Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Praktikák, amelyek átsegítenek a kínzó másnaposságon

Érdekességek2024. január 06.

Hasogató fejfájás, háborgó gyomor és zombiszerű vegetálás. Talán neked sem kell különösebben ecsetelni, hogy a másnaposság mennyire megviselheti az embert. Lássuk, mit tehetsz ellene!

A fotó illusztráció: pixabay.comA macskajaj elhárítására mindenkinek van valami tuti tippje, de nem biztos, hogy pont akkor kéne kísérletezned velük, amikor a puszta létezés is mérhetetlen kínt jelent. A BBC ezért is kért fel néhány jeles szakembert, hogy tudományos szempontból értékeljék, melyik ismert módszerre érdemes támaszkodni a szükség óráiban.

Az alkohol rossz, értem?
Az, hogy iszol-e vagy sem, csakis rajtad áll, mindenesetre nem árt, ha tudod, hogy egy 2016-os adatok alapján összeállított tanulmány szerint nem létezik olyan alkoholmennyiség, ami teljesen biztonságos volna: már napi 1-2 ital is káros az egészségünkre. A lightos iszogatás tévhit. Egy tanulmány szerzői szerint napi 1-2 ital is megárt.

Zsemle gazdagon
Jillian Jorgensen, a New York Daily News szerzője például azt állítja, náluk a minden földi jóval, krémsajttal, paradicsommal, vöröshagymával és szalonnával megpakolt zsemle jelenti a gyógyírt a másnaposság kellemetlen tüneteinek kezelésére. De vajon tényleg felszívja az alkoholt, vagy csak ürügy egy nagy evéshez?

Az alkohol felborítja az alvási ritmusodat, ezért szervezetednek energiára lesz szüksége, de ha nem akarsz hirtelen összeomlani, lehetőleg olyan tápláló, jó zsírokban és fehérjékben gazdag feltéteket válassz, mint amilyen a füstölt lazac, az avokádó vagy a krémsajt. Pluszpont jár azért is, hogy a zsemle textúrája kifejezetten kellemes, könnyű lenyelni, így hányinger esetén sem kell a visszatérésétől tartani.

Paradicsomlé
A paradicsomlé eléggé megosztja az emberiséget: egyesek imádják, mások ránézni sem tudnak. Dr. Maheinthan Yogeswaran háziorvos az előbbi csoportba tartozik, és erre alapos oka van. Magyarázata szerint agyunk egyik fő energiaforrása a glükóz, melynek hiánya fáradsághoz és rossz hangulathoz vezet, vagyis valami olyasmihez, amit másnapossággal sújtva érzel. A paradicsomlé viszont egyszerű cukrokat, glükózt és fruktózt tartalmaz, ami elegendő lehet, hogy átbillentse a mérleg nyelvét.


Fotó: pixabay.com

Kollégája, dr. Ross Perry ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy gyomorproblémákkal küzdve tanácsos eltekinteni tőle, mert csak ront a helyzeten. Ilyenkor inkább egy zöld – leveszöldségekből, például kelkáposztából, spenótból álló, banánnal, narancslével és vízzel összeturmixolt – smoothie-val mászhatsz ki a gödörből. Jó az ízük és tele vannak egészséges zöldségekkel és gyümölcsökkel, amik segíthetnek a rehidratálásban.

Probiotikus tejtermékek
Vannak, akik szentül hiszik, hogy egy probiotikus tejital vagy kefir lefekvés előtti ledöntése megelőzheti a másnapi szenvedést, hiszen a bennük lévő baktériumkultúrák és élesztőgombák jótékonyan hatnak a gyomorra. Végül is logikus, nem? De beválik?

Dr. Perry szerint nem, sőt ez igazából megint a „csak rosszabbul leszel tőle” kategória: annak, hogy a gyomrodban töltik az éjszakát, az alvásminőséged láthatja kárát.

Nyers tojás
A nyers tojás nem tipikusan az a táplálék, amiért a másnapos gyomor kiált, de hé, ha már alapvetően is pocsékul vagy, miért ne tehetnél vele egy próbát?

Rhiannon Lambert táplálkozástani szakértő azt mondja, a nyers tojásban kis mennyiségben szinte az összes fontos vitamin és ásványi anyag – köztük a kálium, a cink, a mangán, az E-vitamin és a folsav – megtalálható, mindazonáltal semmiféle tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy segítene a másnaposságon.

Meglátásával általánosságban dr. Gary Bartlett háziorvos is egyetért, de szerinte a tojás abból a szempontból hatékony lehet, hogy rengeteg energiát (és fehérjét) tartalmaz, aminek ugye másnaposan híján vagy. Az orvosnak volt egy másik építő jellegű észrevétele is. Mégpedig, hogy teljesen mindegy, hogy nyersen vagy főzve fogyasztod-e a tojást, mert mindkettő ugyanúgy működhet.

Edzés
„Most komolyan? Ki csinál ilyet? Kik ezek az emberek? Tényleg azt hiszed, hogy készen állunk súlyokat emelgetni, miközben ahhoz is alig van erőnk, hogy a vécé fölött tartsuk a fejünk?” – szólalt fel mindannyiunk nevében a BBC szerzője. Dr. Perry azonban úgy vélte, a másnapos testmozgás igenis hasznos, feltéve, hogy ésszel csinálod. Igen, jó ötlet leugrani edzeni. Ügyelj arra, hogy hidratált maradj, mivel az alkoholtól kiszáradva könnyebben meghúzhatod az izmaid.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Ne lépj túl a komfortzónádon és ne hajtsd túl magad.

Rhiannon Lambert szintén azt javasolja, hogy ha már mindenáron edzeni akarsz, ismerd a határaidat. Ő az alacsony intenzitású testmozgást – ami lehet jóga, nyújtás vagy akár tánc is – ajánlja, ami a felszabaduló endorfinoknak hála anélkül lehet hangulatjavító hatású, hogy közben rosszul lennél tőle.

Egy pro tipp: ha ódzkodsz a gondolattól, hogy az edzőteremben izzadj le, találhatsz rá más módot is.

Csobbanás a hideg vízben
Igen, tudjuk. Ez másnaposan körülbelül annyira vonzó, mint legyűrni egy nyers tojást, vagy bepótolni a régóta halogatott lábnapot, de ennek a megközelítésnek is vannak hívei. És ennél már csak az a durvább, hogy igazuk van!

Dr. Bartlett azzal indokolja a dolgot, hogy a hideg fürdőzés közben fellépő sokkhatás mozgósítja szervezetünk energiatartalékait, ami alkalmas lehet rá, hogy elűzze a másnaposan jelentkező lüktető fejfájást. Ám ha még mindig részegnek érzed magad, inkább ne fogadd meg a tanácsot.

Kutyaharapást szőrével
Végül, de nem utolsósorban jöjjön egy igazi klasszikus, a másnaposok ősi gyógymódja, amely lényegében azt szorgalmazza, hogy igyál még több alkoholt. Jó ötlet? Nem igazán. Lesz valaki a kocsmában, aki megpróbál meggyőzni az ellenkezőjéről? Valószínűleg. Jobban fogod érezni magad tőle? A legkevésbé sem.

Ezzel el is mondtuk a lényeget, de azért ismertetjük a tudomány álláspontját is. A táplálkozási szakértő szerint másnaposságunk súlyossága a véralkoholszint mellett azon is múlik, hogy adott piamennyiséget milyen gyorsan döntünk magunkba, a megterhelő tünetek pedig akkor kezdődnek, amikor alkoholszintünk visszatér a nullára. Tehát, ha megelőző jelleggel megiszol egy „gyógysört”, a legjobb, amit elérhetsz, hogy késlelteted egy kicsit az amúgy elkerülhetetlen fejfájást.

Dr. Yogeswaran éppen ezért arra buzdít, hogy legalább 48 órán át tartózkodj az ismételt alkoholfogyasztástól, hogy szervezetednek esélye legyen helyrerázódni.

Reméljük, mindez a javadra válik a következő „soha többé nem iszom” helyzetben!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.