Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Praktikák süteményekhez IR esetén

Érdekességek2022. november 02.

Fotó: 123rf.com

Sajnos igen sokaknál áll fenn inzulinrezisztencia, melynek terápiájában a legfontosabb a megfelelő életmód követése, ami személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást is magában foglal. Éppen ezért lehet nehéz az átállás az édesszájúaknak, hiszen úgy gondolják, búcsút inthetnek a finomságoknak. Pedig, ha a megfelelő alapanyagokból készítik el a süteményeket, akkor olykor egy kis bűnözés belefér a szigorú étrendbe. Szabó Lucia, a Budai Endokrinközpont dietetikusa az alábbi tanácsokat osztotta meg.

Fehér liszt helyett

Azok, akik friss IR-esek, sokszor nem tudják, hogy milyen lisztet is használjanak sütéshez. Hiszen a legtöbben a teljes kiőrlésű lisztre állnak át, hiszen lassú felszívódású szénhidrát lévén tökéletes választás. Igen ám, viszont sok süteményhez nem illik, hiszen túlságosan tömörré válik így a finomság. Szerencsére ma már több liszt közül lehet választani, melyek remekül beilleszthetők a diétába, ráadásul az édességek elkészítéséhez is különleges állagot vagy éppen plusz ízt adnak. Ilyen többek között a kókuszliszt, zabliszt illetve a mandulaliszt. Jó ötlet lehet továbbá, ha ezeket a liszteket különböző arányban keverik egy-egy sütemény készítésekor. 

Nagyon jó alternatíva az is, ha a sütemény alapja teljes kiőrlésű, cukormentes vajas keksz kis vajjal vagy margarinnal összeaprítva, így még a sütéssel sem kell bajlódni.

Inkább energiamentes édesítőszereket használjon

IR diéta esetén alap a cukor elhagyása – ennek helyettesítésére számtalan termék van forgalomban, melyek két fő csoportja a természetes és a mesterséges édesítőszerek. Sütéshez érdemes olyat választani, amely energiamentes, tehát felszívódó szénhidrátot nem tartalmaz, így ennek a szénhidráttartalmával nem szükséges számolni. Ilyenek megtalálhatóak mind a mesterséges mind a természetes édesítőszerek között, például az eritrit, stevia és ezek kombinációja, vagy a mesterséges édesítők zöme, amelyek ciklamáttal vagy aceszulfám-k-val készülnek. A természetesek hóállóak is, a mesterséges édesítőszereknél azonban érdemes a csomagolást átböngészni, hogy hőálló-e a termék, avagy sem

Sajnos elsőre csak keveseknek sikerül eltalálni a megfelelő arányokat, ám pár alkalom után mindenki kitapasztalja, hogy az általa választott alternatívákból milyen mennyiségeket érdemes használni. Célszerű utánanézni az édesítőszerek édesítőerejének is. A stevia körülbelül 30-szor édesebb a répacukornál, míg az eritrit édesítő ereje csupán 60-80%-a. A mesterséges édesítőszerek akár több százszor is édesebbek a répacukornál, így belőlük igencsak kis mennyiség is elegendő. 


A legnagyobb mumus: piskóta

A piskótatészta elkészítése sokaknak nagy mumusnak számít, hiszen akkor az igazi, ha könnyű és jól feljön (valamint nem esik össze). IR esetén keverheti a fehér- és a teljes kiőrlésű lisztet, de még jobb, ha inkább zabpehely-vagy kókuszliszttel készíti, hiszen azokból remek piskótatésztát lehet sütni. Továbbá érdemes vizes piskótatésztát készíteni az alacsonyabb szénhidráttartalom miatt- tanácsolja Szabó Lucia, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Fotó: 123rf.com

Rétesekhez

Rétestésztát – ha valaki nem egy igazi konyhatündér- a boltokban szokta megvenni az ember. Viszont arra érdemes figyelni, hogy ez a legtöbb esetben fehér lisztből készül! Ám nem kell lemondania egy finom almás rétesről, hiszen már egyre több helyen kapni teljes kiőrlésű lisztből készült réteslapokat, ha nem akar otthon bajlódni azok elkészítésével.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.