelmezteti: ne vállaljon túl sokat, ne erőltesse túl magát.

Ha többet szeretnél tudni a párkapcsolatok működéséről, vagy szeretnél másoknak – akár hivatásos tanácsadóként – segíteni, iratkozz bePárkapcsolati tanácsadó képzés” kurzusunkra.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 



Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.

Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.



A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.


A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.