Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Porckorongsérv? avagy mi az a teher, amit nem bírsz el?

Érdekességek2018. október 30.

Sok betegségnek van/lehet lelki háttere. Gondoltátok volna, hogy a porckorongsérvnek is? Bizonyítékul álljon itt két történet. Nóra és Tünde kis híján belerokkant a házassági problémákba.  

Nóra középvezetőként dolgozott egy ruha-nagykereskedelmi vállalatnál. Férje rendkívül sikeres vállalkozó volt, a számítástechnikától az ingatlankereskedelemig számos céget működtetett. Nagy, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel. Ez volt azonban az egyetlen luxus, amit Sándor a családnak megengedett. Nórát – aki munkája és a gyerekek nevelése mellett vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat, és besegített férjének adminisztrációs munkájába is – minden fillérjével elszámoltatta. A háztartásra egyáltalán nem adott pénzt, azt mondta, jöjjenek ki Nóra fizetéséből. S ha Nóra a gyerekeknek egy-egy jobb ruhát vagy cipőt akart venni, megalázó könyörgésre volt szükség. Hogy ezt elkerülje, inkább túlmunkát vállalt. Csoda-e, hogy 35 éves korában már porckorongsérvvel operálták?

A műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Újabb műtét is szóba jött, mert még két porckorongsérvet találtak, ebbe azonban Nóra már nem egyezett bele.

Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. A vállalatnál egyre romlott a helyzet. Több alkalmazottat elbocsátottak, s a maradókra egyre nagyobb teher hárult. Egyre többször kellett túlórázni, így az is előfordult, hogy Nóra egyszer-egyszer nem várta férjét meleg vacsorával. Sándor, aki Nóra munkáját amúgy is lenézte, többször ajánlotta, hogy hagyja ott állását, hiszen az ülő munka árt a derekának, és a fizetése amúgy is csak „zsebpénz”, de Nóra úgy érezte, nem tudná elviselni, ha naponta kellene könyörögnie kosztpénzért.


Miután a gyerekek már felnőttek, egy butikot szeretett volna nyitni. Úgy gondolta, mindent tud a ruhakereskedelemről ahhoz, hogy önálló, sikeres legyen. De Sándor nem adott rá pénzt. Azt mondta, nem lopja ő a pénzt, hogy kidobja az ablakon. Hiszen Nóra biztosan belebukna, nem ért ő az üzlethez, egyáltalán, nem ért semmihez, legfeljebb a töltött káposztához. Maradjon csak szépen itthon háziasszonynak. Nem való neki az önállóság, eddig is mindig csak azt csinálta, amit mondtak neki. De ha annyira ragaszkodik az önállósághoz, akkor csak maradjon a munkahelyén, rabszolgának.

Nóra dereka egyre romlott. Végül mégis beleegyezett a műtétbe. Sándor a műtét után, a kórházi ágyon közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett egyik üzlettársába. Nóra zokogott, és úgy érezte, dereka még jobban fáj, mint műtét előtt. Az ortopéd-sebész javaslatára keresett fel bennünket.

A tanácsadás során Nóra megértette, hogy válása nemcsak házassága végét, hanem egy új élet kezdetét, régi álmai megvalósítását is jelentheti. A házat eladták, és Nóra magának csak egy másfél szobás lakótelepi lakást vásárolt. A többi pénzből butikot nyitott. Hat év telt el azóta. Nóra nemcsak megállt a saját lábán, hanem sikeres üzletasszony lett. A butik mellett már ruha-nagykereskedéssel is foglalkozik, 8 alkalmazottat foglalkoztat. És egyáltalán nem fáj a dereka.

Ha segítségre, tanácsra van szükséged, keress minket telefonon: 30/944-4464 vagy e-mailben: medock.medock@gmail.com

Kristófnak nem volt diplomája, de sikeres vállalkozó volt, sok mindent megpróbált, és minden sikerült neki. Tünde – bár diplomás nő volt – otthon maradt, és a háztartásnak, a gyereknevelésnek szentelte életét, és besegített férje cégeinek adminisztrációs munkájába is.  Pest környéki, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel.

Szépen, kiegyensúlyozottan éltek mindaddig, míg a kisebbik gyerek iskolába nem került. Ekkor ugyanis Tünde elhatározta, hogy állást vállal. Végül is nem azért szerezte a diplomát, hogy a fiókba zárja. És különben is, egyre rosszabbul érezte magát a nagy házban egyedül. Kristóf tiltakozott: nincs szükség Tünde nyomorúságos fizetésére, el tudja ő tartani egyedül is a családot. És különben sem hajlandó beállni a „mosogatódézsa” mögé. De Tünde nem engedett. Inkább vállalta, hogy munkája és a gyerekek nevelése mellett minden teher továbbra is rá hárul. Szeretett volna heti néhány órára bejárónőt felvenni – hiszen futotta a fizetéséből – de Kristóf nem engedte, hogy a távollétében idegen tegye be a lábát a házba. Tünde tehát zokszó nélkül vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat. Nem csoda, hogy a nagy tehertől gerincpanaszok léptek fel, és porckorongsérv miatt operációra szorult.

A hosszas táppénz után Tündét nem vették vissza az állásába. Új állást sem keresett, hiszen a műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Vezette a háztartást, nevelte a gyerekeket, járta az orvosokat, és egyre rosszkedvűbb, házsártosabb lett. Maga is tudta, nem öröm mellette az élet. Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. Egy napon aztán Kristóf közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett a titkárnőjébe. Tünde először azt hitte, megbolondul. Hiszen mindent elvesztett, semmi sem maradt a számára. Állást nem kap 48 évesen, nyugdíjjogosultságot már aligha szerezhet, és kinek kellene egy félig rokkant, derékfájós, megkeseredett öregasszony? Derékpanaszai is egyre romlottak. Az orvosok újabb műtétet javasoltak. Tünde nem akart beleegyezni a műtétbe, mert világosan látta, hogy „a lelkét kellene megoperálni”!

A tanácsadás során – Nórához hasonlóan – Tünde is megértette, hogy válása nemcsak egy korszak vége, hanem az újrakezdést is jelentheti. Talán régi álmai megvalósulhatnak. Ha állást nem is kap, vállalkozásba kezdhet, és végre megvalósíthatja önmagát. Még tanult szakmájához sem kell ragaszkodnia. Virágkötészetet tanult tehát, és miután a házat eladták hazaköltözött édesanyjához, és virágüzletet nyitott. És a bolt nagyszerűen megy. Gyönyörű csokrainak híre ment, virágkiállításon, versenyen is indult. Az egyik állandó vevő pedig egyszer randevúra hívta. Azóta gyakran találkoznak. Nem élnek együtt, talán egyszer, majd… Ki tudja. Talán öreg napjaikra összeköltöznek. Mert Tünde most egyáltalán nem érzi öregnek magát. Dereka csak ritkán fáj: arra figyelmezteti: ne vállaljon túl sokat, ne erőltesse túl magát.

Ha többet szeretnél tudni a párkapcsolatok működéséről, vagy szeretnél másoknak – akár hivatásos tanácsadóként – segíteni, iratkozz bePárkapcsolati tanácsadó képzés” kurzusunkra.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Ólom a szembe, viasz az arcra, avagy a halálos csábítás titkai

2024. április 15.

Amióta világ a világ, a nők (és időnként a férfiak is) festik, szépítik magukat. Minden kornak megvolt a maga szépségideálja, minden népnek megvolt a saját tipikus díszítési eljárása, szokása. És ez nem mindig volt veszélytelen...  

A japán hölgyek rizsporral, európai társaik liszttel fehérítették arcukat, szemfestékek pedig az ólomtól kezdve a szénen át a koromig minden elképzelhető, és elképzelhetetlen dologból készültek. A nők felhasználták, amit csak lehetett: gyümölcsöket, virágokat, ásványokat, állati zsiradékot, kormot, vért.

Katalin cárnő nyers májból, zsírból és vérből álló pakolást használt, a gésák pedig viasszal kezelik arcukat, hogy sima réteget kapjanak a rizspor felviteléhez.

A római nők békabélből készített élénk kék szemfestéket használtak, az ázsiai hölgyek piros tust. A bőrt ólom és higany keverékével fehérítették. Nem baj, ha halálos méreg, a csábítás érdekében soha nem riadtak vissza semmitől a tetszeni vágyó asszonyok.

Még a szigorú középkorban is festették magukat a nők, igaz, csak a léhább fajta, bordélyban dolgozó.

Nem úgy a rokokó dámái, akik szépségtapaszokkal ragasztgatták tele arcukat, és még a parókájukra is púdert szórtak – talán a rossz szagok ellen, hiszen fürdeni akkoriban nem volt divat.

A sminkelés oly ősi szükséglete az embereknek, hogy már a legrégebbi ismert törvénykönyv, Hammurapi oszlopa is foglalkozik vele. Eszerint a kihívó, színes festésért nyilvános korbácsolás járt...

Szoptatás cukorbetegen- ezekre figyeljen!

2024. április 15.

Ha valaki  cukorbeteg, az élete több pontján is némi nehézséggel találhatja  szemben magát. Ez különösen igaz azokra az eseményekre, állapotokra, amikor nagyobb  hormonális  változások zajlanak a szervezetében. Éppen ezért dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától azt kérdeztük, vajon hogyan hat a cukorbetegség a szoptatásra, van-e olyan, amire külön figyeljenek ilyenkor a diabéteszes kismamák?

Először is fontos leszögezni, hogy a cukorbetegség nem kontraindikációja a szoptatásnak, vagyis bátran szoptathat a cukorbeteg kismama!.  Az anyatejes táplálás a WHO jelenlegi ajánlása szerint a baba (minimum) 6 hónapos koráig ajánlott, hiszen nem csak az anya-gyermek kapcsolatot erősíti, hanem a gyermek és a szülő egészségéhez is hozzájárul.

Az anyatej hipoallergén, alacsony nátriumtartalmú és megfelelő arányban tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, enzimeket, sőt, még esszenciális zsírsavakat is, valamint hozzájárul az agy és az idegrendszer kiegyensúlyozott fejlődéséhez az első hónapokban. 

A szoptatás mind az anyára, mind a gyermekre nézve számtalan előnyös hatással rendelkezik: az anyánál pl.  csökkenti több daganattípus kialakulásának esélyét, segíti a baba immunrendszerének erősödését, valamint hozzájárul a későbbi elhízás, cukorbetegség elkerüléséhez. Szerencsére csupán kevés olyan állapot van, melyek esetén nem lehet szoptatni (ez esetekben sem mindig maga az állapot, hanem az arra szedett gyógyszerek miatt).

Néhány dolgot azonban fontos figyelembe  venni és betartani, hogy a vércukorszint az optimális tartományban maradjon, de a baba igényei is ki legyenek elégítve. De ez ne szegje kedvét, hiszen a szoptatás igen fontos,  többek között azért, mert kutatások szerint az anyatejjel táplált gyermekeknél később kisebb eséllyel lép majd fel cukorbetegség- ez azért is lényeges szempont, mert ha az anya cukorbeteg, akkor a gyereke is a fokozott rizikócsoportba fog tartozni diabétesz szempontjából, így jobb mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne következzen be.

Milyen előnyökkel járhat, ha szoptatja kisbabáját, cukorbetegen is?

• Gyorsabban megszabadulhat a terhesség során felvett plusz kilóktól, ami nem elhanyagolható a vércukorszint rendezése szempontjából

• Gyorsabban zsugorodik vissza a méhe normál méretűre

• Csökken a petefészek/emlőrák kockázata

• Lehet, hogy kevesebb inzulinra lesz szüksége

Azok az anyák, akik terhességi  cukorbetegek voltak és minimum 6 hónapig szoptatnak, kevésbé valószínű, hogy később 2-es típusú cukorbetegség alakul ki náluk.

 Érdemes azonban arra felkészülni, hogy  lehet, hogy a cukorbetegség megnehezíti majd a szoptatást, a tejtermelődést, ennek ellenére érdemes kitartónak lenni! Ha cukorbeteg, akkor előfordulhat, hogy a tejtermelése nehezen, később indul be. Ez ne szegje kedvét, szülés után rögtön tegye mellre babáját és próbáljon szoptatni, akkor is, ha nem sikerül!

Maradék nélkül

2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.


A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.



A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.


Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.