Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Porckorongsérv? avagy mi az a teher, amit nem bírsz el?

Érdekességek2018. október 30.

Sok betegségnek van/lehet lelki háttere. Gondoltátok volna, hogy a porckorongsérvnek is? Bizonyítékul álljon itt két történet. Nóra és Tünde kis híján belerokkant a házassági problémákba.  

Nóra középvezetőként dolgozott egy ruha-nagykereskedelmi vállalatnál. Férje rendkívül sikeres vállalkozó volt, a számítástechnikától az ingatlankereskedelemig számos céget működtetett. Nagy, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel. Ez volt azonban az egyetlen luxus, amit Sándor a családnak megengedett. Nórát – aki munkája és a gyerekek nevelése mellett vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat, és besegített férjének adminisztrációs munkájába is – minden fillérjével elszámoltatta. A háztartásra egyáltalán nem adott pénzt, azt mondta, jöjjenek ki Nóra fizetéséből. S ha Nóra a gyerekeknek egy-egy jobb ruhát vagy cipőt akart venni, megalázó könyörgésre volt szükség. Hogy ezt elkerülje, inkább túlmunkát vállalt. Csoda-e, hogy 35 éves korában már porckorongsérvvel operálták?

A műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Újabb műtét is szóba jött, mert még két porckorongsérvet találtak, ebbe azonban Nóra már nem egyezett bele.

Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. A vállalatnál egyre romlott a helyzet. Több alkalmazottat elbocsátottak, s a maradókra egyre nagyobb teher hárult. Egyre többször kellett túlórázni, így az is előfordult, hogy Nóra egyszer-egyszer nem várta férjét meleg vacsorával. Sándor, aki Nóra munkáját amúgy is lenézte, többször ajánlotta, hogy hagyja ott állását, hiszen az ülő munka árt a derekának, és a fizetése amúgy is csak „zsebpénz”, de Nóra úgy érezte, nem tudná elviselni, ha naponta kellene könyörögnie kosztpénzért.


Miután a gyerekek már felnőttek, egy butikot szeretett volna nyitni. Úgy gondolta, mindent tud a ruhakereskedelemről ahhoz, hogy önálló, sikeres legyen. De Sándor nem adott rá pénzt. Azt mondta, nem lopja ő a pénzt, hogy kidobja az ablakon. Hiszen Nóra biztosan belebukna, nem ért ő az üzlethez, egyáltalán, nem ért semmihez, legfeljebb a töltött káposztához. Maradjon csak szépen itthon háziasszonynak. Nem való neki az önállóság, eddig is mindig csak azt csinálta, amit mondtak neki. De ha annyira ragaszkodik az önállósághoz, akkor csak maradjon a munkahelyén, rabszolgának.

Nóra dereka egyre romlott. Végül mégis beleegyezett a műtétbe. Sándor a műtét után, a kórházi ágyon közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett egyik üzlettársába. Nóra zokogott, és úgy érezte, dereka még jobban fáj, mint műtét előtt. Az ortopéd-sebész javaslatára keresett fel bennünket.

A tanácsadás során Nóra megértette, hogy válása nemcsak házassága végét, hanem egy új élet kezdetét, régi álmai megvalósítását is jelentheti. A házat eladták, és Nóra magának csak egy másfél szobás lakótelepi lakást vásárolt. A többi pénzből butikot nyitott. Hat év telt el azóta. Nóra nemcsak megállt a saját lábán, hanem sikeres üzletasszony lett. A butik mellett már ruha-nagykereskedéssel is foglalkozik, 8 alkalmazottat foglalkoztat. És egyáltalán nem fáj a dereka.

Ha segítségre, tanácsra van szükséged, keress minket telefonon: 30/944-4464 vagy e-mailben: medock.medock@gmail.com

Kristófnak nem volt diplomája, de sikeres vállalkozó volt, sok mindent megpróbált, és minden sikerült neki. Tünde – bár diplomás nő volt – otthon maradt, és a háztartásnak, a gyereknevelésnek szentelte életét, és besegített férje cégeinek adminisztrációs munkájába is.  Pest környéki, kényelmes, luxuskivitelű házban laktak két gyermekükkel.

Szépen, kiegyensúlyozottan éltek mindaddig, míg a kisebbik gyerek iskolába nem került. Ekkor ugyanis Tünde elhatározta, hogy állást vállal. Végül is nem azért szerezte a diplomát, hogy a fiókba zárja. És különben is, egyre rosszabbul érezte magát a nagy házban egyedül. Kristóf tiltakozott: nincs szükség Tünde nyomorúságos fizetésére, el tudja ő tartani egyedül is a családot. És különben sem hajlandó beállni a „mosogatódézsa” mögé. De Tünde nem engedett. Inkább vállalta, hogy munkája és a gyerekek nevelése mellett minden teher továbbra is rá hárul. Szeretett volna heti néhány órára bejárónőt felvenni – hiszen futotta a fizetéséből – de Kristóf nem engedte, hogy a távollétében idegen tegye be a lábát a házba. Tünde tehát zokszó nélkül vezette a háztartást, főzött, egyedül takarította a hatalmas házat. Nem csoda, hogy a nagy tehertől gerincpanaszok léptek fel, és porckorongsérv miatt operációra szorult.

A hosszas táppénz után Tündét nem vették vissza az állásába. Új állást sem keresett, hiszen a műtét után is szinte állandóan fájt a dereka. Gyógyszert szedett, fizikoterápiára járt, a panaszok mégsem szűntek. Vezette a háztartást, nevelte a gyerekeket, járta az orvosokat, és egyre rosszkedvűbb, házsártosabb lett. Maga is tudta, nem öröm mellette az élet. Évek teltek el így. A gyerekek felnőttek, kirepültek a házból. Egy napon aztán Kristóf közölte vele: elköltözik otthonról, mert beleszeretett a titkárnőjébe. Tünde először azt hitte, megbolondul. Hiszen mindent elvesztett, semmi sem maradt a számára. Állást nem kap 48 évesen, nyugdíjjogosultságot már aligha szerezhet, és kinek kellene egy félig rokkant, derékfájós, megkeseredett öregasszony? Derékpanaszai is egyre romlottak. Az orvosok újabb műtétet javasoltak. Tünde nem akart beleegyezni a műtétbe, mert világosan látta, hogy „a lelkét kellene megoperálni”!

A tanácsadás során – Nórához hasonlóan – Tünde is megértette, hogy válása nemcsak egy korszak vége, hanem az újrakezdést is jelentheti. Talán régi álmai megvalósulhatnak. Ha állást nem is kap, vállalkozásba kezdhet, és végre megvalósíthatja önmagát. Még tanult szakmájához sem kell ragaszkodnia. Virágkötészetet tanult tehát, és miután a házat eladták hazaköltözött édesanyjához, és virágüzletet nyitott. És a bolt nagyszerűen megy. Gyönyörű csokrainak híre ment, virágkiállításon, versenyen is indult. Az egyik állandó vevő pedig egyszer randevúra hívta. Azóta gyakran találkoznak. Nem élnek együtt, talán egyszer, majd… Ki tudja. Talán öreg napjaikra összeköltöznek. Mert Tünde most egyáltalán nem érzi öregnek magát. Dereka csak ritkán fáj: arra figyelmezteti: ne vállaljon túl sokat, ne erőltesse túl magát.

Ha többet szeretnél tudni a párkapcsolatok működéséről, vagy szeretnél másoknak – akár hivatásos tanácsadóként – segíteni, iratkozz bePárkapcsolati tanácsadó képzés” kurzusunkra.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A gigantikus, átverős diétabiznisz - és ami kimaradt belőle

2018. november 10.

Dr. Oláh Andor még azt írta elő, hogy vegetáriánus, laktovegetáriánus étrendet kövessünk, ha egészségesek akarunk lenni. Ma már gasztro-faksznit választhat a lakosság nagyjából 3%-a. Akinek van választása, aki tud olvasni, és aki némileg egészségtudatos. Értük folyik a harc. De hogy látja ezt a természetgyógyász? Hartmann Ferenc újra megmondja!  

Az egészséges élet 9 pilléréről szóló cikksorozatunk második részében most a táplálkozásról gondolkodunk el. (Az első része itt olvasható, és a méregtelenítésről szól.) 

Dr. Oláh Andor orvos - természetgyógyász (1923-1994) érdeklődése a múltszázad 50-es éveiben fordult a természetes gyógymódok felé. Miközben szellemi példaképe Mahatma Gandhi volt nagy elszántsággal kutatta fel a magyar népi orvoslás értékeit is. Véleménye szerint a múlt és a jelen természetgyógyászati vonatkozású tapasztalatait ötvözni kell az egészségmegőrzés érdekében és ehhez változásokra van szükség. Létrehozta a reforméletmód fogalmát, lefektette az egészséges élet kilenc alapelvét, amelyet Reformkonyha c. ( Dr.Oláh – Vadnai – Kállai 1985) könyvében is népszerűsített. 

Ennek második fontos pontja a táplálkozásról szólt, melynek lényegét a mértéktelen hús, zsír, cukor fogyasztás ellenpéldájaként a vegetáriánus, ill. laktovegetáriánus táplálkozásban határozta meg. Ez a táplálkozási modell a múltban nem volt teljesen idegen hazánkban sem.

Mik a dizájnerdrogok?

2018. november 09.


Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”.


Van egy világ, amelyben a szórakoztatóipar és elektronikai eszközeink egy pillanatra sem hagynak minket unatkozni, minden másodpercünkre van egy impulzív alternatívájuk. Egy világ, amelyben pszichológusok vesznek részt az applikációink tervezésében, hogy azok minél addiktívabbak legyenek. Egy világ, ahol a filmek a katartikus élményekről szólnak, és ahol mindennél erősebb marketing áll a józan ésszel szemben, legyen szó bulikról, fesztiválokról, életstílusról.

Van egy olyan kor, amiben a felsőoktatásba felvételiző fiatalok az egyetemtől elsősorban a jó bulikat várják – arccal, kamera előtt nyilatkozva. Egy kor, amiben minden hétvégére jut egy fesztivál. Amiben egy egész álmodozó generáció nő fel következmények nélkül, abban bízva, hogy bármikor bármi  lehet belőle és bármit megtehet. (Vagy legalábbis szeretnék ezt hinni, mi pedig támogatjuk őket ebben, mert mi is szeretnénk ezt hinni.)

Van egy trend, ami alapján szeretünk jó képet festeni magunkról online: a fotókon mindenki hibátlan,a profilja szerint mindig boldog és mindig épp valami szuper dolog történik vele. Ha találkozunk az utcán, lehetőleg akkor is minden tökéletes. Ezért nem szabad vesztesnek lennünk, nekünk is mindig boldognak és tökéletesnek kell lennünk. Bármi áron. Stabil alapok és erős identitás nélkül ezt diktálja nekünk környezetünk.

Van egy társadalom, ahol a legnépszerűbb nyugtató-altató tablettákból havonta több, mint 14 millió szemet vásárolnak meg és ahol évente 14 liter tiszta szeszt fogyaszt egy átlagos állampolgár (csecsemőtől az aggastyánig). Ahol önbevalláson alapuló – ezért mindig pozitívabb képet festő – vizsgálatok alapján is minden negyedik 16 éves és minden ötödik 34 év alatti fogyasztott már kábítószert. Egy társadalom, ahol a fentiek ellenére hivatalos személyek közlik őszintén interjúban, hogy szerintük a nyári fesztiválok alatt csökken a drogfogyasztás.

Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást  és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”. Ezek az emberek ugyanis köztünk élnek, sajnos könnyen válhat ismerősünk is eggyé közülük, és sokan köztük segítségre szorulnak. A tabu pedig csak segíti azt, hogy egy ember könnyebben függőségei rabja legyen és később kapjon segítséget. Illetve a függőségbe való belekerülést is segíti, hiszen az ismeretlen mindig vonzó, viszont nincsenek róla józan mérlegelési lehetőségeink. Ezért muszáj beszélnünk róluk és tisztában lenni velük, hogy minél több ember kerülhesse ezeket a csapdákat.

Internet-, pornó-, szex-, cigaretta-, alkohol-, gyógyszer-, drog-  vagy akár társfüggőség… Sok addikció fenyegeti a mai kor emberét, tartozzon bármelyik generációhoz is. Bár a fent felsoroltak közül mindről cikkek tömegét lehetne írni, én most az elmúlt kevesebb, mint egy évtizedben felbukkant kábítószerekről, a designer drogokról szeretnék néhány információt megosztani. Sajnos rendkívüli elterjedtségüknek köszönhetően egyaránt pusztítanak a mélyszegénységben élő középkorúak és a felső-középosztálybeli kamaszok körében, így véleményem szerint fontos tudnunk róluk.

Szorongás ellen: háziállat!

2018. november 09.

A házikedvencek sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek egészségesebbek legyenek. Azon gyerekek körében, akik kutyát, cicát vagy valamilyen más kisállatot tarthatnak otthon, jóval ritkábban jelentkezik szorongás, illetve kutatások szerint az elhízás jelensége is ritkább azoknál a gyerekeknél, akiknek van valamilyen háziállatuk.

Akinek háziállata van, többet mozog és kevésbé hízik el

Nemzetközi szakmai folyóiratokban jelentek meg azok az eredmények, amik alapján kijelenthető: a kisállattartók fizikai aktivitása nagyobb, mint azoké, akiknek nincs házi kedvence. Ennek tudható be az is, hogy az 5 és 12 év közötti háziállattal rendelkező gyermekek kevésbé elhízottak és kedvezőbb testtömegindexszel (BMI) rendelkeznek, mint az állatot nem tartó kortársaik.

A háziállatok fokozzák a gazdi oxitocin-elválasztását

A  kutatási eredmények  – több mint 600, négy és tíz év közötti óvodás és iskolás bevonásával – igazolták azt is, hogy a háziállatot tartó gyermekek kevésbé szoronganak. Azoknak a gyermekeknek a körében, akik kutyát tartanak otthon, 12 % volt a szorongók aránya, míg ugyanez az arány 21 %-os (azaz a duplája!) volt az állat(ok) nélkül élő gyermekek körében.

Az eredményekre magyarázatul szolgálhat nem utolsó sorban az a tény is, hogy a gyermekek számára kedves állatok jelenléte fokozza a szervezetükben az oxitocin elválasztását, ami csökkenti a stresszreakcióval kapcsolatba hozható kortizol felszabadulását.